Pénztárca és háború – miről szólt az idei kampány?

A választáshoz közeledve többen is arra számítottak, hogy ez lesz minden idők legdurvább kampánya, de visszatekintve Mráz Ágoston Sámuel szerint nem volt durvább az átlagosnál, és semmiképpen sem volt durvább a várakozásoknál. Az elemző úgy gondolja, hogy akik durva kampányt jósoltak, a fantáziájukon túl ezt a kétpárti versengésre alapozhatták, „amelyben a jobboldali gyűjtőpárt Fidesz és a baloldali összefogás kísérlete fej-fej mellett áll, és mindent elkövet a saját tábora mobilizálása, illetve a másik tábor demoralizálása és demobilizálása érdekében”.

Azonban a választás előtti kutatási eredmények nem mutatnak ilyen szoros eredményt, a baloldali tábort pedig láthatóan belső ügyeik terhelik le, például az, hogy a miniszterelnök-jelöltjük, Márki-Zay Péter népszerűtlen, és nem tud új választókat megszólítani. A baloldal által ígért szexbotrányok elmaradtak, a korrupciós ügyek pedig nem ütötték meg a választók széles rétegeinek ingerküszöbét

– fejtette ki a Nézőpont Intézet vezetője.

Elgondolkodtatónak nevezte, hogy „12 év kormányzás után a baloldali holdudvarokhoz kapcsolódóan több ilyen ügyre derült fény, mint a jobboldalhoz köthetőre”. Arra is kitért, hogy a 2018-as kampány Simicska Lajos szerepe miatt intenzívebb volt, 2014-ben pedig még sokaknak úgy tűnt, hogy csak egyciklusos a Fidesz sikerszériája, de a 2002-es és 2006-os kampányok azokon is túltettek intenzitásban.

Pulai András minden idők egyik legunalmasabb kampányaként jellemezte a mostanit. Ennek oka, hogy a kampánnyal párhuzamosan kezdődött az orosz agresszió Ukrajnában. Az elemző hiányolta Orbán Viktor nyilvános kampányeseményeit, miközben az ellenzék miniszterelnök-jelöltje országszerte rendszeresen tartott ilyeneket.

A járványkezelés

Mráz Ágoston Sámuel a járványkezelés kampánytémák között betöltött szerepét erősen korlátozottnak, inkább közvetettnek látja.

Mivel a járvány nem terheli a mindennapokat, és a gazdasági hatásait sikerült a kormánynak minimalizálnia, a politikai felelős keresése el sem kezdődött. Márki-Zay 43 ezer halottat hangsúlyozó plakátjai alapvető tévedésnek bizonyultak

– fogalmazott az elemző.

Pulai András is minimálisnak tartja a járványkezelés kampányszerepét, aminek több oka van: bár 2-3 ezer új fertőzöttet azonosítanak naponta, és halálos áldozatok is vannak, azonban már egy járványhullám végén vagyunk, itt a tavasz is, milliók vannak beoltva, és gyakorlatilag csak az egészségügyi, valamint a szociális intézményekben vannak érdemi korlátozások.

A kormánypártok tudtak volna kampányolni a szerintük jó járványkezeléssel, vagy az ellenzék a súlyos halálozási adatokkal, de a háború mellett háttérbe szorult ez a téma

– tette hozzá a Publicus Intézet stratégiai igazgatója. 

A pénztárca

Az elmúlt hónapokban középpontba kerültek a gazdasági kérdések: az infláció, az árstopok politikája és több jóléti intézkedés. Az ellenzék programjában az emberek pénztárcáját is érintő ígéretek vannak, valamint az euró bevezetésével kampányolnak.

A Nézőpont elemzője az egyéni, szubjektív gazdasági helyzetértékelést az objektívnél is fontosabbnak tartja. Ha a polgárok úgy érzik, van biztos jövedelmük és akár tartalékuk is, bátrabban hoznak döntéseket fogyasztásról és beruházásokról, ezzel működtetik a gazdaságot.

Az életszínvonal növekedésének érzete és további növekedésének reménye egyenesen választásokat dönthet el, mert a világos pártpreferenciával nem rendelkezők számára ez különösen fontos kérdés

– mutatott rá Mráz Ágoston Sámuel.

Ezért szerinte egy politikusnak azt az érzetet kell keltenie, hogy képes jólétet segítő döntéseket hozni, de 2022-ben a háború miatt a biztonságérzet még a gazdasági helyzetértékelésnél is fontosabb lett.

Pulai András elmondta:

A háború mellett az egyedüli, állva maradt téma a gazdaság. Az infláció durván beütött, az erre vonatkozó kutatásunkból az derül ki, hogy az emberek 24 százalékos inflációt érzékelnek, rosszabbul élnek, mint fél éve vagy egy éve. Óriási a nyomás a fizetéseken, ennek a szubjektív eleme még komolyabb, mint az objektív. Hiába döntött a kormány az adó-visszatérítés vagy a 13. havi nyugdíj mellett, ezek csak arra elegendők, hogy kitolják a szociális krízist a választások utánra.

A Publicus Intézet említett kutatásáról itt számoltunk be, a megkérdezettek 56 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a magas árak miatt az elmúlt hónapokban valamilyen termékről le kellett mondania.

A mindent felülíró háború és a Kelet vagy Nyugat kérdés

Az ellenzék próbálja úgy keretezni április 3-át, hogy az Nyugat és Kelet közötti választás is, de Mráz Ágoston Sámuel szerint a Nyugathoz való tartozás legkésőbb azóta, hogy a kampány utolsó előtti hetének felét a miniszterelnök Brüsszelben töltötte EU- és NATO-csúcson, nehezen kérdőjelezhető meg. A kérdést egyébként is értelmiségi dilemmának tartja, mert „a választópolgároknak sokkal fontosabb a saját sorsuk és jólétük alakulása”.

A február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború felülírta a magyar politikai napirendet is. A Nézőpont elemzője ezzel kapcsolatban kifejtette: a rendkívüli helyzetek felülírják a megszokásokat, kedvezhetnek a hivatalban lévő kormánynak, ha bíznak benne az emberek, de könnyen radikális változásokhoz vezethetnek, ha ez a bizalom hiányzik.

Ha Orbán Viktor népszerűtlen lett volna az év elején, és rosszul válaszolt volna a háborúra a választók szemében, az gyors átrendeződéshez vezethetett volna a pártpreferencia-adatokban. De egyik feltétel sem volt adott, Orbán jól érezte meg, hogy a magyarok háborúellenesek. Így az év eleji, 50 százalék fölötti támogatottsága a háború hatására 60 százalékra emelkedett. Igaz, ezt a plusztámogatást nehéz szavazatokra váltani, de a kormányváltó hangulathoz is édeskevés

– fogalmazott Mráz Ágoston Sámuel.

Pulai András szerint az új helyzetben vannak olyan elemek, amelyek a kormánypártoknak kedveznek, és olyanok is, amelyek az ellenzéknek. Az elemző hangsúlyozta, hogy itt a háború előtti időszakot is figyelembe kell venni, „Orbán Viktor volt Vlagyimir Putyin legjobb barátja Európában, miközben az ellenzék végig az Európai Unió és a NATO mellett állt”.

A Publicus Intézet vezetője arra emlékeztetett, hogy Orbán Viktor 2009-ben, a Vlagyimir Putyinnal történt találkozója után stratégiai döntést hozott, és az elmúlt 12 évben folyamatosan építette ezt a kapcsolatot, ami az emberek tudatába is „beleégett”, ahogy azt egy korábbi kutatásuk mutatja.

Ezt vágta keresztbe a háború, bár Orbán Viktor és az ellenzék is a béke oldalára állt, de a kormányfő előtte az agresszornak volt a szövetségese. Ráadásul a kormányközeli kommunikációs csatornákon továbbra is csőstül jön az orosz propaganda. A háború nem olyan ügy, ahol középen lehet maradni, nem lehet egyszerre az agresszor és a megtámadott oldalán állni

– mondta Pulai András, aki ebből következően úgy véli, hogy a Nyugat és Kelet közötti választási tematizáció kedvez az ellenzéknek.

A korrupció

A Kelet vagy Nyugat kérdés mellett az ellenzék próbálta építeni a korrupció témáját is, elszámoltatást, az Európai Ügyészséghez történő csatlakozást, valamint egy belföldi antikorrupciós szerv létrehozását ígérve.

Mráz Ágoston Sámuel arra hívta fel a figyelmet:

Metaforaszerűen ugyan megjelent, Márki-Zay ezeréves távlatban nevezte a legkorruptabbnak a hivatalban lévő kormányt, de konkrét ügyek, bizonyítékok hiányoztak a vád mögül. Elemzőként úgy tűnt, hogy Márki-Zay és tanácsadói nem tudtak stratégiai döntést hozni a kampányuk fókuszáról, ahogy mondani szokták, »mindenről is« beszéltek benne, ráadásul ott sem a kellő következetességgel.

A korrupciót Pulai András sem tartja annyira erős kampánytémának, de jelenlétét nem gondolja alaptalannak, úgy fogalmazott:

Ez markánsan rezonál az ellenzéki választói közösségre, a bizonytalanok is egyetértenek vele, de emiatt nem fognak tömegesen megmozdulni. A magnak fontos ígéret, és ha kormányváltás lesz, érdemi lépések jöhetnek.

A gyurcsányozás

A Fidesz arról igyekszik meggyőzni a választókat, hogy a kormányváltással a 2010 előtti időszak térne vissza, és Gyurcsány Ferenc az ellenzék valódi irányítója.

A Nézőpont vezetője ezzel összefüggésben leszögezte, hogy Gyurcsány Ferenc tartósan népszerűtlen politikus, 80-90 százalékos elutasítottsággal:

Az ő befolyásának hangsúlyozása a Fidesznek nem árthat. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a Gyurcsány-faktor ne létezne: a DK akkor is nyer a választáson, ha a baloldal veszít. Frakciójuk legalább kétszeresére, de akár háromszorosára is nőhet. Könnyen meglehet, hogy már a választási estén is Gyurcsány felelősségét hangsúlyozza majd Márki-Zay Péter is a vereségéért.

Pulai András a saját bázisnak szóló üzenetek közé sorolja a gyurcsányozást, aminek valószínűleg „zéró hatása van az ellenzékiekre és a bizonytalanokra”.

Vasárnap országgyűlési választásokat tartanak Magyarországon, az erről szóló híreinket itt találja.

(Borítókép: Az országgyűlési választás és a népszavazás hirdetménye a Nemzeti Választási Irodában 2022. január 17-én. Fotó: Kovács Tamás / MTI)