Ab: A Farkas Flóriánt érintő adatok kiadása csak konkrét indokkal tagadható meg

Még 2013-ban indult a Híd a munka világába elnevezésű program, amelyről azonban két évvel később szabálytalanságok derültek ki. Az  Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) ugyanis drága autókra és egy Gellért-hegyi villára költötte a romák munkaerőpiaci helyzetének javítására kapott százmilliókat. A felügyelő Emberi Erőforrások Minisztériuma saját belső vizsgálatai nyomán végül 2015 végén az 1,6 milliárd forintnyi uniós támogatás visszafizetésére kötelezte a roma önkormányzatot.

A NAV 2016 óta nyomoz a Fővárosi Ügyészség kezdeményezésére költségvetési csalás gyanúja miatt. Nemrégiben kiderült, hogy az idei Fidesz-jelöltlistára már nem került fel Farkas Flórián, aki hamarosan elveszti így mentelmi jogát. Farkas volt az ORÖ elnöke a kifogásolt időszakban, azonban eddig még ki sem hallgatták, és  az ügyészség nem kérte mentelmi jogának felfüggesztését.

A hvg.hu összefoglalója szerint a Transparency International civil szervezet 2019-ben kérte az Emberi Erőforrások Minisztériumától az üggyel kapcsolatos vizsgálatok iratait, mert szerintük jelentős közpénzeket érintő kérdésről van szó. A tárca ezt megtagadta, és a bíróság neki adott igazat. Az ítélet szerint ugyanis „a nyomozó hatóság állásfoglalásával bizonyítani lehet, hogy a kért adatoknak a büntetőeljárás során olyan jelentőségük van, ami megalapozza az adat kiadásának korlátozását”. Vagyis „a bűncselekmények üldözéséhez vagy megelőzéséhez fűződő társadalmi érdek erősebb, mint a felperes közérdekű adatok megismeréséhez fűződő joga”.

Az Alkotmánybíróság azonban ezt másként látta, mert szerintük az adatkérés  nem a büntetőeljárás irataira, hanem a minisztériumi vizsgálat eredményére vonatkozott. „A támadott ítélet alapján nem volt megállapítható, hogy a bíróság az adatokat konkrét adattartalmuk szerint megvizsgálta volna”, és a bíróság nem kötelezte az adatigénylést elutasító minisztériumot sem arra, hogy az igényelt adatok, információk, javaslatok esetében egyenként igazolja, valóban fennáll-e az adatszolgáltatás megtagadásának jogcíme.

A bírósági döntés alapjául szolgáló NAV-állásfoglalás csak általánosságban utalt a bűnüldözési érdekre az összes igényelt adat kapcsán. Vagyis nem indokolták meg konkrétan, melyik adatot miért nem lehet kiadni, így a bírói döntés „a feltétlenül szükségesnél tágabb alapjog-korlátozásra adott lehetőséget, és emiatt Alaptörvény-ellenes”.

Az Alkotmánybíróság az ügyben született eddigi bírósági döntéseket megsemmisítette, de kiemelte:  ebből még nem következik, hogy a kért adatokat biztosan ki kell adni. Az ügy tehát most visszakerül a bíróságra, és ott az Ab útmutatása szerinti vizsgálat alapján kell erről újra dönteni.

(Borítókép: Farkas Flórián fideszes képviselő az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. június 6-án. Fotó: Kovács Tamás / MTI)