Ordibálás, plüssbohóc és „Buga Jakab” – évzáró a parlamentben
További Belföld cikkek
- Nagy Márton Matolcsyról: Egy leköszönő jegybankelnök szavait nem érdemes tovább kommentálni
- Továbbra sincs főpolgármester-helyettese Budapestnek
- Hidegfront érkezik, hózáporokra és havazásra is készülni kell
- Ünnepi lázban ég a Fővárosi Közgyűlés, karácsonyi húzós játékot rendeztek a képviselők
- A Századvég felmérése szerint őrzi vezető szerepét a Fidesz–KDNP
A napirend előtti felszólalások sorát Tordai Bence nyitotta, szerinte ütött a Fidesz kormányzásának utolsó órája, ezért mérleget vont a lakhatási helyzetről. A Párbeszéd képviselője úgy látja, hogy a Fidesz lakhatási válságba taszította Magyarországot, felsorolta:
- milliókat érint a lakhatási szegénység,
- több mint négymillióan túlzsúfolt háztartásban élnek,
- 2,5 millióan élnek egészségtelen, például penészes otthonokban,
- 300 ezren vannak nyomortelepeken,
- 170 ezer gyermek olyan háztartásban él, ahol nincs a házban fürdőszoba és WC.
Tordai Bence azzal folytatta, hogy a kilakoltatások száma több tízezerre rúg 2010 óta, a hajléktalanság is tízezreket érint, több mint kétezren haltak fagyhalált 2010 óta, a magyar háztartások 80 százaléka energetikailag korszerűtlen. Az ellenzéki politikus hozzátette: megbukott a kormány a lakásépítések támogatásában is.
Dömötör Csaba válaszában ismertette az ezen a területen hozott kormányzati intézkedéseket, amelyeket szerinte Tordai Bence szándékosan kihagyott:
- Több százezer magyar családnak, köztük olyan ellenzéki képviselőknek is segítséget nyújtott a csok, akik közben támadják az otthonteremtési programot.
- 5 százalékra csökkent a lakásépítés áfája.
- Elindul a zöld csok, ami energiahatékony lakások, házak építését szolgálja.
- A falusi csok azoknak a csoportoknak jelentős segítség, akik kistelepülésen élnek.
- Napelem-telepítési program is van.
- A 25 év alattiak szja-mentessége szintén segíthet a lakhatásban.
Az államtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy 2010 előtt a családtámogatási rendszert szűkítették, a támogatott forinthitelezést leépítették, és devizahitelek jöttek helyette.
Ki a zöldebb?
Napirend előtti felszólalásában Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője arról beszélt: az elmúlt négy év környezetpolitikáját Szijjártó Péter egy korábbi kijelentése jellemzi, vagyis az, hogy mindig fontosabb a német autógyárak érdeke, mint az uniós klímavédelmi törekvések. Ungár Péter szerint ezt a mondatot a kormány cselekedetei is visszaigazolták. Az Európai Unióban mindig a rosszabb klímacélokat támogatták, minden valódi kezdeményezést, ami a szennyező vállalatok ellen volt, azt megvétózták, és úgy szavaztak, ahogy az Audi, a Mercedes vagy a BMW elvárta tőlük.
Azt is mondta: a szennyező fizet elve, amit az Orbán-kormány szeret hangoztatni, az Magyarországon valójában úgy valósul meg, hogy nem a szennyező vállalatoktól szednek be pénzt a környezetpolitikára, hanem a magyar adófizetők pénzét adják stratégiai partnerségen keresztül a szennyező nagyvállalatoknak.
Ungár Péter kijelentette: a kormány azokat a politikákat sem hajtja végre, amelyeket egyébként sok más jobboldali kormány igen, ugyanis a természetvédelemnek egy része valóban jobboldali gyökerű, de egy valód jobboldali kormány nem engedné, hogy a magyar természeti örökségeket szétverjék.
Az LMP-s politikus szerint sok mindent elmond, hogy nincs önálló környezetvédelmi minisztérium, illetve nincs klímapolitikával foglalkozó minisztérium. Hangsúlyozta: zöldpolitika akkor tud lenni, ha vannak zöldpolitikusok egy kormányban. Azt is kifejtette: a kormány nem tartja fontosnak a zöldpolitikát, de megpróbálják magukat zöldnek beállítani, valójában azonban semmit sem tesznek.
Ungár Péter kijelentette: az elmúlt 11 éves kormányzásnak az eredménye a rekordinfláció, a rekordhalálozás és nulla zöldpolitika. Hozzátette: Márki-Zay Péter vezetésével győzni fognak, és akkor
újra lesz zöldpolitika Magyarországon, és önök ellenzékből fogják végighallgatni, hogy milyen az valójában.
Schanda Tamás János államtitkár szerint az ellenzéknek volt és van is lehetősége, hogy ne csak beszéljen a zöldügyekről, de cselekedjen is. Azonban nem szavazták meg a parlamentben azt a vállalást, hogy Magyarország 2050-re klímasemleges ország legyen. De azt is „pontosan látják”, hogy milyen a főpolgármester valódi elkötelezettsége a zöldügyek iránt: ha választania kell, hogy közparkot kell fejlesztenie vagy privatizálnia, akkor az utóbbit választja – fejtette ki az államtitkár.
Arról is beszélt, hogy Budapest nem lett tisztább, hanem inkább koszban, szemétben és bűzben úszik. Schanda Tamás János szerint az ellenzéki politikusok csak beszélnek a zöldügyekről, és Facebook-posztokat gyártanak, ha mégis tesznek valamit, akkor azzal csak ártanak.
Az államtitkár megemlítette, hogy Budapesten dugókat hoztak létre, a környezetszennyezés növekszik, illetve megszüntették a Főkertet is. Ugyanakkor állítása szerint az Orbán-kormány eredménye, hogy
Magyarország a klímabajnokok közé tartozik.
Azt is kiemelte, hogy a nukleáris energia nélkül nem lehet szén-dioxid-mentes energiarendszert csinálni. Külön minisztérium csinálni és bürokráciaépítésről beszélni, az államtitkár szerint a „hagyományos baloldali gondolkodásra” vall, miközben „különösen jót tesz a klímavédelemnek”, ha ugyanaz a minisztérium foglalkozik a gazdaságszabályozással, az energetikával és a közlekedéssel.
Mi a helyzet a nyugdíjakkal?
Amit az elmúlt 11 évben önök ebben az ülésteremben tettek, az nem kormányzás, hanem a haza kifosztása
– kapta meg a szót Varga Zoltán.
A DK képviselője a nyugdíjasok helyzetéről beszélt, összefoglalta: több mint félmillió ember van, akinek a nyugdíja nem éri el a százezer forintot, másfél millió nyugdíjasnak nem éri el a 150 ezer forintot, Magyarországon háromszor annyi nyugdíjas él relatív szegénységben, mint a 2010-ben, egy világgazdasági válság idején.
Varga Zoltán szerint egy nyugdíjasnak 11 évnyi Fidesz-kormányzás rosszabb, mint a világgazdasági válság. Az ellenzéki politikus azzal folytatta, hogy megszüntették a nyugdíjak svájci indexálását, több mint százezer forintos különbség van a bérek és a nyugdíjak között, leértékelték a végigdolgozott életeket. A DK-s képviselő azt állítja, hogy átlagosan minden nyugdíjastól 1 millió 200 ezer forintot vettek el, miközben az ukrán nyugdíjasokat tisztességesen megfizetik, mert szerepük van pár fideszes mandátumban a keleti országrészben.
Varga Zoltán úgy összegezte az elmúlt 11 évet, hogy katasztrófakormányzás van, rekordinflációval, rekordhalálozással, rekordkorrupcióval, a bizonyítvány egyes, Völner Páltól pedig ne nagyon búcsúzzanak, mert beszélgethetnek majd bizonyos intézményekben a korrupciós ügyek miatt.
Már meg ne haragudjon, de szégyenteljes hozzászólás volt
– kezdte válaszát Zsigó Róbert.
Az államtitkár szerint nem most kevés a 13. havi nyugdíj, hanem akkor, amikor a baloldali kormány elvette a nyugdíjasoktól. A nyugdíjkorhatárt is ők emelték, csak most lépett hatályba. A politikus arra kérte Varga Zoltánt, hogy ne fenyegessen, mert azt, hogy ki vezeti az országot, a választók döntik el. „Az ön főnöke, Gyurcsány Ferenc, amikor kormányzott, mindent elvett a nyugdíjasoktól”, Zsigó Róbert felsorolta: elvették a 13. havi nyugdíjat, megszüntették a nyugdíjkorrekciót, csökkent a nyugdíjak reálértéke, háromszorosára emelték a gáz, kétszeresére az áram árát. 2016 óta pedig nyugdíjprémium, rezsiutalvány vagy Erzsébet-utalvány formájában pluszjuttatásokat is adtak.
Vita az egészségügyről
Az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó szerint a megélhetési válság mellett az egészségügyben alakult ki a legsúlyosabb probléma, noha a járványhelyzet elmúlt két éve megterhelte, de „meg kell nézni, hogy mit is csinált a Fidesz–KDNP-kormány”. Az MSZP-s politikus több járványügyi, illetve egészségügyi adatot is megemlített, majd hozzátette, a számok beszédesek.
Bangóné Borbély Ildikó szerint a kormány „a járvány vámszedője”, és „a járványt arra használták”, hogy a hozzájuk közel álló vállalkozások „ellophassák a magyar adófizetők pénzét”. Kiemelte azt is: az ellenzék hiába beszélt arról, hogy a szakemberek miként kezelnék a járványt (folyamatosan tesztelni kellene, ingyenes tesztek kellenének, valamint folyamatosan kellene a kontaktkutatást végezni).
Ungár Péterhez hasonlóan Bangóné Borbély Ildikó is elmondta, a kormány elmúlt 11 évének az eredménye: rekordkorrupció, rekordhalálozás, rekordinfláció. Az MSZP-s politikus szerint a kormánypártok méltatlanná váltak az ország irányítására.
„Engedje meg, hogy higgadtan és nyugodtan, számokkal cáfoljam mindazt, amit ön elmondott” – kezdte válaszát Rétvári Bence államtitkár. Elmondta, hogy a 2010 előtti kormány mennyit költött egészségügyre, és ezzel szemben mennyit a mostani kabinet.
Aki az egészségügyben kivont forrásokat, azok önök
– fogalmazott az államtitkár. Hozzátette, hogy míg a baloldal kórházakat zárt be, addig a mostani kormány kórházakat fejlesztett.
Előkerült egy bohócfigura
Jakab Péter arra emlékeztetett, hogy Orbán Viktor néhány évvel ezelőtti szavai alapján 2030-ra Magyarország utoléri Ausztriát. Az árakra értette? – tette fel a kérdést a Jobbik elnöke, aki szerint árakban már most utolértük az osztrákokat, de fizetésekben 30 évnyi lemaradásban vagyunk, nemcsak dolgozni, hanem néhányan bevásárolni is átjárnak Ausztriába.
Az ellenzéki politikus úgy látja, hogy miközben Magyarország egykor a térség éllovasa volt, most menekülnek innen az emberek, lassan egy hétvégi bevásárlás is luxusnak számít. Azzal folytatta, hogy „verik itt a mellüket” a 13. havi nyugdíjjal és az szja-visszatérítéssel, de olyan mértékben emelkednek az árak, hogy az emberek ezt a pénzt már rég ott hagyták a boltokban és a benzinkutakon.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unióban nincs még egy olyan ország, ahol 27 százalékos áfa van az alapvető élelmiszereken, „ez az igazi uzsora”. Jakab Péter úgy fogalmazott, hogy az elmúlt 12 évben az erős gazdasággal hülyítették a magyarokat.
Képviselőtársak, ne erőlködjenek, ez a lufi kipukkadt.
Jakab Péter hangsúlyozta, hogy a jelenlegi kormánnyal a szlovákokat sem fogjuk utolérni, nemhogy Ausztriát.
Tállai András azzal kezdte válaszát, hogy nem Jakab Péter, hanem Márki-Zay Péter nyerte a miniszterelnök-jelölti előválasztást, aki a Jobbik vezetőjének politikai értelemben a főnöke, ezért hallgasson is rá: nem kell minimálbér, nem kell rezsicsökkentés.
Az államtitkár közölte, hogy Jakab Péter igénybe vette a csokot, és sajátosan értelmezte a bérlakásprogramot.
Ön próbálta eljátszani a szegénylegényt, Buga Jakabot, de kiderült, a parlament egyik leggazdagabb tagja. Van hasonlóság ön és Buga Jakab között, a bujkálás, csak ön nem a pusztában bujkált, hanem pesti lakásokban. Buga Jakab éjszaka is dolgozott, ön is nagyon szereti az éjszakai műszakot.
Jakab Péter szinte végigkiabálta Tállai András felszólalását, miközben több jobbikos képviselő is felháborodásának adott hangot. Az államtitkár végül boldog karácsonyt kívánva egy plüss bohócfigurát adott át Jakab Péternek, aki azt visszadobta az államtitkár székére.
Biológia vagy ideológia?
Rétvári Bence nem csak válaszadó volt, „Biológia vagy ideológia? Mi fontosabb az óvodákban és az iskolákban?” címmel külön is felszólalt napirend előtt mint a KDNP országgyűlési képviselője.
A KDNP-s politikus elmondta, nagyon sok gyermek az életében azt mondja ki először, hogy anya vagy apa. Ugyanakkor az látható, hogy
Brüsszelben időről időre olyan javaslatok készülnek, amelyek pont ezeket a szavakat cserélnék le, illetve szeretnék betiltani.
Arról is beszámolt, hogy a magyarországi egyházak közösen tettek hitet a család és a házasság mellett.
A magyar kormány álláspontját hangsúlyozva azt mondta: úgy gondolják, hogy a szülők joga a gyermekek neveléséről dönteni, és Európában először a magyar szülőknek lesz lehetősége arra, hogy erről népszavazás keretében dönthessenek, hiszen ők dönthetik el, mi fontosabb, a biológia vagy az ideológia.
Szülők nevelhetik a gyerekeket, vagy különböző LMBTQ-szervezeteket engednek be az óvodákba és iskolákba a gyermekek átnevelésére?
Rétvári Bencének egyszer meg kellett állnia a felszólalása közben, mert a parlamentben Jakab Péter felszólalása után is folytatódott a közjáték.
Fejezze be az ordítozást az ülésteremben!
– intette rendre az ülést vezető Jakab István a Jobbik frakcióvezetőjét.
Válaszában Soltész Miklós államtitkárnak nem meglepő módon nem volt miben ellentmondania Rétvári Bencének, ezért inkább az ellenzékre koncentrált, többek között elmondta: az ellenzék semmi mást nem csinál a parlamentben, csak folytatja azt, amit három évvel ezelőtt, karácsonykor (az úgynevezett rabszolgatörvény elleni tiltakozásokra utalt), „őrjöngtek” a parlamentben, a közmédiában, a köztereken. Soltész Miklós szerint az ellenzék anarchista puccsot akart, de „hülyét is csináltak magukból”.
Boldog karácsonyt!
A fideszes Barcza Attila felszólalásában először a hűség városa, Sopron történelmi erényeit méltatta, de arról is beszélt, hogy Gyurcsány Ferenc kormányzásával szemben a válságkezelés nem a megszorításokról szólt. Dömötör Csaba válaszában elmondta: hosszúra nyúlt az év, a nehézségek fő okozója a járvány, de Magyarország derekasan helytáll a vírus elleni közdelemben, a gazdasági növekedés meghaladhatja a 6 százalékot, komoly eredmény a munkanélküliségi arány 4 százalék alá esése és a bérek emelkedése. Az államtitkár mindenkinek, még azoknak is boldog karácsonyt kívánt, akik egész évben a politikai vesztüket akarták.
(Borítókép: Szavaznak a képviselők az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. december 13-án. Fotó: Kovács Attila / MTI)