A Kutyapártnak a kormányalakításban is lehet szerepe

A 21 Kutatóközpont közvélemény-kutatási adatokra alapozott tanulmányban vizsgálta a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) szavazói bázisát, valamint azt, hogy a párt esetleges bejutása milyen hatással lehet az országgyűlési erőviszonyokra. Az adatfelvétel az Iránytű Intézet által 2021. októberben, novemberben és decemberben történt. A teljes adatbázis ötezer elemű, ebből 246 fő MKKP-szavazó.

Kik támogatják a Kutyapártot?

A kutatás szerint a Magyar Kétfarkú Kutya Párt szavazói között jelentősen kevesebb az alapfokú végzettségű (25 százalék), mint a teljes népességben (42 százalék). Kevés közöttük a 65 év feletti (6 százalék), de felülreprezentáltak a fiatal korosztályokban, 66 százalékuk 18–39 éves. Táborukban a budapesti szavazók (25 százalék) is nagyobb arányban fordulnak elő, mint a teljes népességben.

Mit szeretnének?

Az MKKP-sok közül 61 százalék úgy válaszolt, hogy inkább kormányváltást szeretne, 22 százalék a jelenlegi kormány maradása mellett áll. 2019–2020-ban magasabb volt köztük a kormányváltást akarók aránya, az Iránytű Intézet 2019. októberi, valamint 2020. februári, júniusi összevont adatai alapján 75 százalékuk volt ezen az állásponton. A bizonytalanok (nem tudja / nem válaszol) aránya ebben a kérdésben az MKKP-táborban csak 4 százalék volt akkor, most 17 százalék.

A kutatásban arra is kíváncsiak voltak, hogy az MKKP-szavazók kit látnának szívesebben a miniszterelnöki székben. 44 százalékuk Márki-Zay Pétert mondta, 20 százalék Orbán Viktor mellett tette le a voksát. Eszerint a kormányváltást akarók között is van elutasítottsága a hatpárti ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjének, viszont 25 százalék egyiküket sem látná örömmel kormányfőként.

Nehéz lesz bejutniuk

A tanulmányban arról is írnak, hogy kisebb visszaesés után 2021 második fele óta enyhe növekedésnek indult a párt támogatottsága. A Vox Populi összesítése szerint a pártválasztók között 3 százalékon álltak 2022 februárjában. Ebben a tartományban viszont jóval kisebb a hibahatár, ezért a 21 Kutatóközpont arra következtet, hogy jelenleg kevés az esélyük a parlamentbe jutásra.

Itt kitérnek arra is, hogy a Kutyapártnak a mozgósítással lehetnek problémái, lassan jöttek össze nekik elegendő választókerületben az aláírások, főleg vidéken. Ráadásul a táboruk kisebb arányban mondja biztosra a részvételt (53 százalék), mint a kormánypártoké (79 százalék) és a közös ellenzéki listáé (87 százalék). Szintén fontos tényező, hogy 27 helyen nem állítanak jelöltet, a tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy egyéni jelölt nélkül a listás támogatottság is alacsonyabb szokott lenni.

• A Publicus Intézet március eleji adatfelvételében az összes megkérdezett között 1 százalékra mérték a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot.
• A Nézőpont Intézet március közepén az aktív szavazóknál 3 százalékot mutatott az MKKP-nak.
• A Republikon Intézetnél február végén a teljes népességben állt 2 százalékon a párt.
• A Závecz Research február eleji adataiban a választásra jogosultaknál 2 százalék szerepelt mellettük.
• A Medián február végén a szavazókorú népességben, a választani tudóknál és a választani tudó biztos szavazóknál is 3 százalékra mérte az MKKP-t.

Ha sikerül, a mérleg nyelve lehetnek

A tanulmány úgy kalkulál: ha az MKKP eléri az 5 százalékos bejutási küszöböt, legalább 4 képviselői helyük lesz, amiből az következne, hogy a hatpárti ellenzék abszolút többségéhez 4-5 százalékpontos országos szavazatelőnyre lenne szükség.

Szűkülne a Fidesz számára optimális tartomány is, Orbán Viktoréknak – ha nem haladja meg az országos szavazatarányuk az ellenzékét, vagy nem lesz egyenlő vele – 2-3 százalékpontos helyett maximum 1-2 százalékpontos vereség férne bele ahhoz, hogy meglegyen a kormányalakításhoz a többség.

Az ellenzék szempontjából az lenne a legegyszerűbb helyzet, ha legalább 4-5 százalékponttal győznek, így abszolút többség lenne Márki-Zay Péter mögött.

Melyik oldal kormányalakítását támogatnák?

Nem nevezhető teljesen felhőtlennek a viszony Márki-Zay Péter és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt között. Január elején például azzal kapcsolatban üzentek egymásnak Kovács Gergellyel, hogy melyikük osztja meg jobban az ellenzéki tábort. Az MKKP elnöke február végén viszont arról beszélt, hogy bár nem kötnének koalíciót az ellenzékkel, de kívülről tudnák támogatni őket.

Pulai András, a Publicus Intézet stratégiai igazgatója január végén úgy fogalmazott az Indexnek: a Kutyapártnál sokszor nehéz eldönteni, hogy mi az, amit teljesen komolyan gondolnak, és mi az, amit kevésbé. Ez a választó számára sem teszi könnyűvé a megítélésüket. Az elemző ugyanakkor hozzátette, hogy észlelhető egy transzformációs folyamat, már a komolyság látszatával kezdenek politizálni, de egyelőre nem tudjuk, hogy ez hová fut ki.

A szavazóik többsége inkább ellenzéki, nekik dönteniük kell, hogy maradnak-e a Kutyapártnál, vagy a kormányváltást támogatják Márki-Zay Péterékre szavazva. A 21 Kutatóközpont tanulmányában azt a megállapítást teszik, hogy összességében „az MKKP jelöltjei és listája sokkal nagyobb mértékben vonz magához kormányellenes érzelmű szavazókat, mint kormánypártiakat. Indulásuk az ellenzéket hozza nehezebb helyzetbe”.

Korábbi cikkünkben a Mi Hazánk Mozgalommal foglalkoztunk részletesen, ezt itt találja.

(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)