Káros az oktatásra a felvételi rendszer?

A gyerekek életükben először szembesülnek azzal, hogy kétszer 45 perc alatt húsz feladatot nagyon nehéz megoldani. Nem meglepő, hogy egyre több szakember hívja fel a figyelmet arra, hogy a felvételi rendszer úgy rossz, ahogy van.

Káros a társadalomra, az oktatásra, megviseli a gyerekeket, sőt még a szülőket is. Az az elv, hogy egy adott pillanatban elvégzünk egy mérést, és annak az eredménye alapján hosszú távú döntés hozunk, nagyon sok szempontból vitatható. Alapvető mondás a mérnököknél, hogy egy mérés nem mérés. Ez a gyerekeknél is így van

– mondta Ercse Kriszta, az Eduline által megkérdezett oktatáskutató. 

A középiskolai felvételi nemcsak az általános iskolai jegyeket veszi figyelembe, hanem az írásbeli felvételi eredményét is a jelentkező rangsorolásakor. Javítási lehetőségük nincs, szóbelire pedig adott esetben csak azokat hívják be, akiknek elég jól sikerült az írásbelijük. Nagyrészt tehát ettől függ, hogy ki kerül be a népszerűbb középiskolákba. 

Rengeteg tényező befolyásolja, hogy ezen a vizsgán hogyan teljesítenek a gyerekek. Jól aludtak? Milyen a hangulatuk? Fizikailag jól vannak? Milyen élethelyzetben vannak? A járvány idején ez különösen fontos. Egy ilyen szúrópróbaszerű értékelés nem alkalmas arra, hogy bárki megmondja – bár maga a kérdésfelvetés is nonszensz –, hogy egy gyereknek milyen képességei vannak. A rendszer mégis így működik

– tette hozzá. 

Ercse Kriszta szerint nem csupán mérési probléma van a felvételivel. A magyar oktatást a szelekciós mechanizmusok uralják, erre épült az egész iskolarendszer, a „jókat” bizonyos pontokon (a negyedik, a hatodik vagy a nyolcadik osztály végén) ki kell válogatni, hogy ők „jobb” iskolában tanulhassanak.

Miközben pedagógiai szempontból a jobb iskola fogalma értelmezhetetlen. A korszerű pedagógia képes arra, hogy mindig az adott gyerekre fókuszáljon, felmérje az előzetes tudását, azonosítsa a tanulási szükségleteit, és ennek megfelelően alakítsa ki a tanulási folyamatot. Ehhez nem kell szelektálni. A jó, korszerű pedagógiai működést kell ösztönözni

– magyarázta az oktatáskutató.

Az általános iskolás diákok életét a pandémia is megnehezítette, az elmúlt két év alatt drasztikusan mértékben megnőtt a lelki segítséget kérők száma. Ezért már nemcsak matematikából és magyarból lehet felvételi-előkészítőre jelentkezni, hanem „lelki felkészítőre” is. Az egyik ilyen például azt ígéri, hogy a gyerekek szakemberek segítségével megtanulják csökkenteni a stresszt, előre átbeszélik az összes olyan körülményt, amely a felvételin stresszt, izgalmat vagy félelmet válthat ki belőlük, és dolgoznak a gyermekek önkorlátozó hiedelmein is, melyek további stresszforrások lehetnek a felvételi alatt.

(Borítókép:  Nyolcadik osztályos diákok egységes írásbeli felvételi vizsgája az orosházi Táncsics Mihály Közoktatási Intézmény és Tehetség Központban 2013. január 19-én.  Fotó:  Rosta Tibor / MTI)