Elárasztották az Alkotmánybíróságot kötelező oltásos panaszokkal

Mint ismeretes, a munkahelyek védelmével kapcsolatos intézkedésekről két kormányrendelet is megjelent tavaly október végén: az egyik a versenyszférára, a másik a közszférára határozott meg intézkedéseket. Mindkét szabályozást megtámadták az Alkotmánybíróságon.

Hiányzik az önkéntes hozzájárulás

A koronavírus elleni védőoltásnak az állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak által történő kötelező igénybevételéről szóló 599/2021. (X. 28.) Korm.-rendelet alapján a következő dolgozókat kötelezték a védőoltás beadatására:

• az oktatásban dolgozókat,
• a kulturális intézmények dolgozóit,
• a szociális intézményekben dolgozókat,
• a fegyveres és rendvédelmi szervek dolgozóit, valamint
• a kormányzati igazgatási és közszolgálati tisztviselőket, a NAV személyi állományát.

Az önkormányzati dolgozók számára csak akkor kötelező a védőoltás, ha a területileg illetékes polgármestere így dönt.

A szabályozás szerint ugyanis az a védőoltásra kötelezett állami vagy önkormányzati dolgozó, aki a munkavégzés során ügyfelekkel rendszeresen találkozik, és a kormányrendelet hatálybalépése, azaz november 15-e előtt nem vette fel a koronavírus elleni oltást, december 15-ig volt köteles azt felvenni; ha munkavégzés során ügyfelekkel nem találkozik rendszeresen, akkor január 31-ig.

Ezen kötelezettség alól mentesülnek, akik orvosi szakvéleménnyel igazolják, hogy ellenjavallt számukra a védőoltás felvétele. Ennek elmaradása esetén a munkáltató fizetés nélküli vagy illetmény nélküli szabadságot rendel el. A fizetés nélküli szabadság legfeljebb egy évig tarthat.

Ha a dolgozó a kötelező fizetés nélküli szabadság elrendelését követően, de egy éven belül felveszi a védőoltást, vagy bemutatja a mentesítő orvosi szakvéleményt, a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot haladéktalanul megszünteti, és továbbfoglalkoztatja.

Az Alkotmánybíróság tájékoztatása szerint január 13-ig a védőoltás állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak számára való kötelezővé tétele miatt – indítványminták alapján – több mint 550 indítvány érkezett. Az indítványokat ügytípusonként szétválogatták.

Az alkotmányjogi panaszok szerint a szabályozás:

• aránytalanul súlyos joghátrányt fűz a védőoltás felvételének elmulasztásához, és az elérni kívánt cél szempontjából észszerűtlenül korlátozza az alapjogokat;
• sérti az emberi méltósághoz való jogot, mert nem teszi lehetővé az oltás alóli mentesülést természetes immunitás alapján;
• sérti az Alaptörvény III. cikk (2) bekezdését, amely szerint csak tájékoztatáson alapuló, önkéntes hozzájárulással lehet orvosi vagy tudományos kísérletet végezni.

Oltásra kötelezhető foglalkoztatottak

A munkahelyek koronavírus elleni védelméről szóló 598/2021. (X. 28.) Korm.-rendelet alapján a cégek és vállalkozások jogot kaptak arra, hogy a munkavégzés feltételeként előírják a védőoltás felvételét a foglalkoztatottak számára, ha ezt szükségesnek látják az ott dolgozók biztonsága érdekében.

A jogszabály szerint a munkáltató még beoltatlan dolgozóknak 45 napos határidőt állapíthat meg az első oltás felvételére. Kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás második dózisát az oltóorvos által meghatározott időpontban kell felvenni. A munkáltatóknak e-mailben vagy papír alapon tájékoztatniuk kell a foglalkoztatottat az intézkedésről, a határidőről, valamint a vakcina felvétele elmaradásának lehetséges jogkövetkezményeiről. Nem kötelezhető a védőoltás felvételére az a foglalkoztatott, aki részére egészségügyi indokból ellenjavallt a védőoltás felvétele, és ezt orvosi szakvélemény is alátámasztja. 

Az oltás munkáltató általi kötelezővé tétele miatt több tucat indítvány érkezett az Alkotmánybírósághoz. Ebben az ügyben van legközelebb a döntés, merthogy az egyik indítvány már szerepelt az 1. számú öttagú tanács tavaly december 14-i ülésén.

Az alkotmányjogi panaszok az előző ügyhöz hasonló érveket hoznak fel. Emellett többen hivatkoznak a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 54. § (2) bekezdésére:

A munkavállaló megtagadhatja az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár az ügyben december 22-én kelt álláspontját eljuttatta az Alkotmánybírósághoz. Ebben többek között hangsúlyozta:

Az egyes, egyéni alapjogokat korlátozó intézkedésekre éppen a lakosság közegészségügyi védelme miatt van szükség. A rendelkezésre álló oltások mindegyike hatásos, a gyártók által jelenleg ismert és publikált mellékhatásaik a pandémia következményeinek tükrében elhanyagolhatók, ahogy ezt maga az indítványozó sem képes vitatni.

Ügyészségi panasz

Az Alkotmánybírósághoz fordult egy névtelenséget kérő ügyészségi alkalmazott is, aki a koronavírus elleni védőoltásnak az ügyészségi alkalmazottak által történő kötelező igénybevételéről szóló 638/2021. (XI. 18.) Korm.-rendelet Alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.

A jogszabály alapján ha az ügyészségi alkalmazott 2022. január 15-ig az oltás első dózisát nem veszi fel, és ezt az előírt határidőn belül nem igazolja, vagy a védőoltás alóli mentesítést igazoló orvosi szakvéleményt nem mutatja be, részére a munkáltató fizetés nélküli szabadságot rendelhet el. Ezenfelül a munkáltató – a panaszos szerint az ügyészségi szolgálati jogviszonyra irányadó jogszabálytól eltérően –

Az indítványozó rámutatott:

Rendkívül súlyosnak tartom, hogy a jelenleg tesztfázisban lévő vakcinák felvételére való kötelezés úgy próbálja felülírni a saját testünk és szervezetünk feletti rendelkezéshez való jogot, hogy mindeközben – a kötelezettség nem teljesítése esetén a munkahely vonatkozásában – joghátrányt helyez kilátásba.

A panaszos nem vitatja a járványhelyzet súlyosságát, azonban szerinte számos alternatív megoldás is létezik, amely a fertőzés elleni védekezést segítené elő az állami szférában is, mint például a heti szintű munkahelyi gyorstesztelés, a rotációs távmunkavégzés és a beltéri maszkhasználat.

(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)