A főpolgármester-helyettes szerint ingatag lábakon áll Budapest jövő évi költségvetése
További Belföld cikkek
- „A gyermek nem üzenőfal, és postásnak se használjuk”
- Olyat tett Sulyok Tamás, amire még nem volt példa elnöksége alatt
- Nem tartanak a magyarok az atomháborútól, de Orbán Viktor békemissziójában sem bíznak
- Magyarok tízezrei szenvednek a rejtélyes betegségben: „Úgy fájt, hogy állva aludtam, az ajtónak támaszkodva”
- Letartóztattak egy apát, akit a saját lányának molesztálásával gyanúsítanak
Ez de facto egy féléves költségvetés – jelentette ki Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes a jövő heti fővárosi közgyűlést megelőző sajtóbeszélgetésen. Budapest képviselő-testülete december 15-én szavazhat a város 2022-es költségvetéséről.
Az iparűzési adó egy részének elvonása 20 milliárd 520 millió forint kiesést eredményezett működési oldalon. Azzal, hogy minden felhasználható forrást működésre kellett átcsoportosítani, nem maradt semmi a felhalmozási oldalon. A tervezett költségvetésben ezért egy 32 milliárdos kereskedelmi banki hitel is megjelent, amely azonban csak kormányi engedéllyel hívható le. Amint idén, úgy várhatóan jövőre is egy 25 milliárdos folyószámlahitel áll majd rendelkezésére – ismertette a büdzsé részleteit a főpolgármester-helyettes.
Ha nem kapunk kormányzati segítséget fél évig, ez jól belátható problémát okoz. Nem szeretnénk erre az útra lépni.
15 milliárdot állítottak be a jövő évi béremelésekre. Bár a szakszervezeti tárgyalásokon a főváros elkötelezte magát a béremelési program mellett, 2021-ben semmi sem történt, az inflációt figyelembe véve pedig egyenesen reálbércsökkenéssel szembesülhettek az önkormányzatnál és az önkormányzat cégeinél dolgozók. A bérmegállapodásban az szerepel, hogy 2022-ben minimum 15 százalékos béremelés lesz.
Kiss Ambrus nem titkolta, hogy olyan pénzügyi környezetben vállalták ezt a béremelést, amikor maguk sem látják stabilnak a költségvetés helyzetét. Ugyanakkor a főváros–kormány-vitában 14 szakszervezet a városvezetés oldalán áll, épp a mai napon írták alá az Önkormányzati elvonások helyett béremelést! című nyilatkozatot. E dokumentumban üdvözölték, hogy a bérfejlesztéshez szükséges összeget a főváros akár folyószámlahitele terhére is megelőlegezi a kormányzati forrás megérkeztéig. Abban is megállapodtak, hogy tovább bővítik a Budapest-pótlék rendszerét.
A Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) helyi szakszervezete egyébként arra tett javaslatot, hogy az ott dolgozó mintegy hatszáz dolgozóra kössön a fenntartó kollektív szerződést. Erre a főváros vezetése nyitott, de Kiss Ambrus szerint érdemi változás csak a tavaszi választás ellenzéki sikere esetén várható, mert a mozgástér csak akkor növekszik, ha olyan politika érvényesül, ahol a kormány partnernek tekinti az önkormányzatokat.
A közösségi közlekedési normatíva múlt hét hétfői átutalásának másnapján, kedden 14 perc alatt megszületett a 2021–22-es évi agglomerációs közlekedési megállapodás is
az ITM és a főváros között (ez szabályozza az állami MÁV-HÉV, illetve a Volán közlekedési társaság Budapest határain belül végzett szolgáltatásainak ellentételezését). Ekkora szakmai vita volt a felek között – ironizált Kiss Ambrus. 6 milliárd 580 millió forint előleget fizet a főváros e két cég számára, majd 2023 tavaszának végén a tényadatok alapján elszámolnak.
A Városháza-ügy vizsgálatára felállt bizottság elnöke és alelnöke, Kovács Péter (Fidesz–KDNP) és Soproni Tamás (Momentum) közös indítványára jövő szerdán a főváros közgyűlése arról is dönthet, hogy meghosszabbítja az eseti vizsgálóbizottság mandátumát a 2022 januárjában összehívott következő közgyűlés időpontjáig. Az üggyel kapcsolatban Kiss Ambrus jelezte, hogy pereket kezdeményezett azok ellen a sajtótermékek ellen, amelyekben tényállításként fogalmazták meg, hogy jutalékrendszert működtetett a Városházán. Egyes sajtótermékek mellett ezt tette Budai Gyula kormányoldali parlamenti képviselő is, az ő esetében a mentelmi jog nehezíti az igazságszolgáltatást – tette hozzá.
2022-ben el szeretnék indítani a Fővárosi Szociális Lakásügynökséget, ehhez a használaton kívüli önkormányzati lakások felújítására el is különítettek pénzt a kormány TOP Plusz pályázat keretében megszerzett forrásából (ez a hét évre szóló, infrastruktúra- és humánfejlesztésre szánt 86 milliárd forintos keretösszeg). Ugyanebből tervezik magát a lakásügynökséget is beindítani. Felállításának legfőbb indokát is megnevezte:
ne legyen olyan, fővárosi cégnél dolgozó munkavállaló, aki az utcán vagy a hajléktalanellátás intézményi keretei között lakik. A 25 ezer dolgozónk közül nem egy olyan kollégánk van, akivel lehet, hogy egy éjszakai krízisautózás során valamelyik vasútállomáson találkozunk.
Kérdésre válaszolva a főpolgármester-helyettes azt is elmondta, hogy idén sem kap a főpolgármester, sem helyettesei év végi pénzjutalmat. Tulajdonképpen senki sem kap – tette hozzá.
(Borítókép: Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes a Fővárosi Közgyűlés ülésén 2021. szeptember 1-jén. MTI / Kovács Attila)