Nem lesz szőrmézés, a rolleres trehányságnak is annyi – rendet vágnak Budapesten

Főhet a feje a szűcsöknek, illetve azoknak a vásározóknak, akik eddig a fővárosi kirakodóvásárokon kínálták állatok lenyúzott és kikészített szőrméit. A korábbi városvezetői döntéssel összhangban ugyanis szerdán a Fővárosi Közgyűlés belefoglalta a főváros közterületeinek rendjét szabályozó rendeletébe, hogy az állati szőrme- és bőrtermékek nem árusíthatók fővárosi tulajdonú közterületeken. A városvezetés ezt a természetben velünk élő állatok védelmével, a környezet élhetőbbé tételével és a biodiverzitás fenntartásával indokolta.

Június elsejétől a különböző megosztásalapú eszközöket (jellemzően kerékpárokat, a rollereket, illetve az önkiegyensúlyozó eszközöket: hoverboard, monocycle) működtető cégeknek ehhez a szolgáltatáshoz a fővárostól engedélyt kell kérnie, illetve adatot kell szolgáltatnia. Ettől az időponttól a főváros V., VI., VII. és a VIII. kerületi belső részeiben már nem lehet büntetlenül szétdobálni ezeket az eszközöket. A bérelhető kétkerekűeket ugyanis egyedi azonosítóval kell ellátni, ez alapján bünteti a céget a főváros (az pedig minden bizonnyal továbbhárítja a gép utolsó felhasználójára). 

Sokba kerül a rendetlenség

A büntetési tétel nem kicsi, 5000 forintot számláz majd az önkormányzat minden egyes bokorban talált, út közepén „felejtett” roller után. A közterületeken már felfestették azokat a – jobb híján – mikromobilitási pontnak nevezett felületeket, ahová le lehet tenni az eszközöket.

A BKK-nál is érzékelték egyébként, hogy nem sikerült jól a gyűjtőpontok elnevezése, ezért pályázatot hirdettek valami egyszerűbben megjegyezhető, kreatívabb elnevezés kitalálására.

Július elsejétől első körben a belvárosi területeken jelöltek ki (a kerületek, illetve a főváros) három szétdobálásbiztos zónát, de ezeket lassan az átmeneti, majd a külvárosi centrumzónákra is ki akarják terjeszteni.

A digitális adatszolgáltatásnak köszönhetően az önkormányzatnál online látják, hogy mely járművek parkolnak ezekben a zónákban a kijelölt mikromobilitási pontokon kívül, a felhasználók pedig az applikáción keresztül azt, hogy hol hagyhatják szabályosan a bérelt eszközüket.

Budapesten ma nagyságrendileg 7000 megosztott roller és 2000 kerékpár található. Budapest vezetése már a kezdetektől azt kommunikálta, hogy – főleg a rollerek – kaotikus helyzetet eredményeztek a városban, de mivel elektromos vagy élő erős hajtásuknál fogva alapvetően a fenntarthatóságot szolgálják a közlekedésben, ezért nem tiltani, hanem a használatukat szabályozni kell.

Kilóg-e a háló?

Az elmúlt évek olyan kisszerű vitákkal teltek, hogy vajon kilóg-e az épületek homlokzatára kifeszített óriási reklámháló. A főváros eddigi szabályozása szerint ugyanis csak akkor minősült közterület-használatnak a közterület határán álló épület homlokzatára kihelyezett háló, illetve megvilágító eszköz, ha az az útfelület vagy a járda fölé kilógott. Most a Fővárosi Közgyűlés egyértelmű helyzetet teremtett a közterület-használati rendeletének módosításával, amikor kimondta:

a közterület határán álló épület homlokzatára kihelyezett háló automatikusan közterület-használatnak minősül, így engedélyköteles, ennek hiányában pedig bírságolható. 

A közterület-használat szabályait megsértők  büntetését eddig az is nehezítette, hogy a szankcionálási jogkör a NAV-nál volt, most ezt a végrehajtási jogkört a főváros magához veszi, a bírságot pedig maga szedi be.

A II. kerületben, a Széll Kálmán téren, illetve a Margit körúton különösen elterjedt problémát jelentett ez a fajta reklámozás, most városképvédelmi okokkal indokolva a szigorítást, az eddigi, akár 20 négyzetméteres épülethálós gigahirdetések méretét 9 négyzetméteres nagyságúra korlátozzák. Mivel a bírság a hirdető multikat ritkán szokta meghatni, a főváros a hirdetéseket egyszerűen el is távolíthatja.

(Borítókép: Nagy Tamás / Index)