Ezen vitázik az ellenzék és a Fidesz az Országgyűlés megalakulása előtt

Hétfőn kezdődtek a Fidesz–KDNP és az ellenzéki pártok között az új Országgyűlés megalakulását előkészítő tárgyalások. Kocsis Máté ezt követően arról számolt be, hogy továbbra is hat alelnöke lesz az Országgyűlésnek, amiből kettőt tölthetne be a két ellenzéki lista egy-egy tagja, és ahogy a megelőző ciklusban is, tizenöt bizottságot alakítanának, amelyeknek nem változnak az elnevezései, és ezután is tízet vezet majd Fidesz–KDNP-s elnök. A bizottsági alelnökök aránya is változatlan marad, húszat tölthet be ellenzéki, míg negyvenet kormánypárti politikus.

A Fidesz frakcióvezetője az öt ellenzéki vezetésű bizottság közé sorolta a nemzetbiztonsági, a fenntartható fejlődési, a költségvetési, a népjóléti és a vállalkozásfejlesztési bizottságot. Az ellenzék hét parlamenti jegyzői helyet is kap.

Kocsis Máté arról is beszámolt, hogy a kormánypártok a viszonosság elvét alkalmazzák majd, így ha egy frakció nem szavazza meg a kormánypárti tisztségviselőket, a kormánypártiak sem fogják megszavazni az érintett frakció tisztségviselőit.

Ez a legforróbb pont

Az Index úgy értesült, hogy az országgyűlési alelnöki pozíciók elosztása jelenti a legnagyobb konfliktust. Forrásunk rendkívül méltatlannak és súlyosan aránytalannak nevezte, hogy a hat pártot tömörítő, a választásokon 35 százalékot elérő ellenzéki lista a közel 6 százalékos Mi Hazánk Mozgalomhoz hasonlóan egyetlen alelnököt adhat.

Úgy tudjuk, hogy a hatpárti ellenzék legalább kettő országgyűlési alelnöki pozíciót szeretne. Ha sikerül elérniük, hogy kettő alelnököt delegálhassanak, az egyik hely legnagyobb ellenzéki frakcióként jó eséllyel a DK-é lehet, a másiknak pedig a rutinos szocialista, Hiller István a várományosa.

Hiller István a 2018–2022 közötti ciklusban is alelnök volt. A másik ellenzéki alelnöki tisztség a 2018-ban még legnagyobb ellenzéki párté, a Jobbiké volt, először Sneider Tamásé, később Brenner Kolomané.

Információink szerint a bizottsági helyeket illetően kisebb a vita, a kormánypártok ajánlata ezen a területen a 2018-ashoz hasonló. A nemzetbiztonsági bizottság vezetésére bejelentkezett a Mi Hazánk, de kettő, egymástól független forrásból is úgy értesültünk, hogy újra a Jobbik adhatja a bizottság elnökét, vélhetően Sas Zoltán személyében. 2022-ig Stummer János töltötte be ezt a pozíciót.

A viszonossági elv kormánypárti alkalmazását egyik forrásunk a kisebb bajnak nevezte, mert bizonyos logika mentén védhető egymás jelöltjeinek kölcsönös támogatása.

Az alakuló ülést megelőző tárgyalások szerdán 11 órakor folytatódnak, az Országgyűlés május 2-án, hétfőn kezdi munkáját. A Momentum frakciója feltételekhez köti az alakuló ülésen való részvételüket, viszont Kocsis Máté és Hollik István szavai szerint ebben az esetben nem számíthatnak parlamenti tisztségekre. Az ellenzéki képviselők közül Hadházy Ákos szorgalmazza, hogy lépjenek ki a „díszletellenzék” pozíciójából, erről itt kérdeztük a politikust.