- Belföld
- datadat
- márki-zay péter
- bajnai gordon
- választás 2022
- tiltott kampányfinanszírozás
- választási csalás
- nacsa lőrinc
Nacsa Lőrinc: A hallgatás beismerés
További Belföld cikkek
- A kormány „egyházi szereplőkkel” bővítené a nevelőszülői hálózatot, de az egyházakat nem értesítették
- A virológus figyelmeztetett: van nagyobb veszély a Covidnál
- Rászoruló gyermekeknek gyűjt karácsonyi ajándékokat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat
- Harminchárom éves bűnügy végére tett pontot a rendőrség, elfogták a paloznaki gyilkosság egyik elkövetőjét
- Nagyszabású konferenciát szerveznek a reformátusok a kegyelmi botrány feldolgozásáról
Bizonyára azért nem válaszol a DatAdattal való kapcsolatára vonatkozó kormánypárti kérdésekre Márki-Zay Péter, mert van titkolnivalója – nyilatkozta az Indexnek Nacsa Lőrinc, aki szerint nehéz lenne jogszerűnek nevezni azt, amit a volt miniszterelnök és egykori titkosszolgálati minisztere cége művel a magyarok adataival. A KDNP frakciószóvivője hangsúlyozta: akár a hétfői jobboldali sajtó elleni hekkertámadás is része lehetett annak, amit Bajnai Gordonék csinálnak.
A minap azt kérte Márki-Zay Pétertől, válaszolja meg, hogy mennyi gyanús külföldi pénz érkezett az ellenzék kampányába, kerültek-e magyar állampolgárok adatai külföldre, és milyen offshore kapcsolatokat vontak be a magyarországi választási kampánya. Mit gondol, miért nem válaszolt önöknek az ellenzék miniszterelnök-jelöltje?
Nyilván azért mert van titkolnivalója. A külföldi beavatkozás komoly dolog. Két lehetősége maradt a baloldalnak, de a végén mindkettő ugyanoda vezet: vagy válaszolnak, vagy hallgatnak.
És ön szerint a hallgatás már biztosan beleegyezés?
Inkább egyfajta beismerés.
Egyelőre nem tudni biztosan, hogy kik tettek pénzt a DatAdatba. Ha külföldről, akár magánfinanszírozóktól jön a tőke, azt ön szerint már lehet automatikusan a magyar választásokba való beavatkozásnak tekinteni?
Egyértelműen.
Ön szerint abból, hogy külföldön végzi munkáját a DatAdat, mire lehet következtetni?
A nyílt külföldi beavatkozás egy választásba sosem szerencsés, hogy finoman fogalmazzak. Ráadásul, ha az adatokról beszélünk, a magyar állampolgárok elvileg egy pártnak adták meg az adataikat, vagy akár meg sem adták, és úgy keresik őket, mint tapasztaljuk mostanában. Arról van szó, hogy ezek az adatok kerülhettek külföldre, külföldi szerverekre, külföldi cégek kezelhetik őket. Ezt lehet sokféleképpen hívni, csak jogszerűnek nehéz.
A Fidesznek is vannak adatbázisai. Miért aggályosabb, amit a DatAdat csinál, mint az önök híres Kubatov-listái?
Mit csinál pontosan a DatAdat? Nem tudjuk, mert szándékosan nem válaszolnak, titkolóznak. Amennyi eddig a sajtóból is kiderült, az alapján elég durva az ügy. Ezzel szemben, mi a választási kampányban és azon kívül is csak olyan állampolgárokat keresünk meg, akik erre kifejezetten engedélyt adtak, amikor megadták azokat az adataikat, amiket szerettek volna. Ezeket ráadásul bármikor töröltethetik, vagy leiratkozhatnak a hírlevelünkről. Nagyon szigorú, az adatvédelmi hatóságok által is jóváhagyott és a törvényeknek mindenben megfelelő adatkezelési szabályaink vannak. A különbség azt hiszem, elég nagy, úgy hívják: a jogszabályoknak való megfelelés.
Nem túlzás rögtön tiltott kampányfinanszírozást kiáltani egy vacsora miatt, amit – Márki-Zay Péter szavait idézve – egy alvállalkozó fizetett?
Azért az erős, hogy egy részben vagy egészben külföldi pénzből működő, elvileg magáncég fizeti a miniszterelnök-jelölt kampányvacsoráját. Ráadásul szerintem ez csak a jéghegy csúcsa. Sokkal durvább dolgok is lehetnek a háttérben, mint a kampányesemények finanszírozása. Akár a hétfői jobboldali sajtó elleni hekkertámadás is része lehetett annak, amit Bajnaiék csinálnak.
Ha önök tudni vélik, hogy tiltott kampányfinanszírozás van a datadatos kapcsolat mögött, miért nem tesznek feljelentést?
Először kérdeztünk, hátha tisztábban látunk. Ugyanakkor nincsenek illúzióink. Sajnos tudjuk, hogy azon az oldalon még ennyi év elteltével is Gyurcsány és Bajnai irányít. Az ő módszereiket ismerjük. Ugyanaz a csapat, csak most már az információs technológiát is igénybe veszik. A hírekből kiindulva ráadásul gyanús, hogy nem is törvényesen.
(Borítókép: Nacsa Lőrinc. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)