Kinek kedvez az új válástörvény, avagy milyen a közös felügyelet?

Sokakat megmozgatott a bejelentés, miszerint 2022. január 1-jétől változnak a szülői felügyelet gyakorlására vonatkozó szabályok. Mint arról korábban beszámoltunk, az új válástörvény elsősorban abban hoz érdemi változást, hogy a bíró akkor is megítélheti a közös gyerekfelügyeletet, ha azt csak az egyik szülő kezdeményezi, míg ilyen ítélet korábban kizárólag a két szülő együttes kérésére születhetett. Amennyiben ez így történt, a bíró csak az egyik szülőnek, jellemzően a gyermekkel több időt töltő édesanyának adta a gyermekfelügyeletet. Arról, hogy ez korábban milyen problémákhoz vezetett, itt írtunk részletesen.

A módosításról egyébként megoszlanak a vélemények, a NANE, a Patent Egyesület és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség például úgy véli, hogy a változás a bántalmazóknak kedvez.

A lapunknak nyilatkozó ügyvéd-mediátor ugyanakkor a következőképp számolt be a válási mediáció során tapasztaltakról:

Az irodámba érkező szülők nagy része már az első beszélgetés során leszögezi, hogy szeretne közös szülői felügyeletet, nem szeretne változtatni az eddigi felálláson, és a jövőben sem szeretné magát fél szülőnek érezni. A legtöbben úgy élik meg, ha valamelyik szülő gyakorolja egyedül a szülői felügyeleti jogokat, mintha ezzel egy bélyegzővel rányomták volna a közös gyermekük homlokára, hogy ő innentől kezdve kizárólag apáé vagy anyáé. Természetesen a valóságban nem ez a helyzet, de a szülői felügyelet nélkül maradt szülők megélése sokszor ez

– mondta az Indexnek Farkas Dorottya, a Mediátorpont alapítója.

Noha külföldön már bevett gyakorlat, szerencsére hazánkban is egyre többen ismerik a mediációt, amelyet a bírósági eljárások előtt vagy mellett vehetnek igénybe a szülők annak érdekében, hogy a válás vagy bármilyen más jogi procedúra a lehető legkevesebb fájdalommal és sárdobálással menjen végbe. A szülők a mediátorral azon dolgoznak, hogy egy mindenki számára elfogadható és élhető megoldást találjanak a válás utáni élethelyzetre, és szülőként egymást segítve, a gyermek érdekét szem előtt tartva, hosszú távon, lehetőleg baráti viszonyban tudjanak együttműködni a válás után is.

Én mindig arra bátorítom a válás előtt álló szülőket, gondolják át, indokolja-e valami, hogy ne a közös szülői felügyeletet tartsák fenn. Természetesen vannak esetek, amikor a család minden tagjának jobb, ha nem marad a közös szülői felügyelet, de a nagy többségnél igenis tudna maradni, ha a szülők egy kicsit tudatosabban dolgoznának azon, hogy a válás után egymással építsék a szülőtársi kapcsolatot, ne pedig rombolják

– fogalmazott Farkas Dorottya, aki bár örül a törvénymódosításnak, azt gondolja, hogy ez önmagában nem fogja megoldani a valódi, hétköznapi problémákat a szülők között.

„Az, hogy közös felügyeletben sikerül megegyezni szülőként, csak az első lépcsőfok, a neheze utána jön, merthogy azt működtetni is kell” – mutatott rá az ügyvéd-mediátor, aki néhány gondolatot is megosztott arra vonatkozóan, miként lehet jól működtetni egy szülőpári kapcsolatot, sokan ezt ugyanis csak a saját bőrükön tapasztalják meg, legtöbbször komoly lelki sebek árán.

Mi az, amit szülőként tehetek vagy elronthatok a közös szülői felügyelet gyakorlásakor?

1. Kommunikáció

• Hátrányos gyakorlat: Miután elváltam, semmilyen módon nem kommunikálok a volt párommal, mert szerencsére már semmi közöm hozzá, örülök, hogy megszabadultam tőle. Ha a gyerekkel kapcsolatban kíváncsi valamire, kérdezze meg tőle, engem hagyjon békén. Legfőképpen ne hívogasson telefonon és ne írjon online.
• Előnyös gyakorlat: Ha a volt párom keres, felveszem a telefont vagy később visszahívom, az e-mailjeire válaszolok. Megbeszélem vele, hogy milyen időpontokban tudunk nyugodtan beszélgetni a gyermekünket érintő kérdésekről.

2. Viselkedés

• Hátrányos gyakorlat: Amikor a gyerek miatt találkozom a volt párommal, nem mosolygok, barátságtalan vagyok, lehetőleg rá sem nézek, éreztetem vele, hogy neheztelek rá. Magamtól nem mondok semmit, úgy kell belőlem kihúznia minden információt. Ha az iskolával, sporttal kapcsolatos kérdése van, megmondom neki, hogy ő is nyugodtan bemehet a tanárhoz vagy az edzőhöz bármikor, ne engem kérdezzen, hogy mi a helyzet.
• Előnyös gyakorlat: Bár nehéz élethelyzetben vagyok, mégis erőt veszek magamon, és amikor a gyerek miatt találkozom a volt párommal, higgadt és a körülményekhez képest kedves vagyok vele, természetesen viselkedem, nem játszom meg magam előtte. Éreztetem vele, hogy szülőként továbbra is bízhat bennem és számíthat rám. Ha kérdez tőlem valamit normális hangnemben, legjobb tudásom szerint válaszolok neki.

3. Segítőkészség

• Hátrányos gyakorlat: Ha a volt párom segítséget kér tőlem valamilyen, gyermekünket érintő ügyben, megmondom neki, hogy szó sem lehet róla, oldja meg egyedül, mert nekem is mindent egyedül kell megoldanom a gyerek körül.
• Előnyös gyakorlat: Szívesen segítek neki, mert tudom, hogy később majd én is számíthatok a jóindulatára, ha nekem lesz szükségem segítségre.

4. Tudatosság

• Hátrányos gyakorlat: Válás után is úgy viselkedem, mintha még mindig az én férjem/feleségem lenne a másik szülő, és jól megmondom neki a véleményem az új életéről és arról, ahogyan a dolgait intézi. Emellett rendszeresen kiselőadást tartok neki arról, mit hogy kéne tennie. Ha úgy érzem, hogy valamivel megbántott, SMS- és e-mail-záport zúdítok rá, amelyben leírom, hogy szörnyű alak, és emlékeztetem rá, hogy a válásnak is ő volt az oka, továbbá megírom neki az együttélésünk alatt keletkezett sérelmeimet.
• Előnyös gyakorlat: Válás után tiszteletben tartom a másik szülő új magánéletét. Nem bírálom, minősítem, nem szólok bele a hétköznapi rutinjába, hagyom, hogy működjön. Tudom, hogy felnőtt ember, akinek fontos a gyereke, és biztos vagyok benne, hogy a tőle telhető legjobb szülői teljesítményre törekszik. A jövőbeli, gyermeket érintő eseményeket igyekszem megbeszélni vele. Tudatosan keresem, melyek azok a pontok, ahol könnyíteni, segíteni tudjuk egymás életét, éppen ezért a tőle érkező javaslatokat nyitottan fogadom és mindig átgondolom.

5. Helyzetek, események értékelése, méricskélés

• Hátrányos gyakorlat: A volt párom cselekedeteit nagyítóval nézem. A negatív eseményeket felnagyítom magamban, és dédelgetem őket, a pozitív eseményeket pedig természetesnek veszem, és azonnal törlöm a memóriámból. Így akárhányszor lehetőségem nyílik beszélni vele, kizárólag a negatív tetteit emlegetem fel neki, ezzel magamban is azt erősítem, hogy tényleg megbízhatatlan, alkalmatlan szülő. Emiatt én sokkal jobb szülőnek és embernek érzem magam nála.
• Előnyös gyakorlat: A volt párom cselekedeteit úgy értékelem, mint bármely más körülöttem élő ember cselekedeteit. Tudom, hogy sokszor követ el hibát, de sok pozitív dolgot is tesz, ami összességében csak annyit jelent, hogy ő is csak ember. Nem gondolom azt, hogy én feddhetetlen vagyok, vagy hogy jobb, értékesebb ember, jobb szülő vagyok a volt páromnál, nem tartom fontosnak, hogy összehasonlítsam magamat vele. Elfogadom, hogy különböző személyiségek vagyunk és mindketten más-más negatív és pozitív tulajdonságokkal rendelkezünk.

Versengés helyett a szülők kiegészíthetik egymást

A válások után a leggyakoribb bántalmazási forma az elidegenítés és a kapcsolattartás akadályozása. Amellett hogy a váltott gondoskodás ennek útjába áll, a gazdasági versengésre sem ad lehetőséget a szülőknek – erre már az Apák az Igazságért Egyesület alapító tagja és elnöke hívta fel a figyelmet. Szaniszló Csaba emellett hangsúlyozta: az apák is egyre inkább igénylik az egyenjogúságot, és már nem elégszenek meg azzal a helyzettel, hogy fizetnek és kéthetente hétvégén látják a gyereket.

A váltott elhelyezésben lévő gyerekeknél azt látjuk a saját praxisunkból, hogy azok, akik ebben élnek, kevésbé kerülnek pszichológushoz a válás okozta traumák miatt

– jelentette ki az Indexnek Szaniszló Csaba, hozzátéve, hogy a váltott gondoskodásért szóló perben a szülők erősségeit kell kihangsúlyozni, amelyek számos esetben jól kiegészíthetik egymást.

„Ha például a gyerek megsérül a focimeccsen, akkor elképzelhető, hogy apának büszkén mutogatja, anyától ugyanakkor vigasztalást vár. Nem lehet azt mondani, hogy egyik szülő túllicitálja a másikat, hanem csupán a gyerek két különböző igényét elégíti ki” – mutatott rá az Apák az Igazságért Egyesület alapító tagja és elnöke.

(Borítókép: Index)