„Feje tetejére állt az ellátórendszer”, az orvosok Orbán Viktorhoz fordultak
További Belföld cikkek
- Egy egymilliárd forintos kezelés mentheti meg a 9 éves Mirkó életét
- „Szándékos gyilkosság volt” – megszólaltak a Budapesten meghalt amerikai nő szülei
- Hét órát ültek a Wizz Air magyar utasai a gépen, majd még 10 órát váratták őket a repülőtéren
- A Pénzügyminisztérium két osztályvezetője is beismerte bűnösségét a korrupciós botrányban
- Márki-Zay Pétert feljelentette Lázár János felesége
Az egészségügy jövője érdekében levélben fordult a miniszterelnökhöz a Magyar Orvosi Kamara (MOK) – tudta meg az Index.
Kincses Gyula, a MOK elnöke lapunknak elmondta: amellett, hogy értékelték az elmúlt ciklus eredményeit, javaslatokat is tettek arra, hogy mi az, amit mindenképpen meg kellene valósítani a következő ciklusban.
Orbán Viktornak címzett levelünkben arról írtunk, hogy történelmi jelentőségűnek tartjuk az elmúlt időszak két nagyon fontos és ráadásul összehangolt intézkedését, a hálapénz betiltását és a béremelést. Előbbinek köszönhetően a rendszer tisztességesebbé válik, hiszen míg korábban egy láthatatlan kéz, a hálapénz szervezte az ellátást, addig mára megteremtődött a lehetőség a betegutak szabályozására. A béremelés szintén nagyon fontos lépés volt, és ki kell mondani, hogy ilyen mértékű emelésre az egészségügyben korábban még soha nem volt példa
– idézte fel a MOK elnöke az elmúlt ciklus két kiemelkedő intézkedését.
Hátráltatott funkciók
Kincses Gyula szerint az ellátás minősége, teljesítménye ezt nem követte, a páciensek a szolgáltatással nem lettek elégedettebbek, és bár tavaly márciusban az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt is bevezették – ami növelte az állami befolyást szektorban –, a reményeket végső soron egyik intézkedés sem váltotta be.
Természetesen ezeket az észleléseket nagyban torzítja a Covid, és nagyon nehéz azt megvizsgálni, hogy hol tartanánk most, mekkorák lennének a várólisták, ha nincs a pandémia. Látni kell, hogy az elmúlt két évben feje tetejére állt az ellátórendszer, kollégák lettek átirányítva egyik intézményből a másikba, és rengeteg volt a szervezési probléma. Mindez a hagyományos funkciókat, a tervezett ellátásokat, műtéteket, kivizsgálásokat hátráltatta
– értékelte a hazai járványkezelést a MOK elnöke, megjegyezve, hogy időről időre egyébként is szüksége van az egészségügynek egy komolyabb megújulásra, újratervezésre, hiszen folyamatosan változnak a minket körülvevő betegségek, az alkalmazható technikák és a gyógyítás módja. A folyamatos korrekciók mellett időnként szükség van nagyobb, rendszerszintű átalakításra is.
Emlékeztetett rá, hogy az utolsó komplett terv, a Semmelweis Terv több mint tíz éve készült, így most ismét elérkezett az idő a megújulásra. Az új komplex terv készítésében a Magyar Orvosi Kamara is örömmel venne részt, szerintük a programnak többek között a következőkre kell kitérnie:
- A humánerőforrás szerkezetét át kell alakítani: több, magasan képzett szakdolgozóra, diplomás ápolóra van szükség. Ehhez elengedhetetlen a szakdolgozók bérének – érdemi, arányaiban az orvosokéhoz illeszkedő – emelése, mely növeli a hivatásuk megbecsülését és biztosítja az utánpótlást.
- A szerkezeti átalakításnak, az ellátás minőségének, biztonságának alapvető feltétele az ápolás fejlesztése, beleértve az otthoni szakápolást és a hospice-ellátást. A hatékonyságjavulás, az ellátórendszer felesleges terhelésének megszüntetése érdekében szükséges a szociális ápolás leválasztása az egészségügyi ellátásról.
- Meg kell változtatni az egészségügyben az intézményfinanszírozási rendszert, és ehhez nem elég a jelenlegi finanszírozás díjtételeinek kiigazítása, aktualizálása. Új finanszírozási és szabályozási rendszert kell bevezetni, amelynek az értékalapú egészségügy elvein kell alapulnia, beleértve a minőségkontroll elindítását.
- Rendezni kell a közösségi és a magánellátás viszonyát. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a merev szétválasztás nem működik, illetve káros. A két szféra jól szabályozott átjárhatóságát, ellenőrzött, transzparens, betegérdekű együttműködését kell elérni.
- Ki kell teljesíteni a tervezett és elindított nemzeti népegészségügyi programokat, megvalósítva a megelőzés, a szűrés, a kivizsgálás, a gyógyítás, a rehabilitáció és a gondozás egységét.
A ciklus elején
„Ahhoz pedig, hogy a program eredményes is legyen, önálló egészségügyi tárcára van szükség, ahol nem vész el a felelősség” – mondta Kincses Gyula, utalva arra, hogy jelenleg az egészségügy sok más ágazattal, köztük az oktatással, a sporttal, a kultúrával és a szociális ügyekkel együtt az Emberi Erőforrások Minisztériuma alá tartozik.
Egyelőre nagy kérdés, hogy ki és hogyan fog foglalkozni az ágazattal, ezért is írtunk közvetlenül Orbán Viktornak. Látok esélyt a komplex megújulásra, ezt viszont mindenképpen a ciklus elején kell meglépnie az újonnan alakuló kormánynak
– tette hozzá Kincses Gyula.
Mint arról korábban már írtunk, az Országgyűlés alakuló ülését május 2-ra hívta össze Áder János köztársasági elnök, de kormányalakítás csak május végén lehet, Orbán Viktor legalábbis erről beszélt az április 6-án tartott nemzetközi sajtótájékoztatón, amelyről szintén beszámoltunk.
(Borítókép: Orbán Viktor. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)