Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEMKincses Gyula: Ez a széttöredezett ellátórendszer nem működtethető
További Belföld cikkek
- Árokba hajtott egy kamion Jászapátinál, a rakomány halálra nyomta a sofőrt
- Változások a Magyar Telekom élén, több felső vezető távozik
- Felfüggesztetett szabadságvesztést kapott a férfi, aki önkielégítést végzett a MÁV vonatán
- 12 éves lányoktól, „Tóth Nikoletta” álnéven zsarolt ki meztelen képeket egy 35 éves férfi
- Iskolai botrány Pest vármegyében: a gyerekek élőláncot álltak szeretett osztályfőnökükért
Kincses Gyula a választások után így foglalta össze az egészségügy helyzetét:
A „folytatjuk” már biztos, hogy nem működik. Nem gondolom, hogy a kormány ezt ne tudná: az egészségügyben szükség van a folyamatos korrekciókra, de időnként egy-egy nagyobb változás is elkerülhetetlen.
A Magyar Orvosi Kamara elnöke a Népszavának adott interjújában arról is beszélt, hogy az utolsó átfogó terv a 11 éve készült Semmelweis Terv volt, azóta azonban megváltoztak a technológiai, a kulturális, a környezeti és a megbetegedési viszonyok, amelyek megkövetelik a szerkezet és a működés átalakítását.
Kincses Gyula érti, hogy a választás előtt semmilyen politikai erő nem mert érdemi változásba belekezdeni, de
a választások lezajlottak, és a kormányzatnak is látnia kell, hogy ezt a széttöredezett ellátórendszert, ennyi telephellyel, ennyi orvosi munkahellyel, nem lehet munkaerővel ellátni, nem működtethető.
A MOK elnöke szerint látható, hogy az egészségügy rendszerszinten nem hozza azt az eredményt, ami egyébként a fejlettsége alapján várható lenne. Az orvosok béremeléséről elmondta: ahol a fizetés javul, ott csökken az önkizsákmányolási kényszer, tehát nem kell három-négy állást vállalni, de így azok a helyek maradnak betöltetlenek.
Pozitív lépésnek tartják a hálapénz betiltását is, ezzel viszont „az ellátást szervező informális erő, a »láthatatlan kéz« is visszaszorult, és sajnos nem jött helyette egy legális érdekeltségi rendszer”.
Alapvető probléma, hogy az orvosbéremelés nem valamilyen komplex intézkedés részeként, benne a szakdolgozói bérek érdemi emelésével, az intézményszerkezet kiigazításával együtt zajlott le. Emiatt van szakemberhiány. A harmadik nagyon súlyos adósság a köz- és a magánegészségügy viszonyának a rendezetlensége.
A Magyar Orvosi Kamara álláspontja szerint kellene egy mesterterv, amely „egyidejűleg foglalkozna a forrásteremtéssel, a humán erőforrással, a kompetenciák átrendezésével, mindez a magánegészségügyre is kiterjedően”.
Kincses Gyula a koronavírus-járvány esetleges következő hullámáról úgy fogalmazott, hogy „mindenki – az operatív törzstől a kórház portásáig ebben a rendszerben – tanult annyit, hogy ha nem lesz új, durva mutáció, érdemben nagyobb terhelés, akkor az ellátórendszer képes lesz azt kezelni”.
(Borítókép: Kincses Gyula. Fotó: Bődey János / Index)