Ejtették Fekete-Győr Andrást, de még komoly belharc lehet a Momentumban

Mozgalmas időszak áll a Momentum mögött. Miután az ellenzéki miniszterelnök-jelölti előválasztáson utolsó helyen végzett Fekete-Győr András, a párt történetének első elnöke tavaly októberben lemondásra kényszerült, helyét Donáth Anna vette át, de az áprilisi választások utáni tisztújításon már nem indult; bejelentette, hogy édesanya lesz. A párt élére Gelencsér Ferencet választották, aki rövid időn belül leváltotta Fekete-Győr Andrást a Momentum frakcióvezetői posztjáról, hogy a képviselőcsoportot is ő vezesse.

Az áprilisi országgyűlési választások után a Momentum elnöksége Fekete-Győr Andrást jelölte frakcióvezetőnek, akit végül a párt képviselői választottak meg a frakció élére.

Április 19-i bejegyzésében Fekete-Győr András megköszönte a bizalmat és a támogatást, a Facebook-oldalán közölte: a frakcióvezetői munkát pont olyan komolyan veszi majd, mintha kormányoznának.

Hiszek abban, hogy lehet Magyarországot békében, nyitottsággal, emberségesen kormányozni. Hogy középpontba lehet állítani a magyarok egészségéért, tudásáért, jól fizető megélhetéséért végzett munkát. Az én frakcióvezetői munkám arról fog szólni, hogy megteremtsük ennek a társadalmi, a politikai és a szakmai hátterét, és megmutassuk mindezt az embereknek, akik döntenek rólunk

– fogalmazott a momentumos politikus.

Májusban arról is döntöttek, hogy Fekete-Győr András frakcióvezetői munkáját frakcióhelyettesként Bedő Dávid és Gelencsér Ferenc fogják segíteni, a frakció igazgatójának pedig Szabó Szabolcsot nevezték ki.

Egy interjúban a Telex rákérdezett Fekete-Győr Andrásnál, hogy ha a kudarcos miniszterelnök-jelölti előválasztás után elnökként nem kapott bizalmat a Momentum tagságától, akkor miért választották meg frakcióvezetőnek.

A momentumos politikus azt válaszolta, hogy pártelnökként teljes felelősséget vállalt azokért a hibákért, amiket elkövetett miniszterelnök-jelöltként a kampányban.

Egy pofon mindig fáj, de tanulni kell belőle. Frakcióvezetőként sokkal többet fognak látni a szavazók abból a Fekete-Győr Andrásból, akit a miniszterelnök-jelölti vitákon megismertek. Valakit, aki hazafias és haladó értékek mentén, programmal a kezében érvel. Egy ilyen munkára készülök

– mondta Fekete-Győr András a lapnak.

A párt május 29-i tisztújításán Gelencsér Ferencet választották a Momentum elnökének. Akkori posztjában Fekete-Győr András gratulált a párt új elnökének, és azt írta a közösségi oldalán:

Nagyon jól fogunk együtt dolgozni mint pártelnök és frakcióvezető.

Gelencsér Ferenc nemrégiben interjút adott az Indexnek, arra a kérdésre, hogy nem-e lenne célszerűbb, ha a pártelnök vezetné a képviselőcsoportot is, azt válaszolta: a kérdés nincs napirenden, a párt elnökeként rengeteg dolga lesz.

„Az elnökség mellett a frakcióra támaszkodva szeretném megerősíteni a Momentum támogatottságát, ellenzékialternatíva-építési képességét, ennek részeként többek között a szakértői bázis kiszélesítésével, politikusaink szakmai kompetenciáinak erősítésével és a nyilvánosság előtti felépítésükkel a kormányzóképesség bizonyítása is közös feladatunk lesz. Egy pártelnöknek és egy frakcióvezetőnek egészen más típusú feladatai vannak. Kiváló munka- és baráti kapcsolat van közöttünk Fekete-Győr Andrással. Az április 3-i választásokat követően kifejezetten előnyös, ha a szervezet több lábon tud állni, és különböző emberek különböző szinteken tudnak tevőlegesen hozzáadni a közösség épüléséhez” – fogalmazott Gelencsér Ferenc az Indexnek.

A várható szervezeti átalakításokkal kapcsolatban ugyanakkor elmondta: első alkalommal adnak parlamenti frakciót, ennek megfelelően a belső szervezeti felépítésüket is hozzá kell igazítani az új helyzethez.

Nem telt el sok idő, és július 6-i közleményében a Momentum arról tájékoztatott: leváltják Fekete-Győr Andrást a frakció éléről, egyúttal Gelencsér Ferenc foglalja el a helyét a tavaszi parlamenti ülésszakot követően. A döntést azzal indokolták, hogy a cserére a párt ideális működése és hatékony munkaszervezése érdekében kerül sor, azért, hogy a parlamenti frakció és a párt vezetése az eddigieknél szorosabban összekapcsolódjon.

A Momentumnál rákérdeztünk: miért került mégis napirendre, hogy lecseréljék Fekete-Győr Andrást a frakcióvezetői posztról?

A párt azt válaszolta: a döntés hátterében nem személyi vagy belső politikai okok, hanem hatékonysági és munkaszervezési megfontolások állnak, és az, hogy a Momentum következő kétéves építkezéséhez a legmegfelelőbb szervezeti kereteket biztosítsák.

Közösségünk fejlődése érdekében elengedhetetlen, hogy a párt és a frakció szorosan együtt dolgozzon a közös célok elérése érdekében. El kell ismernünk, hogy tanulási fázisban vagyunk, ahol mind a korábbi, mind az új elnökségnek, mind pedig a frakció tagjainak ki kell ismernie, hogy mi a frakció és a párt működtetésének és a munka összehangolásának legmegfelelőbb módja

– írta a párt az Indexnek.

Elemzőket kérdeztünk arról, hogy mit jelenthet a frakcióvezetői csere a párt megítélése szempontjából; az, hogy az elnöki és frakcióvezetői poszt egy kézbe kerül, erősítheti-e a párt pozícióit, vagy éppen ellenkezőleg, a Momentum egyik legismertebb arcának leváltása gyengítheti a pártot, illetve mit jelent Fekete-Győr András számára a leváltás.

Fekete-Győr nem tudott élni a lehetőséggel

Nagy Attila Tibor politikai elemző már azt is furcsának tartotta, hogy kerülhetett annyi hiba után Fekete-Győr András pár hónapja a frakcióvezetői tisztségbe. „Igaz, ezt magyarázhatja valamelyest az alapító elnök nimbusza” – tette hozzá.

A politikai elemző az Indexnek azt nyilatkozta: az új frakcióvezető a házszabály nem kellően alapos tanulmányozása következtében kis híján a meg nem alakulás küszöbére vezényelte a frakciót, ugyanis eredetileg nem kívántak az alakuló ülésen részt venni, holott a frakció megalakulásának bejelentéséhez az eskütétel és a jelenlét is kellett.

Nagy Attila Tibor szerint a leváltást három szempont indokolta. Egy szervezeti és egy teljesítménybéli ok: szervezetileg észszerű lépés, hogyha a frakciót és a pártot ugyanaz a személy vezeti, hiszen – ahogy a magyar politikában és másutt is volt erre példa – a két eltérő vezetés könnyen beindíthatja a rivalizálást a pártelnök és a képviselőcsoport-vezető között.

„A KDNP 1995–97 közötti válsága, a Kisgazdapárt 1990-es évekbeli története is bizonyítja, hogy nagy kockázata van annak, ha a frakcióvezetői és a pártelnöki posztot nem ugyanaz a személy tölti be” – jegyezte meg az elemző.

A teljesítménnyel kapcsolatban kijelentette: nem volt meggyőző Fekete-Győr András retorikai teljesítménye a parlamentben.

„Az utolsó cseppet a leváltáshoz Fekete-Győrnek a miniszterelnökhöz intézett, ám balul sikerült felszólalása jelentette, amikor is Orbán Viktor miniszterelnök ügyesen kihasználta és kinevettette a momentumos politikus tárgyi tévedését. A hiba a magyar sajtó jelentős részén végigvonult, és nem erősítette sem a politikus, sem a párt tekintélyét” – fogalmazott Nagy Attila Tibor.

A június 27-i parlamenti ülésen Fekete-Győr András először 2030-as olimpiáról beszélt, majd megismételve mondata második felét, 2030 helyett már 2036-ot mondott. Orbán Viktor azonban lecsapott a hibára, és arra hívta fel Fekete-Győr András figyelmét, hogy 2030-ban nem lesz olimpia, 2032-re pedig már van rendezője, legközelebb 2036-os olimpiáról beszélhetnek, ez áll a momentumos politikus rendelkezésére. A kormányfő hozzátette: „ha akkor még ön is itt lesz velem.”

Nagy Attila Tibor szerint az olyan emberi tényezőktől sem lehet eltekinteni a frakcióvezetői csere esetében, mint hogy „a poszttal jól lehet keresni, és erre az új pártelnök is vélhetően rájött”. Azt is mondta: Fekete-Győr András a pártelnöki posztról való lemondás után kapott egy váratlan lehetőséget a visszakapaszkodásra azzal, hogy frakcióvezető lett, de – mint látható – „nem tudott élni a lehetőséggel”.

Marad egyszerű képviselő, az elemző azonban megjegyezte: végleg temetni még nem érdemes. Sorsa függ attól, hogy a Momentum új elnöke és az elnökség hogyan teljesít, ha rosszul, akkor megpróbálhat visszakapaszkodni a frakció vagy a párt élvonalába.

A frakcióvezető-váltás komoly hatalmi harcra utal, és ennek még nem lesz vége. Több pénzzel, pozícióval rendelkezik a párt, mint valaha, most tehát nagyobb lesz a tétje annak, ki milyen posztot tud megszerezni, vagyis van miért veszekedni

– fejtette ki Nagy Attila Tibor.

A párt alapproblémájaként azt látja, hogy alig van karakteres, jól kommunikáló, messzebb látó politikusa, az elemzőnek ugyanez a véleménye az új pártelnökről, Gelencsér Ferencről is. Nagy Attila Tibor szerint egyedül valamelyest Donáth Anna emelkedik ki a mezőnyből, de mivel édesanya lesz, ő nem indult el újra a Momentum elnöki tisztségéért.

Súlytalanságból a láthatatlanságba

Talabér Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője az Indexen úgy fogalmazott: „Gelencsér Ferenc rövid szavatosságú nyilatkozataiból egyértelműen kiderül, hogy a Momentum még öt évvel az alakulása után sem működik professzionális pártként, a stratégiai tervezés hiánya jól érzékelhető.”

A frakcióvezető-váltásról kijelentette: Fekete-Győr András zsinórban harmadszorra is megbukott.

„Első bukása az miniszterelnök-jelölti előválasztás csúfos kudarca volt, második pedig ennek következménye, hogy a tagság ellene fordult, és pártelnöki tisztségében sem maradhatott. Bukása frakcióvezetőként a harmadik kudarc, ezeknek okai pedig egyértelművé válnak, ha botrányos nyilatkozataira gondolunk” – fejtette ki az elemző.

Ezzel kapcsolatban kiemelte: Fekete-Győr András kommunikációjából „nemritkán a felkészületlenség, politikai értelemben pedig az alkalmatlanság sugárzott”, karrierjének irányvonala

egyértelműen negatív tendenciát mutat, imázsa romokban, készségfejlesztés nélkül pedig biztosan nincs hosszú távú jövője a közéletben.

Ugyanakkor Talabér Krisztián szerint Fekete-Győr András leváltása nem jelenti azt automatikusan, hogy a Momentum felfrissül, növekedési pályára lép.

„Gelencsér Ferenc nem a kimagasló teljesítményével került a párt élére, hanem a szervezet korábbi erősemberei bukásának következményeként. Az újdonsült pártelnök eddigi munkája nem tette megkülönböztethetővé a Momentumot a többi baloldali párttól, sőt első mélyinterjújában azt a lehetőséget is elszalasztotta, hogy Gyurcsány Ferenctől egyértelműen elhatárolódjon. Ennek hiányában pedig a Momentum továbbra sem tud Gyurcsány-mentes kínálatot nyújtani a választói keresletre, így a párt kitörési lehetőségei erősen korlátozottak” – fogalmazott a Nézőpont Intézet elemzője, aki hozzátette: „röviden, egy súlytalan vezetőt cseréltek láthatatlanra.”

Donáth Anna mint megváltó?

Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: önmagában abban, hogy Fekete-Győr Andrást „leszedik”, „nincs is semmi látnivaló”, mivel „meglehetősen szerény képességeket villantott az utóbbi hónapokban, években”.

Gelencsér Ferencről sincs jobb véleménnyel, vele kapcsolatban megjegyezte: „teljesen jelentéktelen a politikai kisugárzása”. Schiffer Andrásnak az a benyomása, hogy két év múlva Donáth Anna „fel fog bukkanni a habokból”, és megváltóként térhet vissza.

Az ügyvéd, volt országgyűlési képviselő szerint Donáth Anna leköszönése a Momentum elnöki posztjáról a várandósságára hivatkozva „nagyon taktikus és intelligens” volt. Schiffer András úgy véli, hogy a Momentum európai parlamenti képviselője valójában „alámerül és kibekkel” a következő két évben, ugyanis a 2024-es európai parlamenti választáson „túl sok jó nem néz ki” az ellenzéknek.

Donáth Anna megváltóként azon kevés ellenzéki politikusok egyikeként térhet vissza, akinek van reflexiója

– fogalmazott Schiffer András. Emlékeztetett rá, hogy a választási bukás után a momentumos politikus „adott is egy veretes elemzést”, amelyben „legalább odáig eljutott, hogy a folyamatos nyugatozás és orbánozás nem biztos, hogy elhozza a megváltást”. Hozzátette: „nyilván a bőrét ő se tudja levedleni”, és „a progresszív közhelyekhez tér vissza”.

Schiffer András kifejtette: azok, akik előbb Karácsony Gergelyt, majd Márki-Zay Pétert támogatták – a DK–MSZP tandemet kitolva, „ha lesz még ilyen” –, Donáth Annában és az újracsomagolandó Momentumban láthatják a lehetőséget.

Az ügyvéd, volt országgyűlési képviselő azonban úgy gondolja: „tartalmilag ez sok újdonságot nem fog jelenteni”, ráadásul nem lehet tudni, hogy Donáth Anna mit gondol a világról és Magyarországról. „Azt lehet tudni, hogy hűségesen a globális progresszív hálózatoknak a katekizmusát fel tudja mondani” – tette hozzá Schiffer András.

(Borítókép: Fekete-Győr András / Fcebook)