Vészjósló jelentés érkezett az oktatás helyzetéről

A koronavírus-járvány tovább súlyosbította az oktatásban tapasztalható egyenlőtlenségeket, az alacsony és közepes jövedelmű országokban hetven százalékra emelkedett azon tízévesek aránya, akik nem tudnak olvasni – írja a Világbank friss beszámolójában, amelyben sorra veszik, hogy 2021-ben a járvány mely területeken fokozta az egyenlőtlenségeket.

Az oktatás is egyértelműen idetartozik, a színvonal általános visszaesése, valamint a minden eddiginél eltérőbb esélyek megjelenése sajnos hazánkban is kézzelfogható jelenség. A szakemberek már a digitális oktatás bevezetésének kezdetén jelezték, hogy bár az elképzelés szép, a valóságban a diákok ötöde nem rendelkezik az online tanuláshoz szükség eszközökkel, körülményekkel.

Elmaradt a digitális oktatás okozta károk felmérése

Az oktatási rendszerünk a járványt megelőzően is csak nagyon nehezen reagált az egyéni tanulási szükségletekre, de az elmúlt két évben a pandémia miatt a diákok a lehető legkülönbözőbb élethelyzetekbe kerültek, amit a rendszer egyáltalán nem vett figyelembe. Így nem csupán az egyenlőtlenségek nőttek tovább, hanem a tanulók jóval szélesebb köre veszítette el a fonalat. Az ideális az lenne, ha a jelenlegi tanévet annak lehetne szentelni, hogy a szükségleteket, lemaradásokat felmérjük és bepótoljuk, hogy minden tanulóval biztos tudásalapról tudjuk folytatni a munkát. Ehelyett azonban úgy kell tenni, mintha mi sem történt volna, tovább kell loholni az elképesztő mennyiségű tananyaggal annak ellenére, hogy sokaknál az alapok is hiányoznak 

– jelentette ki az Indexnek Ercse Kriszta oktatáskutató, a Civil Közoktatási Platform (CKP) szóvivője.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke is arra hívta fel a figyelmet, hogy hazánkban a digitális oktatás okozta károk felmérése abszolút elmaradt, tavaly szeptemberben csak az iskolák töredékében írtak a diákok szintfelmérőt, és a tanulók mentális állapotára vonatkozó vizsgálatok sem készültek el.

„Emellett ne feledjük, hogy jelenleg is számos osztály van karanténban, tudunk olyan nyolcadikos diákokról, akik már egy hónapja otthon vannak úgy, hogy közben nem jutnak oktatáshoz. Ennek oka, hogy itthon a hibrid oktatás – amikor a pedagógus online és offline órákat tart vegyesen – még gyerekcipőben jár, ráadásul a kormány nem is engedi” – mondta a PSZ alelnöke.

A problémák már most szembetűnők

Az elmúlt időszakban számos olyan adat került nyilvánosságra, amely jól jelzi, hogy az iskolákban tulajdonképpen mekkora a gond. Itt ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a járvány mellett a 2019-ben módosított köznevelési törvény is – amely hatéves kortól kötelezővé tette a beiskolázást – sokat rontott a helyzeten. A legszembetűnőbb problémák a következők:

• Egy év alatt több mint hatezerrel nőtt a sajátos nevelési igényű (sni-s) tanulók száma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. Bár az emelkedés évről évre megfigyelhető, a mostani ugrás drámai.

• Szél Bernadett független országgyűlési képviselő Facebook-oldalán tett közzé egy dokumentumot, amelyből kiderül: egy év alatt közel duplájára nőtt a szülők által kért évismétlések száma, és több mint másfélszeresére azon iskoláké, ahol romlott az elsősök teljesítménye.

• Ötszörösére nőtt a szorongásos és depressziós zavarokkal küzdő gyermekek száma 2019 őszéhez képest az ország egyik legnagyobb gyermekpszichiátriáján, a Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulancián.

• Ennek ellenére az iskolákban továbbra sincs elég iskolapszichológus, az intézményben dolgozó szakemberek egyre több esetet jelentenek. A PSZ alelnöke szerint a járvány alatt főként az internetes zaklatás és a függőség került előtérbe.

• Ercse Kriszta ezek mellett kiemelte: jelentősen visszaesett az iskolalátogatási hajlandóság, sok diák akkor sem ment, amikor már lehetett volna, így lényegesen több most a hiányzás. 

Digitális forradalom helyett stagnálás

Bár a Digitális Jólét Program keretein belül már 2016 októberében – tehát még jóval a járvány előtt – elfogadta a kormány Magyarország Digitális Oktatási Stratégiáját (DOS), egyelőre minimális a változás.

A gyakorlatban minden maradt a régi, pedig a pandémiánál aligha lesz nagyobb kényszer az ugrásszerű fejlődésre. A tanárok digitális továbbképzése olyan alacsony színvonalú volt, hogy ezzel nem lehetett volna kiküldeni őket az online harctérre

– mondta Totyik Tamás, hozzátéve: talán annyi pozitívumot lehet kiemelni, hogy idén már online tartják a kompetenciamérést, és a digitális érettségi alapjait is lefektették.

(Borítókép: Üres tanterem Miskolcon 2020. március 16-án. Fotó: Vajda János / MTI)