Nem a családvédelem, hanem a korrupció miatt indult a jogállami mechanizmus
A 24.hu most megszerezte a szóban forgó levelet, amely alapján megállapítható, hogy a családvédelmi törvény nem szerepel benne, de az Elios-ügy, a közalapítványok ügye és több másik konkrét eset igen, ezek pedig sértik az uniós költségvetést és a jogállamiságot.
Az Európai Bizottság álláspontja szerint a kohéziós alapok pénzeinek elosztása rendszerszintű szabálytalanságokat tükröz. Itt az Eliost meg nem nevezve utaltak a csalás elleni uniós hivatal (OLAF) vizsgálatának 35 közvilágítási projektjére is.
Egy másik bemutatott ügy szerint Magyarországon, Lettországban és Szerbiában is fiktív irodák révén szereztek uniós pénzt, majd később e projektek uniós támogatását visszavonták, hogy ne veszítsék el a forrásokat.
Problémaként említi a levél az egyszereplős közbeszerzések arányát és a közbeszerzési keretszerződésekkel kapcsolatos rendszer hibáit (előbbivel összefüggésben a kormányzat azt ígérte, hogy ezek arányát 15 százalék alá csökkenti). A levélben az is szerepel, hogy Magyarországon egy szűk kör vitte el az uniós pénzek ötödét 2010 óta. A dokumentumban kitértek arra is, hogy
a közalapítványok vezetői és tulajdonosi struktúrája összeegyeztethetetlen az uniós támogatásokkal.
A levél jogi érveléssel támasztja alá, hogy ezek az ügyek miért sértik a jogállami elveket, majd azt is leszögezi, hogy ezeket az ügyeket azért nem lehet más eljárással kezelni, mert Magyarország nem tagja az Európai Ügyészségnek. A magyar kormánynak két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon az uniós biztos által felvetett kérdésekre – írja a lap.
(Borítókép: Arne Immanuel Bänsch / picture alliance / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
