Betongyár költözött a Duna-partra, a civilek kétségbeestek, a hatóságok hallgatnak

Zuglóban, a Csömöri út–Rákospatak utca kereszteződésében működött 2020 őszéig az a betongyártó üzem, amely számos lakossági panasz miatt a helyi politika döntéshozóinak figyelmét is felkeltette. A zajos, poros és az utakat rongáló termelőegység elleni fellépést Tóth Csaba – akkor még – országgyűlési képviselő vette a nevére, azt kérve, hogy a gyár zárjon be. Ez ugyan nem következett be, de az UNI-City Betongyártó Kft. távozott a kerületből.

Nem vész el, csak átköltözik

Lapunk információi szerint a cég egészen a XI. kerületi Duna-partig költözött, a Galvani utca vízparti torkolatánál található az új telephelye. Abból a szempontból jó választás, hogy itt lakossági panaszokkal nem kell számolni, 

A XI. kerületi, szóban forgó ingatlanrész, amelyen a gyár működik, földhivatali besorolása szerint „kivett Duna-folyam”, melynek egyedüli tulajdonosa a magyar állam. Állampolgári bejelentés nyomán a problémáról legkésőbb 2021 nyarán Újbuda önkormányzata is tudomást szerzett, de illetékesség hiányára hivatkozva csak annyit jelzett, alapesetben a Natura 2000-es kijelöléskori tényleges földhasználatnak megfelelően hasznosítható a terület. Ettől eltérő tevékenységet engedélyeztetni kell a természetvédelmi hatósággal. A természetvédelmi hatóság ebben az esetben a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztálya, ők azonban megkeresésünkre nem reagáltak.

Fák, madarak, vízpart

A Natura 2000-terület olyan közösségi jelentőségű terület, amely az Európai Unió élőhelyvédelmi irányelve, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló irányelve alapján védettséget élvez. Az uniós jogszabályt kormányrendelet illesztette a magyar jogrendbe, és 2004 októberétől hatályos. A Duna-folyam területére 2008. márciusi dátummal jegyezték be a Natura 2000-terület tényét. Ennek megfelelően 

Az ingatlan területét a Budapest Főváros Településszerkezeti terve (Vf jelű) folyóvizek medre és partja megnevezésű területfelhasználási egységbe sorolta, területére építési szabályzat nincs hatályban. Újbuda önkormányzata (Hatósági Igazgatósága) az Uni-City Kft. részére nem adott ki engedélyt, a kft. a kerületi önkormányzat telephely-nyilvántartásában nem szerepel.

Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH) viszont azt írja, hogy még a Natura 2000-besorolás előtt (2001-ben) az érintett területre a XI. kerületi önkormányzat jegyzője adott szakhatósági állásfoglalást, amelyben a tervezett tevékenységhez építésügyi szempontból kikötéssel hozzájárult. Azt is hozzátették, hogy a kormányhivatal csak 2020. március 1-jétől rendelkezik építésügyi hatáskörrel, azóta az érintett ingatlanra vonatkozóan a BFKH előtt nem volt és jelenleg sincs folyamatban építésügyi hatósági eljárás. 

A Natura 2000-területek a legtöbb esetben teljes ingatlanok területére lettek kihirdetve, így a betongyárnak is helyet adó, összesen 95,61 hektáros Duna-menti terület egészére, így előfordulhat, hogy az ingatlan egyes részei nem minősültek jelölő élőhelynek, de legalábbis rajtuk jelölő faj előfordulásáról nincs adat.

A BFKH azzal védekezik, hogy az érintett területen már a kétezres évek elején is a jelenlegihez hasonló jelleggel zajlott ipari területhasználat, és jelenleg is zajlik . Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló

azaz a területen évtizedek óta zajló telephelyi tevékenység – amennyiben az jogszerűen folyt – nem ellentétes az időközben történt Natura 2000-terület-kijelöléssel. 

Csakhogy azUni-City Kft.-t2005-ben alapították, 2020-ig pedig Zuglóban működött. Egy ilyen betongyártó tevékenységnek jelentős hatása van a területre, így működési engedélyezéséhez Natura 2000-hatásbecslésre lett volna szükség. Ilyen engedély akkor adható ki, ha a hatásbecslés alapján megállapítható, hogy a Natura 2000-terület kijelölésének alapjául szolgáló fajokat és élőhelytípusokat nem veszélyeztet a tevékenység. Ezek tisztázásáramegkerestük a céget, de levelünkre nem válaszoltak. 

Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport környezetkutatója azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy akkor is engedélyezhető, ha a a beruházás a hatásbecslés alapján kedvezőtlen hatással jár, de a beruházáshoz közérdek fűződik.

Sajnos – és ezzel természetesen mi, környezetvédő civil szervezetként nem értünk egyet – bizonyos gazdasági érdekek is közérdeknek számíthatnak.

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt helyi képviselője már a cég zuglói felbukkanásakor sem talált működési engedélyre utaló dokumentumokat, azt viszont videójában bemutatta, hogy milyen környezeti körülmények között végzi tevékenységét a cég. Azt is feltárták, hogy a kész betont egy kiemelt állami beruházás építkezésére vitték.

Újbuda országgyűlési képviselője, Orosz Anna az ügy kapcsán levélben kereste meg az illetékes hatóságokat, kérve, hogy vizsgálják meg, történt-e törvény- vagy szabálysértés. Ezenkívül Palkovics László és Nagy István miniszter figyelmét is felhívta a veszélyre:

arra kértem őket is, intézkedjenek a kiemelt jelentőségű természetvédelmi terület, az újbudai Duna-part védelmében.

A terület parlamenti képviselője a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóságnál azt firtatja, kapott-e egyáltalán a cég engedélyt a terület használatára, s ha igen, miképp volt ez lehetséges.

Annyi biztos, hogy az UNI-City betongyártó új telephelyének néhány kilométeres közelségében egymást érik a kormányzat által rozsdaövezeti kiemeléssel támogatott hatalmas lakóparképítések.

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)