Trócsányi Lászlót javasolják a Károli Gáspár Református Egyetem rektorának
További Belföld cikkek
- Hatalmas torlódásra kell számítani az M3-as és az M5-ös autópályákon, az M1-esen akár két órával is nőhet a menetidő
- Orbán Viktor: Sosem szerettem azokat a politikusokat, akik elhárították a felelősséget
- Súlyos baleset történt Debrecenben, a buszmegállóba hajtott egy autó
- Orbán Viktor: Brüsszel Magdeburgot akar csinálni Magyarországból
- Bombariadó miatt megszakadt egy buli Budapesten, több ezren maradhattak hoppon
Trócsányi Lászlót javasolja a Károli Gáspár Református Egyetem rektorának a Magyarországi Református Egyház vezetése – közölte a felsőoktatási intézmény szerdán az MTI-vel.
Mint írják, Trócsányi László egyetemi tanár, fideszes európai parlamenti képviselő rektori kinevezését kezdeményezi a felsőoktatási intézmény élére a köztársasági elnöknél a református egyház. Ezt az egyetem szenátusa jelentette be, egyetértésben az egyház zsinata és annak lelkészi elnöke, Balog Zoltán püspök javaslatával – közölték.
A református egyetemet jelenleg Czine Ágnes rektori feladatokkal megbízott rektorhelyettes vezeti. Trócsányi László jelenleg a Szegedi Tudományegyetemet (SZTE) fenntartó és működtető alapítvány kuratóriumának tagja, ami közvetlenül azonban nem jelent összeférhetetlenséget.
Trócsányi 1989 óta tanít az SZTE Állam- és Jogtudományi Karán (ÁJTK), 1992-ben szerzett docensi, 2000-ben egyetemi tanári fokozatot, közben a kar dékánhelyettese is volt, valamint tanszékvezető, majd 2004-től az ÁJTK-n működő Európa-tanulmányok Központja igazgatója lett.
Mint az korábban megírtuk, októberben még Trócsányi László volt igazságügyi minisztert tartották a legesélyesebbnek a köztársasági elnöki posztra, amit akkor még fideszes politikusok is megerősítettek. Orbán Viktor miniszterelnök végül Novák Katalin családügyekért felelős tárca nélküli minisztert jelölte a posztra.
Trócsányi nyolc évet töltött diplomáciai szolgálatban: 2000-től 2004-ig nagykövet volt a Belga Királyság és a Luxemburgi Nagyhercegség területére kiterjedő hatállyal, majd 2010 és 2014 között párizsi nagykövetként tevékenykedett. A két megbízás között, 2007-től 2010-ig alkotmánybíró is volt. Talán már kevesen emlékeznek rá, de 1993-ban kis híján ő lett az első magyar ombudsman, de egyetlen szavazattal lecsúszott a tisztségről. 1985-től a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja, 2000 óta egyetemi tanár. Az utóbbi években volt igazságügyi miniszter (2014–2019), európai parlamenti (EP) képviselő (2019-től), valamint a Magyar Jogász Egylet elnöke (2020-tól). 2019 szeptemberében a kormány az Európai Bizottság magyar tagjának jelölte, de az EP jogi bizottsága összeférhetetlenség miatt elutasította jelöltségét.