Ritka pillanat a magyar politikában, egyetértett valamiben az ellenzék és a kormány

Súlyosabban büntetik a jövőben az állatok megmérgezését, szigorúbban lépnek fel a szaporítók ellen, és az állatviadalokon való részvétel is bűncselekménynek számít, miután az Országgyűlés kedden elfogadta a fideszes képviselők által benyújtott, az állatok védelme érdekében szükséges egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosítását. Az előterjesztést 168 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el a parlament.

Korábbi cikkünkben Ovádi Péter, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos az Agrárminisztériumon keresztül válaszolva kérdésünkre kiemelt néhány pontot a csomagból:

• Három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, aki az eltiltás ideje alatt követ el állatkínzást. Ha különös visszaeső, vagy méreg kihelyezésével több állatot elpusztít, öt évig büntethető, ahogy a méreg kihelyezésének előkészülete is jogi lépést von maga után.
• A javaslat egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetné, aki az állatkínzást szaporítással összefüggő haszonszerzési cél érdekében tíznél nagyobb számú, kedvtelésből tartott állatra a jó gazda gondosságának elmulasztásával követi el.
• Az állattartástól való eltiltás esetében az a jelenlegi gyakorlat, hogy mivel a büntetőbíró nem szabhatja ki ezt a büntetést, így az ügyész külön polgári peres eljárásban kezdeményezheti. Az új javaslat lényege, hogy amennyiben a büntetőügyben eljáró bíróság arról értesíti az állatvédelmi hatóságot, hogy állatkínzás vagy tiltott állatviadal szervezése bűncselekmény miatt az állattartót jogerősen elítélte, az állatvédelmi hatóság a bíróság értesítése alapján hatósági ellenőrzést folytat. A benyújtott előterjesztés szerint aki állatviadalon vesz részt, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető.
• Az állattartástól való eltiltás a Közigazgatási szankciók nyilvántartásába kerül, amelybe az állatvédelmi hatóság betekinthet. A javaslat szerint az állat büntetőügyben történő elkobzása esetén az állatvédelmi törvényben foglaltaknak megfelelően kell eljárni. A lefoglalás esetében az lenne a módosítás célja, hogy a büntetőeljárás során a lefoglalt állatokat csak a legszükségesebb ideig lehessen kedvezőtlen körülmények között elhelyezni.

A magyar politikában az a szokatlan helyzet állt elő, hogy az ellenzék – bár jó néhány módosító javaslatot benyújtott, de ezek már a bizottsági szavazáson elhasaltak – támogatta a kormánypárti kezdeményezést.

Később Tornóczky Anitát, az Országos Állatvédőrség Alapítvány elnökét, valamint Schneider Kingát, a Noé Állatotthon munkatársát kérdeztük a tervezett változtatásokról. A szigorítás szükségességével mindketten egyetértettek, ahogy abban is, hogy maradtak olyan állatvédelmi területek, ahol bőven akad tennivaló ezután is.

(Borítókép:  Ovádi Péter 2021. február 7-én. Fotó:  Szigetváry Zsolt / MTI)