Nehezebb versenypályán lesz az új Orbán-kormány, mint eddig
További Belföld cikkek
- Műtét közben tanul az új budapesti robotsebész, de egyedül mégsem operálhat
- „Megszólalt a Kicsi” – karácsonyi különkiadást kapott a Menczer–Magyar-csörte
- Padlógázzal ment szemben a forgalommal egy ámokfutó sofőr Szolnokon
- Három hónapos csecsemő halt meg Budapesten
- Órákon belül új hagyományt teremt Sulyok Tamás köztársasági elnök
„Orbán Viktor miniszterelnök a köztársasági elnök felkérésének eleget téve lefolytatta konzultációit a kormányalakításról, és megállapodott leendő kormányának minisztereivel a következő négy év közös munkájáról” – közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője pénteken.
A napokban Orbán Viktor már egy Facebook-bejegyzéssel elspoilerezte, hogy kik lehetnek ötödik kormányának a miniszterei, de a pénteki közleményben a nevek mellé tárcák, illetve miniszteri székek is párosultak.
Háború és inflációs válság
Rajnai Gergely, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője szerint a felálló kormány két legfőbb rövid/középtávú kihívása az orosz–ukrán konfliktus, valamint az inflációs válság kezelése.
Külön nehézség, hogy mindkettőt elsősorban olyan folyamatok befolyásolják, amelyekre kis ráhatása van a magyar kormánynak, hiszen elsősorban nemzetközi politikai és gazdasági folyamatok határozzák meg az alapvető irányt, ezért a legfőbb cél az lehet, hogy cselekvőképességet mutasson a kormány
– fogalmazott az Indexnek az elemző, aki szerint az árstop is ilyen intézkedés. „Nem állítja meg az inflációt, de a kormány mutatja, hogy valamit tesz az ügyben” – tette hozzá.
Rajnai Gergely úgy látja, a nehézség az, hogy ezeket az intézkedéseket már „normálisnak” fogadja el a választók nagy része, és újabb intézkedéseket vár, miközben a kormánynak a jelenlegiek fenntartása is komoly erőfeszítésekbe telik.
Az elemző szerint a fő problémák kezelése nem elsősorban a kormánystruktúrán, hanem sokkal inkább a közpolitikai hangsúlyokon múlik. „A tárcák szerkezete ebben legfeljebb szimbolikus tartalommal bírhat, valójában struktúrától függetlenül több irányba is elindulhat” – hívta fel a figyelmet Rajnai Gergely.
A szerkezeti átalakításokkal kapcsolatban két tendenciát említett Rajnai Gergely.
- Egyrészt történt egy, az EU-val való kiegyezés irányába történő elmozdulás olyan kormánytagok bekerülésével, mint Navracsics Tibor vagy Csák János. Ez alapján a kormány számára prioritás az uniós forrásokhoz jutás, és az ehhez szükséges brüsszeli megegyezés.
- Másrészt az a trend, ami 2010 óta általános, hogy a szakmai területek többsége nem kap önálló tárcát, hanem több, egymással átfedésben lévő szakterülettel bíró minisztérium jön létre, tovább folytatódik. Ennek előnye, hogy rugalmasságra ad lehetőséget, viszonylag könnyen tud reagálni ez a struktúra bármilyen váratlan fejleményre (mint pl. a Covid volt), hiszen nincsenek berögződött felelősségi területek.
Ugyanakkor Rajnai Gergely arra figyelmeztetett, hogy ez bizonytalanságot is okoz: nem világos, hogy ki miért felelős, és akár egymással párhuzamosan is dolgozhatnak ugyanazon az ügyön az egyes kormányintézmények, ami a hatékonyságot csökkenti.
„Hatalompolitikailag hasznos Orbán Viktornak, hiszen ilyen vitás kérdésekben a miniszterelnök szava a döntő” – jelentette ki a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője.
Több szálon futhatnak az európai ügyek
Bár az Orbán-kormányok külső és hazai kritikusai régóta a nemzetközi politikai mozgástér szűküléséről, elszigetelődésről beszélnek, itthon pedig a kormány „elvarázstalanodásáról”, növekvő társadalmi elégedetlenségről, Kovács János független politikai elemző szerint Orbán Viktor „fekete öves” hatalomtechnikussá, az európai politika szintjén is jól látható, intuitív játékossá vált. Ráadásul a Fidesz–KDNP a jelenlegi kutatások szerint rekordtámogatottságnak örvend.
A szakértő ugyanakkor úgy látja: az új kormány az előző ciklusokhoz képest sokkal nehezebb versenypályán lesz kénytelen futni, ahol külső biztonsági, politikai, gazdasági kényszerek gyengítik a belpolitikai napirend és a választói közérzet tetszőleges alakíthatóságát.
A legfontosabb kihívás a gazdasági egyensúlytalanságok kezelése, aminek mindig megvan a társadalmi ára is, és ami az orosz–ukrán konfliktus hosszú távú következményeként a szektorális változásoknak éppúgy megágyazhat, mint egy erőltetettebb gazdasági szerkezetváltozásnak. A nemzetközi hatalmi képlet változása, az új biztonságpolitikai kihívások és annak regionális hatásai, az európai integrációs mélyítés folyamata szintén kihívást támasztanak a föderalista terveket elutasító, reálpolitikai pragmatizmusban, cserealku-diplomáciában hívő kormánnyal szemben
– fejtette ki Kovács János az Indexnek.
A szakértő kiemelte: a gazdaság és a kormányzás egyaránt szerkezeti változásokat kívánnak az aktuális kihívásokhoz igazodva. A bejelentett tárcák alapján az átfogóbb gazdaságirányítási és a szűkebb értelemben vett pénzügyminisztériumi (fiskális politika) feladatok szervezetileg is elkülönülnek.
Az is bizonyos, hogy egy intenzívebb diplomáciai közegben kell majd helytállnia a kormánynak, ahol a hagyományos európai viták mellett egyre erősebbek a hidegháborús reflexek, a propaganda és ellenpropaganda hatása, a rendszerszintű ideológiai fixációk. Egy ilyen helyzetben a külügyi és külgazdasági tárcán túl az európai ügyekben való aktív részvétel több szálon keresztül futhat, sőt, egyes kormányzati szereplőkön túl a köztársasági elnök is közrejátszhat ebben
– vélekedett az elemző, aki emlékeztetett rá, hogy köztársasági elnökként Novák Katalin első útja Varsóba vezet.
Kovács János szerint az új arcok az erősebb diplomáciai, haderőfejlesztési és a gazdasági egyensúly helyreállítását célzó erőfeszítéseket tükrözik, de hangsúlyosabbá válhat a területfejlesztés és a vidékfejlesztés is.
Az elemző azt mondta: Orbán Viktor egyrészt konkrét kihívásokhoz, a következő ciklus ma is látható fókuszpontjaihoz keresett alkalmas személyeket. A pénteken közzétett miniszteri névsor alapján Kovács János kifejtette:
- Pintér Sándor a legstabilabb és legbefolyásosabb pozícióval rendelkezik – különösen válságkormányzás, az „operatív törzsek” működésének idején.
- Gulyás Gergely, Varga Judit politikai értelemben már bizonyítottak, Palkovics László pedig jórészt megváltozott portfóliójú tárcát vezethet, amelynek feladat- és célrendszerében nagy szerepet kaphatnak a nemzetközi trendek által kikényszerített változások.
- Nagy István már az előző ciklusban is az agráriumért felelt, aminek az orosz–ukrán háború hatására még nagyobb szerepe lehet.
- Varga Mihály újrázása nem volt kérdés, ugyanakkor már a Matolcsy Györggyel való vitái is mutatták: a pénzügyminisztérium mellett egy „nemzetgazdasági”, gazdaságfejlesztési stratégiai tárca vagy kabinet felállítására is szükség lehet. A pénteki közlemény szerin Nagy Márton lesz a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter.
Az elemző szerint az új nevek mellett az igazán nagy változást a kormány belső hatalmi képletében az egykori riválisok, Lázár János és Navracsics Tibor visszatérése jelenti – különösen a Rogán Antallal való relációban. Ez a három személy ugyanis utoljára a harmadik Orbán-kormány alatt töltött be egyidejűleg miniszteri pozíciót.
Orbán Viktor egy olyan csapatot választott maga köré, amely a „személyt a feladathoz” elv mellett az „erős emberek” viszonyrendszere okán szükségképpen tovább erősítik a miniszterelnök központ stratégiaalkotási és döntéshozatali súlyát, illetve a tárcák közötti koordináció jelentőségét – értékelte Kovács János.