Ingyenes első diploma, szociális minimum, tablet a diákoknak – erre készül az ellenzék

Előző cikkünkben dr. Komáromi Zoltán az egészségügyi, Steinmetz Ádám a sportpolitikai céljaikat ismertette lapunkkal.

Kanász-Nagy Máté az ellenzék szociális programjának készültségi szintjéről az Index kérdésére úgy fogalmazott:

Gyakorlatilag elkészült, az utolsó simításokat végezzük. A közeljövőben publikálásra kerül.

Az LMP társelnöke lapunknak arról beszélt, kétmillióan élnek létminimum alatt Magyarországon, ezért a programjuk esszenciája az, hogy meg kell teremteni a szociális és létbiztonságot, a szegénységet fel kell számolni, ebből indul ki minden intézkedés.

A terveik között szereplő intézkedések:

• Emelnék a családi pótlékot.
• Bevezetnék a szociális minimum intézményét, ami egy új, pénzbeli ellátás lenne.
• Kiterjesztenék a települési támogatásokat, szociális bérlakásokra vonatkozó, valamint panel- és gangfelújítási program is lenne.
• Bővítenék a közgyógyellátási keretet.
• Lenne lakásfenntartási támogatás és adósságkezelési szolgáltatás.
• Szociális dolgozói béremelés.
• Több segítség különböző célcsoportoknak, például a fogyatékossággal élőknek.
• Nagyobb figyelmet fordítanának az esélyegyenlőségi kérdésekre, a női egyenjogúságra.
• Gyerekszületés után pótszabadságot biztosítanának az apáknak.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mihez kezdenének a kormány családtámogatási rendszerével. Kanász-Nagy Máté azt mondta: a fő irány az, hogy megtartanák a támogatásokat, de állítása szerint „igazságosabbá tennék, és kinyitnák lefelé” azokat. „Most jellemzően a magasabb fizetéssel rendelkezők tudják leginkább kihasználni ezeket” – tette hozzá.

Körülbelül egy évvel ezelőtt kezdődött a munka dandárja, a szociális programfejezet nyár végére, ősz elejére struktúrájában állt össze, azóta kisebb-nagyobb változtatások történtek. Ugyanakkor az LMP társelnöke hangsúlyozta: szakpolitikai együttműködésre is szükség van.

A szociális területet nehéz leválasztani például a lakáspolitikáról vagy a munkaerőpiacról. Emellett minden fejezetnek van gazdasági oldala is, a költségvetési oldal számítása jelenleg is folyik

– mondta el Kanász-Nagy Máté az Indexnek.

Béremelést ígérnek a pedagógusoknak

Tóth Endre, a Momentum és az Egységben Magyarországért oktatáspolitikusa lapunknak arról számolt be, hogy az ellenzék oktatásai programja már elkészült, de a szakértőknek még véleményezniük kell. Azt is kifejtette, hogy az ellenzék szerint az oktatás megújítása a kormányváltásban gyökerezik, „mert a Fidesznek 12 éve volt arra, hogy rendezze a béreket, és érdemi reformokat indítson el”.

Tóth Endre úgy látja, hogy az eddigi kormányzati változtatások inkább kárt okoztak, példaként említette a Klebelsberg Központ túlcentralizált működését.

Az ellenzék programjának egyik sarkalatos pontja a mihamarabbi pedagógusbér-emelés. A szakpolitikus hangsúlyozta: 12 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből, alacsony a vonzereje a pályának, nagy az elszívóerő a jobban fizetett szakmák irányából. Egy friss kutatásra hivatkozva azt is közölte, hogy a következő időszakban várhatóan évente ötezer pedagógus mehet nyugdíjba, viszont csak évi 1600 pályakezdővel lehet számolni, „vagyis ha nem történik érdemi változás a pedagógushivatás vonzerejét tekintve, akkor rövidesen nem lesz, aki tanítsa a gyermekeinket”.

Arra a kérdésünkre, hogy pontosan mekkora béremelésre gondolnak, kifejtette:

Az ellenzék oktatáspolitikusai között egyetértés van abban, hogy azonnali pedagógusbér-emelésre van szükség, és a szakszervezetek 50 százalék körüli béremelési igénye reális. A bevezetés ütemezéséről még zajlanak az egyeztetések a gazdasági szakemberekkel. A minimálbérhez kötést is visszavezetnénk, hogy a jövőben ne értéktelenedjen el a pedagógusok bére.

A programjukban többek között ezek a pontok is szerepelnek:

• Visszaállítanák a tankönyvválasztás szabadságát.
• Úgy alakítanák át a tantervi rendszert, hogy az jobban igazodjon a mai követelményekhez, és a túlzsúfoltság ne kösse meg a pedagógusok kezét.
• Visszaadnák a helyi közösségek befolyását az iskolákra.
• Ingyenessé tennék az első diplomát.
• Segítenék a pénzügyi ismeretek és a digitális készségek fejlesztését, utóbbihoz minden diáknak adnának egy tabletet.
• 18 éves korra emelnék a tankötelezettség korhatárát.

A felsőoktatásról Tóth Endre úgy fogalmazott, hogy

fontos szétválasztani a pártpolitikát a felsőoktatás irányításától. Látjuk, hogy olyan aktív fideszes politikusok ülnek az alapítványokban, mint Lázár János, Varga Judit vagy Szijjártó Péter. A fideszes szavazók is joggal akadnának ki, ha például Fekete-Győr András, Gyurcsány Ferenc vagy Jakab Péter ülnének a kuratóriumokban, de az Egységben Magyarországért szövetség szerint a pártpolitikának semmi keresnivalója nincs a felsőoktatásban, ezért vissza fogjuk állítani az intézmények feletti demokratikus kontrollt.

A programalkotás folyamatáról a politikus elárulta, a programbizottságban minden párt képviselőjének áldását kell adnia az egyes szakpolitikai fejezetekre, de a végső szót a Márki-Zay Péterrel kiegészült pártelnökök tanácsa mondja ki.

Az ellenzéki pártok december végén sajtótájékoztató-sorozat keretein belül vázolták az egyes szakpolitikai területekre vonatkozó elképzeléseiket, ezekről itt írtunk bővebben.

(Borítókép: Diákok a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 2020. szeptember 7-én. Fotó: Sóki Tamás / MTI)