- Belföld
- európai parlament
- parlament
- kövér lászló
- kocsis zoltán
- semjén zsolt
- simicskó istván
- fidesz
- kdnp
- orbán viktor
Kövér Lászlóék új alapokra helyeznék az Európai Parlamentet
További Belföld cikkek
- Tombol az influenzajárvány, több kórházban is látogatási tilalmat vezettek be
- Kikapott a kormánypárti jelölt, független képviselő került be az önkormányzatba Sátoraljaújhelyen
- Viharlos szélre, hófúvásra és nagyon sok hóra figyelmeztetett a Magyar Közút
- Két magyar túrázó rekedt a szlovén Kamniki-Alpokban, nem tudják kimenteni őket
- Demszky Gábor: Olyan, mintha még a Kádár-rendszerben élnénk
A határozati javaslat célja – amit először a 444.hu vett észre –, hogy a megfogalmazott javaslatok alapján képviselje a kormány az országot az Európa jövőjéről szóló vitákban.
Többek között a javaslatban szerepelnek az alábbi alapvetések:
- „Európa keresztény gyökerei és kultúrája jelentik az európai integráció alapját, ami erkölcsi iránytűként szolgál a bizonytalanságok korszakában. A Szerződésekben meg kell jelennie ennek az alapvetésnek.”
- „A Szerződésekben egyértelműen rögzíteni kell az Európai Bizottság politikai és ideológiai semlegességét.”
A sajtóban a következő pont kapta a legnagyobb hangsúlyt:
Az európai demokráciát ki kell vezetni a zsákutcából, ahová az Európai Parlament kormányozta. Az Európai Parlament képviselőit a nemzeti parlamenteknek kell delegálniuk, így biztosítva a valódi politikai legitimitást.
Ez a javaslat azonban, amit az Európai Parlament feloszlatásaként és felszámolásaként is értelmeztek a sajtóban, nem először jelenik meg. Tavaly júniusban Orbán Viktor „A magyar függetlenség napja” című konferencián elhangzott beszédében azt mondta, hogy az Európai Parlament zsákutcának bizonyult az európai demokrácia szempontjából, csak a saját ideológiai és intézményi érdekeit képviseli, ezért jelentősen növelni kell a nemzeti parlamentek szerepét.
Javaslata szerint az Európai Parlamentbe a nemzeti törvényhozásoknak kellene képviselőket küldeniük az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének mintájára, valamint a nemzeti parlamenteknek ezenfelül jogot kell adni, hogy az Unió jogalkotási folyamatát megállíthassák, ha úgy tapasztalják, hogy az nemzeti hatásköröket sért, vagyis be kell vezetni a piros lapos eljárást. Ez a javaslat a jelenlegitől eltérő alapokra helyezné az Európai Parlamentet, hiszen most a tagállamok állampolgárai az európai parlamenti választásokon közvetlenül választanak képviseletet.
Zsarolás vagy Huxit?
Ujhelyi István szocialista európai parlamenti képviselő szerint „hazug és Európa-ellenes határozatot készül elfogadni a fideszes kétharmad”, Kövér Lászlóék teljes javaslatával kapcsolatban azt is írta: „a Fidesz–KDNP aljas húzásra készül”, „csak azért, hogy a miniszterelnök zsarolási pozícióit megerősítse az Európai Tanács soron következő csúcstalálkozóján”.
Dobrev Klára, a DK európai parlamenti képviselője is reagált Kövér Lászlóék benyújtott határozati javaslatára. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott:
Orbán legújabb javaslata a jelenlegi formájában felszámolná az Európai Parlamentet. Nyilvánvalóan a Huxitot próbálja előkészíteni, de nem fogjuk hagyni. A magyarok uniópártiak!
Európa jövője a kérdés
Az Európai Unió reformjáról 2021 tavaszán kezdődött el vitasorozat, ez idén májusban zárult le, és egy záródokumentum született róla.
Az Európai Tanács megbeszélést folytat majd az Európa jövőjéről szóló konferenciáról, és különösen a konferencia három társelnöke részére 2022. május 9-én benyújtott zárójelentésben felvázolt javaslatokról. A konferencia 2021 márciusában vette kezdetét egy együttes nyilatkozat aláírását követően, amely utat nyitott egy sor vita és megbeszélés előtt, amelyeknek köszönhetően az Európa minden szegletéből érkezett polgárok megoszthatták elképzeléseiket, és hozzájárulhattak Európa jövőjének alakításához
– olvasható az Európai Tanács oldalán.
Kövér Lászlóék határozati javaslatának általános indoklásában az áll, hogy az Európai Unió jövőjéről, megerősítéséről szóló közös gondolkodás időszerű, a Konferencia azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
A Konferencia átláthatatlan, túlbürokratizált, saját szabályait menet közben felülíró folyamattá vált, amely nem az állampolgárok, hanem sokkal inkább a brüsszeli hatalmi központ érdekeinek és ideológiájának domináns megjelenítését tette lehetővé
– olvasható a dokumentumban.
Ugyanakkor a határozati javaslat készítői azt is hozzátették, hogy az Európa jövőjéről szóló konferencián a magyar aktivitás kiemelkedő volt, „a magyar polgárok az uniós átlagot messze meghaladó aktivitást mutattak a konferencia során, több mint 800 eseményen, nemzeti polgári vitacsoportokon, a konferencia digitális platformján fejtették ki véleményüket, és fogalmaztak meg javaslatokat”.
(Borítókép: Az Európai Parlament 2016. május 12-én Franciaországban, Strasbourgban. Fotó: Christopher Furlong / Getty Images)