Szlávik János: Több mint húsz napig bennünk lehet, mire észrevesszük

Nyugodjon meg mindenki, a majomhimlő egy teljesen másfajta megbetegedés, mint a koronavírus. Elsősorban állatról emberre terjed, emberről emberre csak nagyon nehezen – mondta Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa az InfoRádió Aréna című műsorában hétfőn. Az orvos elmondta: szinte kizártnak tartja, hogy járvány alakuljon ki a majomhimlő miatt.

Véd a majomhimlőtől is

A szakember elmondta, hogy a majomhimlőt 1958 óta ismerjük, és már többször behurcolták Európába vagy az Egyesült Államokba. Hozzátette: ez a vírus abszolút rokona a többi himlőfajtának. Elmondása szerint Afrikában az utóbbi években több esetet regisztráltak, ezt azzal magyarázta, hogy már nem adják a fekete himlő elleni védőoltásokat. A fekete himlő elleni védőoltás az adatok szerint 85 százalékban véd a majomhimlőtől – mondta.

Szlávik János elmondta: a himlő nagyon nehezen terjed emberről emberre. Most vizsgálják, hogy szexuális úton el lehet-e kapni – tette hozzá. A leggyakoribb tünetek a láz, az ízületi és izomfájdalom, majd a kiütések megjelenése először az arcon és a kézen, majd az egész testen.

Nem kell félniük a majomhimlőtől az embereknek

– emelte ki. Hozzátette: a lappangási idő hosszú, akár 21 nap is lehet. Szerinte a következő hetekben emelkedni fog az esetszám, de nem lesz belőle járvány. Elmondása szerint a majomhimlő mindig enyhe megbetegedés volt. A halálozási arány néhány százalék, és általában kisgyerekek halnak bele – emelte ki.

Lecsengőben az omikron-variáns

A koronavírussal kapcsolatban elmondta: a járványhullámokat különböző variánsok okozták. A jelenlegi omikron-variáns okozta betegség lecsengőben van, de nincs arra garancia, hogy egy újabb változat nem okoz járványhullámot ősszel.

Semmi nem garantálja, hogy nem jelenik meg egy teljesen új változat egy olyan országból, ahol jelenleg nem tudnak megfelelően védekezni a betegség ellen, és vidáman szaporodik a vírus – fogalmazott Szlávik János. Kiemelte: mindenképpen kell a harmadik oltás, mivel a védettség hónapok múlva csökken. Nemrég bebizonyították, hogy az 5–11 évesek körében is fontos a harmadik oltás felvétele – emelte ki. Ugyanakkor elmondta: a negyedik oltás nem indokolt, és csak az immunhiányosoknak javasolt.

Az oltások nem újak, zajlanak a fejlesztések

Szlávik János szerint a koronavírus elleni oltások nem annyira újak, mint azt sokan képzelik. Ezek többéves technológiák – emelte ki. Megjegyezte, hogy az mRNS-technikával akár az AIDS ellen is kifejleszthető olyan vakcina, amely jelentős védelmet ad.

Hozzátette: minden védőoltásnak lehetnek reakciói és nemkívánatos mellékhatásai. „A mi fejünkben az jár, hogy hány millió ember életét mentettük meg az oltásokkal” – emelte ki a szakember.

Elmondása szerint jelenleg is zajlanak a fejlesztések, és hamarosan orrspray, tabletta és tapasz formában is hozzá lehet majd jutni a koronavírus elleni vakcinához. Ezek azonban nem adnak teljes védelmet a fertőzés ellen, csak a súlyos megbetegedéstől védenek – tette hozzá. Kiemelte: jelenleg is folynak olyan kísérletek, hogy az influenza és a koronavírus elleni oltást egy vakcinaként lehessen felvenni.

(Borítókép: Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet osztályvezető főorvosa 2020. február 4-én. Fotó: Kovács Attila / MTI)