Pengeélen táncol a hazai szülészeti ellátás

Keszler Viktória, a Másállapotot a Szülészetben! mozgalom képviselője az Index megkeresésére elmondta: sokan távoztak az elmúlt időszakban egy már alapvetően is szakemberhiányos ellátórendszerből. Ki a Covid, ki az új jogviszonytörvény miatt döntött így, de sokan kaptak szimplán egy jobb ajánlatot a magánellátásban.

Ezeket a folyamatokat tetézte a nyár és ezzel együtt a szabadságolások kezdete. Most látszik, hogy egy-két kolléga kiesése is milyen komoly fennakadáshoz vezet, ami jól mutatja, hogy az év többi szakaszában is mennyire pengeélen táncol a rendszer

– mondta Keszler Viktória, aki szerint borítékolható volt, hogy a nyári ügyeleti beosztás megírása a szülészeteken sem lesz egyszerű, nagyon gyakori ugyanis, hogy egy-egy szakemberből, például neonatológusból (az újszülöttek egészségével foglalkozó orvos) csak egy jut egy adott intézményre.

Mint ismert, Budapesten az Uzsoki Utcai Kórházban is azért állt le két napra a szülészeti ellátás, mert az intézmény június 18-án és 19-én nem tudott neonatológus ügyeletet biztosítani, anélkül szülészeti tevékenység pedig nem végezhető. A leállás alatt a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ, a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, a Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és a Bajcsy-Zsilinszky Kórház-Rendelőintézet fogadta a szülő nőket.

Ficzere Andrea, a kórház főigazgatója arról tájékoztatta lapunkat, hogy június 20-a reggel 8 órától visszaállt a normál üzemmód a szülészeten. Arra a kérdésre, hogy a későbbiekben is számíthatnak-e az édesanyák átirányításra, azt válaszolta: „hasonló probléma nem várható a jövőben, mivel hosszú távon megoldottnak tűnik az Uzsoki Utcai Kórház neonatológiai ellátása”.

Hasonló helyzet alakult ki Szolnokon, a Hetényi Géza Kórházban is, ahol júniusban 17 napra nem tudják a szülőszobai ügyeletet kiállítani. Az intézmény a weboldalán azt írta, hogy szakorvosaik közül többen nyugdíjba mentek, illetve tartósan betegek lettek, míg a rezidens orvosok közül négyen kisgyermekükkel vannak távol.

A betegtájékoztatóban jelezték ugyanakkor, hogy „folyamatosan azon dolgoznak, hogy az ellátás a korábbiakhoz hasonlóan zavartalanul és biztonságosan működjön”. Addig is azokon a napokon, amikor az ügyeletet nem tudják biztosítani, az édesanyákat a Semmelweis Egyetem Női Klinika (102 km), a Budapest Honvéd Kórház (115 km) és a Debrecen Női Klinika (139 km) fogadja.

Lapunk levélben kereste meg a kórházat, arra voltunk kíváncsiak, hogy júliusra meg fog-e oldódni a probléma, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Így jártunk a Mohácsi Kórházzal is. Az intézményt amiatt kerestük, mert korábbi tájékoztatásuk szerint június 1-jétől „szakmaspecifikus koncentráció keretében” a szülészeti ellátást a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászat Klinika (49 km) vette át.

Az említett intézmények mellett a Fejér megyei Szent György Kórház szülészete is csak csökkentett kapacitáson érhető el a nyár folyamán, igaz, itt elsősorban az átalakítás okoz fennakadást, erről a napokban Kunecz Zsombor egészségügyi szakértő adott hírt a Facebook-oldalán.

Aggódnak a családok

A Másállapotot a Szülészetben! mozgalom úgy véli, hogy a jövőben sem komplett bezárásokra, hanem sokkal inkább átmeneti akadozásokra lehet számítani, legalábbis addig, amíg nem oldódik meg a szakemberhiány. Részleges megoldást jelenthet, ha elmozdulunk abba a tudományos bizonyítékokon alapulóan biztonságos, nemzetközi példák által is kiváló eredményt mutató irányba, hogy az alacsony kockázatú szüléseknél a szülésznő jelenléte is elegendő legyen. Utóbbi azért is fontos, mert a biztonságos ellátás záloga az egy anya, egy szülésznő arány.

Fontos megjegyezni, hogy a szakemberhiány abszolút forró téma Németországban és Angliában is, de az említett országok még nagyon messze vannak attól a szinttől, ahol mi tartunk, hogy konkrétan le kell állítani a működést, mert bár az infrastruktúra, az eszközök rendelkezésre állnak, nincs, aki ellássa a feladatokat

– mondta Keszler Viktória, aki beszélt arról is, hogy önmagában nem tartják veszélyesnek, hogy a kismamáknak valamennyit utazni kelljen a szülés helyszínére – hiszen rengeteg édesanya önszántából is így tesz a minőségibb ellátás reményében –, de az, hogy mindez egyik pillanatról a másikra, váratlanul történik, a családok szempontjából semmiképp sem ideális, illetve ehhez szükséges például, hogy megfelelő mentőellátás álljon a háttérben, hogy a néhány, kivételnek számító sürgős esetben időben megfelelő ellátáshoz jussanak a nők, kisbabák.

Ráadásul nemcsak azok aggódnak, akiknek más településre kell utazni, hanem azok is, akik azokon a helyeken terveznek szülni, ahova más kórházakból a kismamákat átirányítják. Több levelet is kaptunk aggódó pécsi, debreceni édesanyáktól azzal kapcsolatban, hogy a kapacitások ott is végesek, és vajon mi lesz, ha még más intézmények forgalmát is oda irányítják át

– mondta a mozgalom képviselője. Hozzátette: nem elég, hogy az anyáknak eddig amiatt kellett aggódniuk, hogy milyen ellátásban részesülnek, lassan az is kérdés lesz, hogy egyáltalán ellátják-e őket.

Mint ismert, a mozgalom az elmúlt években a szülészeti erőszaktól kezdve a megalázó bánásmódon át számos problémára felhívta a figyelmet, mégis jelenleg attól kell tartani, hogy a minőségre vonatkozó kérdések most mind másodlagossá válnak.

„Ami szintén aggasztó, az az ellátórendszer átláthatatlansága és a korrekt tájékoztatás hiánya. Az édesanyáknak sokszor Facebook-csoportokból kell kihalászniuk a szükséges információkat, ami a félreértések melegágya. Mihamarabb véget kell vetni a káosznak” – jelentette ki Keszler Viktória.

Kötelező bejelenteni

A Nemzeti Népegészségügyi Központnak (NNK) is levelet írtunk, megkeresésünkre a következő választ kaptuk:

„Amennyiben egy állami fenntartású egészségügyi szolgáltató valamely szolgáltatásában akadályoztatás lép fel, akkor erről köteles bejelentést tenni az NNK-nak, aki meghatározott szakmai szempontok alapján kijelöli az ellátást átmenetileg nyújtó másik szolgáltatót” – jelezte az NNK. 

(Borítókép: Index)