Az államfőnek jövő szombatig kell kitűznie a gyermekvédelmi népszavazást

Mint arról beszámoltunk, az Alkotmánybíróság a múlt héten helybenhagyta az Országgyűlés országos népszavazás elrendeléséről szóló határozatát. Az Országgyűlés még november végén vizsgálta a referendumot a kormány által kezdeményezett négy kérdésben:

• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?
• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?
• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?
• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?

Panaszok, indítványok, határozatok

A kormány eredetileg öt népszavazási kérdést nyújtott be, amelyeket a Nemzeti Választási Bizottság július 30-án hitelesített is. Aztán a kérdések felülvizsgálati kérelmek miatt a Kúria elé kerültek, ahol a legmagasabb bírói fórum az öt kérdés közül négyet helybenhagyott, míg egyet elkaszált.

Az ötödik kérdés így szólt:

• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetők legyenek a nemátalakító kezelések?

A kúriai végzést azonban a kormány alkotmányjogi panaszára az Alkotmánybíróság december 16-án megsemmisítette. Amint az várható volt, az Alkotmánybíróságon megtámadták az Országgyűlés népszavazást elrendelő határozatát is. 

Az alkotmánybíráknak egy hónapjuk volt a döntésre.

Az egyik indítvány az Európai Bizottság által megindított kötelezettségszegési eljárás újabb szakaszára, valamint az egyes választási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXVII. törvény hatálybalépésére hivatkozik, amelynek nyomán lehetőség van az országos népszavazás és az országgyűlési választás egy napon való megtartására. A közös eljárás ezen új lehetősége szerinte olyan lényeges körülmény, amely nem volt előre látható a népszavazás kezdeményezésekor.

A másik indítvány szerint az Országgyűlés a népszavazás elrendeléséről hozott döntése során nem vizsgálta a jogorvoslati szervek hatáskörén kívül eső körülményeket, a hitelesített kérdésekkel szemben felmerülő közjogi érveket – amelyeket értelmezése szerint a Kúria a jogorvoslati eljárás során az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésként értékelt – nem vizsgálta, illetve arról a határozata indoklásában sem adott számot.

Varga Judit igazságügyi miniszter mindkét indítványról eljuttatta az álláspontját (amicus curiae) az Alkotmánybírósághoz. Szerinte az első indítvány érdemi vizsgálatra nem alkalmas, míg a másodikban szereplő jogok sérelme nem állapítható meg.

Az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak a két indítványt, és helybenhagyta az országgyűlési határozatot. Az első indítványozó érvei kapcsán megállapította, hogy

az általa előadottak egy részét elsősorban sajtóértesülésekre alapozta, illetve olyan többlépcsős hipotetikus érvrendszert állított fel, amely valóságtartalmának feltárása egyrészt kívül esik az Alkotmánybíróság hatáskörén, másrészt az objektíve sem lehetséges.

A másik indítványozó által előadott eljárási kifogásokról pedig megjegyezte, hogy azok csupán a Kúria döntéseiből kiolvasható követelmények, amelyek ebben az alkotmányossági eljárásban nem kérhetők számon.

Kettő az egyben

A parlament november elején arról is döntött, hogy népszavazást akár a parlamenti választások napján is lehet tartani. A gyermekvédelmi referendumról szóló határozatban pedig a szavazás lebonyolításának költségvetését is meghatározták:

Az országos népszavazás lebonyolításának költségvetése – az egy naptári napon szavazásra bocsátott kérdések számától függetlenül – 12 686 900 000 forint. Abban az esetben, ha a népszavazást az országgyűlési képviselők általános választásának napján, közös eljárásban kell megtartani, akkor az országgyűlési képviselők általános választása lebonyolításának a költsége – az együttes lebonyolítás többletköltsége miatt – további 5 566 500 000 forinttal növekszik.

A járványügyi veszélyhelyzet korábbi szabályai miatt 2021. július 21-ig nem lehetett országos népszavazást tartani, de a 438/2021. (VII. 21.) számú Korm.-rendelet elhárította ezt az akadályt:

A koronavírus-járvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény 4. paragrafusa azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy országos népszavazás kezdeményezhető.

Az Alaptörvény értelmében a köztársasági elnök tűzi ki a parlamenti választás és az országos népszavazás időpontját is. A referendum időpontját az államfő az Országgyűlés népszavazást elrendelő határozata elleni jogorvoslat elbírálását követő 15 napon belül tűzi ki.

Miután az Alkotmánybíróság a határozatát a január 7-i, 2022. évi 2. számú Magyar Közlönyben tette közzé, könnyen kiszámolható, hogy Áder János köztársasági elnöknek legkésőbb január 22-ig (szombatig) kell kitűznie az országos népszavazás időpontját.

Érvényesség és eredményesség

Az Alaptörvény szerint az országos népszavazás akkor

• érvényes, ha az összes választópolgár több mint a fele érvényesen szavazott;
• eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a feltett kérdésre azonos választ adott.

Az Alaptörvény állította vissza a népszavazások érvényességének küszöbét az 1997-es törvénymódosítás előtti szintre,

Az Alaptörvény előtt már akkor is eredményesnek minősült a referendum, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. (Ezért lehetett eredményes az 1997-es NATO-csatlakozásról szóló népszavazás, ahol pedig a jogosultaknak kevesebb mint a fele vett részt, de ők 85 százalékban a csatlakozásra szavaztak.)

Kulcskérdés lesz tehát, hogy hányan vesznek részt az újabb referendumon.

(Borítókép: Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita 2019. május 26-án. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)