Ezt a parlamenti javaslatot tették a kormánypártok az ellenzéknek

A kétharmad–egyharmados parlamenti arányokra tettek javaslatot a kormánypártok a parlament megalakulását előkészítő tárgyalásokon az ellenzéknek – mondta Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn, az első egyeztetést követően.

Az MTI szerint a kormánypárti politikus beszámolt arról, hogy továbbra is hat alelnöke lesz az Országgyűlésnek, amelyből kettőt tölthetne be a két ellenzéki lista egy-egy tagja, és ahogy a megelőző ciklusban is, tizenöt bizottságot alakítanának, amelyeknek nem változnak az elnevezései, és ezután is tízet vezet majd kormánypárti elnök. A bizottsági alelnökök aránya is változatlan marad, húszat tölthet be ellenzéki, míg negyvenet kormánypárti politikus.

Az öt ellenzéki vezetésű bizottság közé sorolta a nemzetbiztonsági, a fenntartható fejlődés, a költségvetési, a népjóléti és a vállalkozásfejlesztési bizottságot. Elmondta, az ellenzék hét parlamenti jegyzői helyet is kap.

A Fidesz frakcióvezetője kijelentette: így érvényesül a választói akarat, az pedig nem fogadható el, hogy a magukat egységesnek mondó „Gyurcsány-lista tagjai” most kitalálják, hogy már hat pártként lépnek fel.

Kocsis Máté hozzátette: a parlamenti eskütétel időpontja fix, aki nem vesz részt azon, az az elnök és a házbizottság által meghatározott új időpontban teheti le az esküjét.

A fideszes politikus kifejtette: a legfőbb népképviseleti szerv megalakulása méltóságteljes, ünnepélyes pillanat, aki azon nem vesz részt, az nemcsak képviselő nem lesz, de nem is választható meg egy tisztségre. Elárulta azt is, hogy a kormánypártok ezúttal a viszonosság elvét alkalmazzák majd, így ha egy frakció nem szavazza meg a kormánypárti tisztségviselőket, a kormánypártiak sem fogják megszavazni az érintett frakció tisztségviselőit.

Kocsis Máté az egyeztetést értékelve megjegyezte: a DK képviselői többször jelezték, hogy az elhangzottakról még egyeztetniük kell. Kifogásolta azt is, hogy az a párt, amely a nyilvánosság előtt azt hangoztatta, hogy nem vesz részt az alakuló ülésen, a bizottsági helyek elosztására eljött. A frakcióvezető ezt hitelességi kérdésként fogja fel, és közölte: a momentumos Fekete-Győr András – aki a nap folyamán öt feltétel teljesüléséhez kötötte, hogy pártja teljes mértékben részt vegyen a parlamenti munkában – érdemben nem szólalt fel a megbeszélésen.

A Fidesz frakcióvezetője úgy értékelte: a momentumos politikus „belegabalyodott a saját lábába, elcselezte magát, nem tud belőle kijönni”, mivel már szeretne abból visszakozni, hogy pártja nem vesz részt a parlament alakuló ülésén, amit a sajátjai nem engednek. A kormánypárti politikus szerint a momentumos képviselő azon töri a fejét, hogyan lehetne a bizottsági pozíciókat megszerezni, ezért írt levelet, amelyben feltételeket szabott.

Kocsis Máté úgy látja, Fekete-Győr András nem akarja, hogy ezeket a feltételeket elfogadják a kormánypártok, mert a törvényalkotás folyamatát, illetve a momentumos politikus feltételeit figyelembe véve – az érdekképviseleti szervekkel való egyeztetéseket lefolytatva – Fekete-Győr András másfél évig nem lenne parlamenti képviselő. A levél a nyilvánosságnak szólt, azért, hogy Fekete-Győr András mentse a rossz döntéséből adódó helyzetet – mondta, jelezve, ha a Momentum komolyan gondolta a feltételeit, akkor az Országgyűlés elé terjesztheti azokat.

Hét ellenzéki frakció

Kocsis Máté kérdésre válaszolva kitért arra is, hogy várhatóan hét ellenzéki és két kormánypárti frakció lesz az Országgyűlésben, ez az ellenzéknek nagyon sok előnyt jelent. Példaként említette, hogy napirend előtt hét ellenzéki, míg csak két kormánypárti felszólalás lesz, de ez lesz az arány az interpellációknál, az azonnali kérdéseknél és a kérdéseknél. Arra kell készülni, hogy a parlamenti ülések időtartama hosszabb lesz az eddig megszokottnál.

Kocsis Máté beszélt arról is, hogy az alelnöki, bizottsági elnöki és bizottsági helyekről az ellenzéki pártoknak maguk között kell megegyezniük a listás eredmény figyelembevételével.

Rendkívül rossz hangulatú, elsősorban politikai vitának nevezték az ülésen elhangzottakat a Mi Hazánk Mozgalmat képviselő résztvevők. Toroczkai László pártelnök elmondta, vita azon bontakozott ki, „hogyan tekintsünk a pártokra”, hiszen az ellenzéki összefogás egyes szereplői önállóan nem tudtak volna a parlamentbe jutni.

Amikor a parlamenti tisztségek elosztásáról kérdezték, jelezte: pártjához a vállalkozásfejlesztési és a mezőgazdasággal foglalkozó bizottság vezetése állna közel. Dúró Dóra, a Mi Hazánk elnökhelyettese hozzátette: szeretnék, ha pártjuk delegálná a nemzetbiztonsági bizottság elnökét, mert nem akarják, hogy „egy globalista lista képviselője” töltse be „a magyar nemzet szempontjából ennyire meghatározó” tisztséget.

A tárgyalásokat szerdán folytatják.

Bojkottál az ellenzék?

Fekete-Győr András, a Momentum leendő frakcióvezetője hétfőn egy ötpontos követelési listával állt elő. A párt képviselői akkor vesznek részt az alakuló ülésen és az érdemi parlamenti munkában, ha ezek teljesülnek:

1. A mindenkori kormánypártok a mindenkori ellenzéki pártokkal egyetértésben változtathassák meg a választási törvényeket, illetve az önkormányzatok hatásköréről és választásáról szóló jogszabályokat.
2. A közmédia élére a parlamenti pártok konszenzussal válasszanak vezetőket, így biztosítva a közmédia valóban független és pártatlan működését.
3. Az országgyűlési képviselők kapják vissza az állami szervek ellenőrzéséhez szükséges jogosítványaikat.
4. Kezdődjön meg egy, a választások tisztaságát garantáló, valamint a választási kampány során elkölthető pénzekről szóló új jogszabály közös kidolgozása.
5. Induljon valódi párbeszéd a kormány és a szakmai érdekképviseletek között, induljanak háromoldalú tárgyalások a sztrájkjogról (kormányoldal, ellenzék, reprezentatív szakszervezetek).

Hatpárti ellenzéki döntés egyelőre nincs a bojkottról, de Hadházy Ákos szorgalmazza, hogy lépjenek ki a „díszletellenzék” pozíciójából.

Az új parlamenti ciklus május 2-án 11 órakor kezdődik. A köztársasági elnök az alakuló ülésen javaslatot tesz a miniszterelnök személyére, akinek megválasztásához a képviselők több mint felének a szavazata szükséges.

(Borítókép: Résztvevők az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő tárgyaláson a Parlamentben 2022. április 25-én. Fotó: Illyés Tibor / MTI)