Az ellenzék tüntetést szervez az orosz beruházási bank elé

A felhívás szerint Márki-Zay Péter beszédet mond – derül ki az ellenzéki miniszterelnök-jelölt hétfőn reggel közzétett Facebook-bejegyzéséből.

Az már az Egységben Magyarországért időközben megérkezett sajtóközleményében szerepel, hogy nem csupán a moszkvai kötődésű bank, egyúttal Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen is zajlik a tüntetés. A pontos gyülekezési helyszín pedig a Lánchíd utca, a Clark Ádám téri körforgalom felőli vége.

Nem először tiltakoznak az orosz „kémbank” ellen

Az pénteken derült ki, hogy lemondja budapesti évértékelő tájékoztatóját az NBB, amit ezen a héten, csütörtökön tartott volna, szintén a Lánchíd Palotában található székházában – írja a HVG. A lap hozzáteszi, a pénzintézetet nem egyszer emlegetik itthon bizonyos körökben orosz kémbankként vagy KGST-bankként. A tüntetést beharangozó bejegyzésében is így hivatkozott rá Márki-Zay Péter.

A KGST-bank név egyébként onnan ered, hogy a hetvenes évektől az NBB szolgált a szocialista blokk fejlesztési programjainak megvalósítására. A kilencvenes, kétezres évek világrenddel járó átalakulása után az NBB hivatalosan újabban kis- és középvállalkozások finanszírozásában utazik.

Az orosz kémbank szerkezet pedig onnan ered, hogy vezetője, Nyikolaj Koszov felmenői közt voltak a KGB-hez köthető személyek. Az idősebb Koszov például 1956 után Magyarországon kémkedett, feladata az volt, hogy felmérje, hogyan viszonyulnak a nyugati országok a magyar forradalom leveréséhez.

2019-ben az borzolta a kedélyeket, hogy milyen kedvezményeket és kiváltásokat kap Magyarországtól budapesti székhelyalapításával az NBB, valamint annak dolgozói. Ezek közül csak egyet említve, akkor kiderült, hogy a bank dolgozói és családtagjaik diplomáciai mentességben részesülnek. A bank az őt érő vádakat azzal igyekezett cáfolni, hogy nemzetközi szervezetként olyan jogok járnak nekik, mint a többi, hasonló besorolású intézménynek.

Állításuk szerint őket nem érintik a szankciók

NBB szerint nemzetközi intézményként az Oroszországgal szembeni szankciók nem vonatkoznak rájuk, a közelmúlt eseményei nem befolyásolják a bank stratégiáját és működését. Azt a bank a Napi.hu megkeresésére közölte, hogy az NBB az ENSZ titkárságán bejegyzett nemzetközi pénzügyi szervezetként mindig is kívül állt, áll és fog állni a politikán.

Az NBB-ben tavaly év végén egyébként 47,45 százalék volt az orosz részesedés, a többségi tulajdon a további nyolc tag Magyarországon, Bulgária, Vietnám, Kuba, Mongólia, Románia, Csehország, Szlovákia között oszlik el.

Magyarország súlya az elmúlt években felértékelődött: Moszkvából Budapestre helyezték át az NBB központját, a magyar részesedés pedig 17 százalék fölé nőtt a bankban.

Az NBB főként fejlesztési projektekre, beruházásokra nyújt közép- és hosszú távú hiteleket. A pénzintézetet 1970-ben a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) tagjai közül a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság alapította.

Csehország a Reuters szerint már csütörtökön felszólította a tagországokat, hogy lépjenek ki a szervezetből, amit ők már a maguk részéről kezdeményeztek. Azóta Románia is jelezte, hogy ők is az NBB-ből való távozás mellett döntöttek. 

2018 decemberében derült ki, hogy a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB, angolul: International Investment Bank) székhelye a magyar fővárosba költözik, ezt anno Varga Mihály pénzügyminiszter jelentette be.