Oszkó Péter az Indexnek: Egy normális országban ezt nem kellene átszőnie a politikának

Hogyan került a vizes világbajnokság szervezőbizottságába?

Az előző hétvége óta külföldön tartózkodom, közben ért engem is a hír, hogy Magyarország beugróként vállalja a világbajnokságot. Utána, hétfőn érkezett a megkeresés, hogy sok más, meglehetősen tiszteletreméltó név mellett Wladár Sándor engem is szeretne felkérni.

Miért vállalta?

Ha felkérnek egy olyan esemény szervezésére, amely kedvező lehet a résztvevő városoknak, akkor miért mondanék nemet? Mindig pragmatikus szemlélettel hozom a döntéseimet. Amit eddig megtudtam, hogy ez egy kedvező feltételekkel megtartható esemény, amely pont akkor lesz, amikor a járványidőszak után talpra állni próbáló turizmus számára kifejezetten jól jöhet egy ilyen forgalom- és brandérték-növelő rendezvény, amelynek ráadásul plusz beruházási igénye sincs, és csökkentett jogdíjak mellett lehet lebonyolítani.

Mi lesz a feladata?

Nem kötődöm a vizes sportokhoz, a felkérés valószínűleg azért talált meg, hogy a pénzügyi szemléletet megjelenítsem a bizottságban. A felkérést úgy értelmeztem, hogy lesz véleménynyilvánítási lehetőségem, egyébként sem az a személy vagyok, aki csak csendben ül. A szervezőbizottság pedig a rendezvény főbb kérdéseiben, a tervekben és költségvetésben rendelkezik majd döntéshozatali kompetenciákkal tudomásom szerint.

Üzleti ügyei miatt korábban azzal támadták, hogy közeledik a Nemzeti Együttműködés Rendszeréhez. Ez már az összebútorozás?

Nem szoktam idegesíteni magam az ilyen színvonalú támadások miatt. Rengeteg feladatom van, családapa vagyok, üzleti vállalkozást, sőt, fél éve már tőzsdére bevezetett cégcsoportot vezetek, befektető vagyok, sportolok, zenélek. Ezen funkciók egyikében sem vagyok sem kormánypárti, sem ellenzéki. Amikor közpolitikával foglalkozom, amikor szavazok, akkor igen, ezt a politikai hitvallásomat viszont nem befolyásolta az, hogy elvállaltam az aktuális felkérést.

Néha az ellenzéki szereplőkkel, kicsit gyakrabban a kormányoldallal vannak vitáim, a személyes politikai meggyőződésem ettől függetlenül szerintem lényegesen stabilabb az átlagnál, de az nem igazodik pártstratégiákhoz, és egyébként is nagyon alacsony színvonalú döntéseket hoznék, ha mindent a politikához igazítanék. Nem bútoroztam össze senkivel, a közérdek szempontjából fontos feladatot vállalok, és bárki felkérésére vállalnám.

A 2017-es vizes világbajnokság költsége százmilliárd forint fölé kúszott. Mit jelentenek 2022-ben a kedvező feltételek? Mekkora költséggel számolnak?

A szervezőbizottság alakulóülése jövő hétre várható, ezt követően látjuk majd a stratégiai tervet, a költségvetéssel együtt. Számot egyelőre nem tudok mondani, korainak is érzem. Mindenesetre az én ízlésemnek közismerten az felel meg, ha olyan kalkuláció készül, amelyben a költségek és a bevételek egyensúlyban vannak. Azt viszont ne felejtsük el, hogy a mostani világbajnokság megszervezéséhez semmilyen beruházási igény nem kapcsolódik, sőt, a meglévő létesítmények kapacitásainak kihasználtságát segítheti, ami pénzügyi szempontból egyszerű és kedvező képletnek tűnik.

Pár hónap alatt fel lehet készülni szervezőként egy világbajnokságra?

2017-ben szerveztünk már vizes világbajnokságot, később volt úszó-Európa-bajnokság is Budapesten, így nem lehetetlen feladat. Ráadásul a megmentő szerepében vagyunk, a várakozásoknak illeszkedniük kell ahhoz a tényhez, hogy néhány hónapos határidővel vállalta a lebonyolítást Magyarország. Egyszerűsített, a már meglévő infrastruktúrán alapuló rendezvény lesz, nem tűnik lehetetlen feladatnak.

Január végén Szabó Tünde sportért felelős államtitkár még úgy nyilatkozott lapunknak, hogy nincs realitása a budapesti rendezésnek, mert nincs elég idő a felkészülésre.

Nem tudom, hogy kormányzati fronton hogyan zajlott a döntéshozatal, de nem is feladatom ezt kommentálni. Abban viszont nem vagyok biztos, hogy akkor is rendelkezésre állt az egyszerűsített lebonyolításra vonatkozó információ.

Nem vállalunk túl nagy kockázatot az elérhető nyereséghez képest? Még csak azt sem mondhatjuk, hogy páratlan lehetőség, hiszen 2017-ben rendeztünk, és 2027-ben is fogunk.

A járványidőszak egyik legnagyobb elszenvedője a fővárosi turizmus. Ez a helyzet 2017-ben nem állt fenn, és remélhetjük, hogy 2027-ben sem fog, 2022-ben viszont még igen. A 2017-es rendezés hatásait ezért nehezebb is mérni, mert akkor egyébként is magas szinten volt a főváros turisztikai célú látogatottsága. Most azonban végképp nem mindegy, hogy hány híradásban és hányszor említik meg Budapest nevét. A 2022-es világbajnokság nagyságrendjében kisebb lesz, de gazdasági előnyeit tekintve legalább akkora súlyú.

A főváros vezetését tényleg nem tájékoztatták a beugrásról?

Nem tudom, hogyan zajlott a folyamat, de a fő kérdés nem az, hogy ki sértődhet meg kire. A fő kérdés az, hogy hasznos lehet-e a rendezés Budapestnek, és erre a válasz igen.

Tudom, hogy nem feltétlenül kedvez a politikai légkör az ilyen együttműködések kialakításának, de én erre törekszem.

A nyári világbajnokságig még lesz egy országgyűlési választás. Tart attól, hogy kormányváltás esetén a mai ellenzék kihátrál a rendezésből?

Pont azért nem tartok tőle, mert olyan felállású szervezőbizottság jött létre, amely mindenkivel képes lehet szót érteni. Nyilván kormányváltás esetén számos ügyet felülvizsgálna az ellenzék, de a rendezésnek az indulástól olyan módon kell zajlania, hogy ne legyen rajta fogás.

Ha már ellenzék: Dobrev Klárát támogatta az előválasztáson. Csalódott Márki-Zay Péter győzelme miatt?

Nem. A legfontosabb az volt, hogy nagy érdeklődés és részvétel legyen. Sokszor elmondtam akkor is: az ország érdeke a versengő politikai modell és a politikai kontroll a különböző politikai erők között. Ehhez kellett az is, hogy az ellenzék összeszedje magát, aminek az előválasztás fontos állomása volt. A viták az eredeti szándéknál jobban elmérgesedtek, de az előválasztás sikeres volt. Személyes preferenciát fogalmaztam meg Dobrev Klára vonatkozásában, de az elsők között jeleztem az előválasztás végén: ha nem az nyer, akit támogattam, akkor is elfogadom, és mindenkinek hasonlóképp el kell fogadnia, hogy a győztes a jelölt. Az emberek jelentős része érzelmi alapon politizál, én pragmatikus vagyok.

„Fogalmam sincs, ha Márki-Zay futna be győztesként, s vele nyerne az ellenzék jövőre, abból hogyan lenne koalíciós kormányzás. Azért az úgy szokott történni, hogy a legerősebb koalíciós párt delegálja a miniszterelnököt” – korábban így fogalmazott a Válasz Online-nak adott interjújában. Most sem látja, hogyan lenne koalíciós kormányzás?

Érteni kell a választás és az előválasztás logikáját, azok az érvek akkor voltak aktuálisak. Márki-Zay Péter a vitákban – például a listás helyeknél és a frakciókérdésnél – kompromisszumkésznek bizonyult. Gyorsan felvette a fonalat, és reagált azokra a kihívásokra, ami a hatpárti együttműködésből fakadt.

Márki-Zay Péter szakértői csapatában három felelőse van a gazdaságpolitikai területnek. Önt is megkeresték?

Az előválasztás időszakában számos konzultáción vettem részt, de az engem megkereső különböző politikai erők számára világossá kellett tettem, hogy egy növekvő befektetési holdingot vittünk cégtársaimmal a tőzsdére, széles befektetői körért vállaltunk felelősséget, a munkám elsődlegesen ennek az építése és működtetése. Tanácsokat szívesen adok, politikafüggetlen szakmai feladatokat időről időre elvállalok, de a közéleti szerepvállalásom ennél tovább nem terjeszkedik.

Ismeri az ellenzék gazdasági elképzeléseit?

Igen, legutóbb a Király Júliával készült interjút olvastam, illetve követek minden más nyilvánosságra került szakmai anyagot.

Reálisnak tartja azt a tervet, hogy öt éven belül csatlakozzunk az eurózónához?

Feszített gazdaságpolitikával és erős költségvetési fegyelemmel elérhető. Gondolhatjuk azt, hogy az euró bevezetésével a gazdaságpolitika eszköztára szűkül, és nem tudja megtenni azt, amit most igen, azaz hogy a forint leértékelésével igyekszik a nemzetközi versenyben tartani az országot. Én viszont a magam részéről nem bánom, ha hosszabb távon kiesik a politika kezéből ez az eszköztár, mert jól látható, hogy ez eddig is csak arra volt jó, hogy Magyarország újra és újra próbálja megúszni a gazdasági szerkezetváltást.

A jelenlegi úton képtelenség felzárkózni a nyugathoz, ez a helyzetet konzerváló gazdaságpolitika.

Milyennek látja az ország gazdasági helyzetét? Kilábaltunk a koronavírus-válság gazdasági részéből?

Rövid távon igen, de óriási költségvetési vállalás és az egyensúly elengedésének eredményeként. Nem az a kérdés, hogy a recesszióból kellő sebességgel visszapattantunk-e, hanem hogy ledolgozható-e az, amit ezért tettünk, miközben a kamat- és finanszírozási terhek emelkedni fognak. A 2010 óta kialakult alacsony kamatkörnyezethez képest a következő évtized pénzben szűkösebb lesz, és ebbe magas növekedési számot hozó kilábalással, de magasabb adóssággal megyünk bele, amit magasabb költségen kell finanszírozni. A kérdés az, hogy ezt meg tudjuk-e tenni komolyabb növekedési áldozat nélkül.

Komoly kihívás az infláció. Helyes kezelési mód az árbefagyasztás?

Átmeneti intézkedés, nem gondolom, hogy bárki hosszú távú megoldásnak hinné. Az infláció ellen a monetáris politika több eszközzel rendelkezik. Fiskális oldalon mindenki tisztában van vele, hogy az egyensúlyt vissza kell állítani, és a költekezést vissza kell fogni, ez persze az inflációt és a növekedést egyszerre fogja fékezni. Az inflációs nyomás az év közepéig fennállhat, a pénzosztás csak most ömlik rá az országra, de április 3. után nem hiszem, hogy sok mozgástér lesz hasonló intézkedésekre. Az inflációs nyomásnak viszont nemzetközi okai is vannak, ezzel tartósan kell tudnia majd megküzdeni elsősorban a monetáris politikának, és ebben a koordináta-rendszerben kell úgy egyensúlyozni, hogy az ország további tartós növekedésre is képes legyen.

(Borítókép: Oszkó Péter 2015. július 22-én. Fotó: Huszti István / Index)