Nem tetszik a fővárosnak a Gellért-hegyi sikló terve, így nem támogatják

A héten kapta meg a Gellérthegyi Sikló Kft. a Citadellára vezető felvonó építési engedélyét, ezzel egy időben pedig a fővárosi önkormányzat is megismerhette a részletes terveket. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes a látottakról egy háttérbeszélgetésen úgy fogalmazott:

amit akarnak, azt sem, meg ahogyan akarják finanszírozni, azt sem tudjuk támogatni... Itt elvi kérdésről van szó, ajánlgathatnak nagyobb földhasználati díjat, de nem hiszünk abban, hogy ez magánberuházásban megvalósul.

Azzal a céllal ugyan egyetértenek, hogy a sikló megépítésével a turistabuszok okozta terhelés megszüntethető a Gellért-hegyen, azt is kiemelte, hogy a megépülést követő nyereségből származó bevételt zöldfejlesztésekre költenék, de azt nem tudják elfogadni, hogy magánberuházásban jöjjön létre. Úgy látja, a kormányhivatal mintha újabban támogatóbb lenne a projekttel kapcsolatban, mint korábban.

A fővárosnak a megépítésre nincs pénze, de Kiss Ambrus szerint az Európai Unió Helyreállítási Alapjának (RRF) visszatérítendő része erre kifejezetten alkalmas, erre kellett volna tehát a kormánynak a kérelmet benyújtania (nem tette). A főváros vezetésének az ellen sincs kifogása, hogy az állam saját forrásból valósítsa meg a siklót, de nyitottak az állammal közös cég létrehozására is. 

Egyelőre azonban csak a magánberuházó vizionál valamit a sajtóhírek szerint

– tette hozzá. Olyan közlekedési beruházást képzelnek el, amely illeszkedik a Gellért-hegy stratégiai tervébe, és közberuházásban valósul meg. Attól tartanak, hogy esetleg menet közben elfogyhat a fejlesztői pénz vagy akarat, a fejlesztés pedig egy torzóként ott marad a hegyoldalban. A látott tervek alapján azt is hozzátette, hogy kapacitásában nem alkalmas teljesen a buszok kiváltására, miközben túlzottan pusztítja a faállományt.

2021 augusztusa óta létezik az a kormányhatározat, amely ugyanazt mondja, mint a főváros, tudniillik, hogy ez egy közberuházás. Az előző fővárosi vezetés még láthatott lehetőséget a magánberuházóval való együttműködésben, erre utal legalábbis, hogy a projektcégben 25 százalékkal ma is tulajdonos a BKK. 

A társaság eddig is minden kért információt megadott a városvezetés részére, a korábbi építési terveket pedig az elmúlt hónapokban kifejezetten a 2019-ben megváltozott kerületi és fővárosi vezetés elvárásainak megfelelően módosította.

„A Főváros – mondjuk úgy – üzemelteti ezt a céget” – tette hozzá, jelezve, hogy semmilyen szinten nem szeretnének szembehelyezkedni a Fővárossal, hisz a cél közös: a sikló megépítése. A cég vezetője a kérdések tisztázására mindenesetre rendkívüli taggyűlést hívott össze január 31-ére.

Walton Imre végül két technikai paramétert is elárult annak alátámasztására, hogy ez valójában egy környezetvédelmi szempontból is előnyös beruházás. Összesen 91 fát vágnak ki (amelyből 35 halott), a hegyoldalba vágott űrszelvényt a jogszabályi minimumig csökkentették le. A korábban tervezett 40 fős siklókabinok helyett 52 fősek lesznek, és 72 másodperc alatt viszik fel az utasokat a csúcsra. 7 millió fő/év elméleti kapacitással számolnak, ami teljes egészében képes kiváltani a korábbi környezetszennyező turistabusz-forgalmat. „Kizárható, hogy ennyi turista jönne ide” – hangsúlyozta.

(Borítókép: A Gellért-hegyi sikló látványterve. Fotó: Építészfórum / Bozsó Barna)