Választások és vármegyék – megjelent a közlönyben a tizenegyedik Alaptörvény-módosítás

Fontosabb részletek:

• Egy napon tartják majd a 2024-es EP-választásokat az önkormányzatival
• Megváltoznak az ország területi tagozódására vonatkozó rendelkezések

„Magyarország Alaptörvényének tizenegyedik módosítása” – mint arról az Index beszámolt, ezzel a címmel nyújtott be javaslatot Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője kicsit kevesebb mint egy hónappal ezelőtt. Az általános indoklásból kiderült, hogy :

az Alaptörvény tizenegyedik módosítása indítványozza, hogy a következő, 2024. évi helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását és az azt követő önkormányzati választásokat október hónap helyett április, május, június vagy július hónapban legyen szükséges megtartani, az európai parlamenti képviselők választásával egyidejűleg, vagyis a szavazásokat egy napra lehessen kitűzni.

Kocsis Máté szerint a 2022. évi országgyűlési választás és az ugyanazon a napon lebonyolított országos népszavazás igazolta a közös rendezés költségmegtakarító hatását, amely a konkrét esetben több mint tízmilliárd forint volt.

Jönnek a vármegyék

A módosítás ezenfelül tartalmazta az ország területi tagozódására vonatkozó rendelkezések megváltoztatását is, „a történelmi hagyományokra, a történeti alkotmányunk vívmányaira való tekintettel a megyék elnevezése vármegyékre változik”.

A Kocsis Máté által jegyzett dokumentumban arról is írnak, hogy

a magyar közigazgatás alapvető területi egységei az államalapítástól kezdődően egészen 1949-ig a vármegyék voltak. A vármegye szó használatát a korábbi magyar alkotmányos és államigazgatási rendszerrel teljesen szakítani kívánó diktatórikus kommunista rendszer szüntette meg. A vármegye szó használatának visszaállítása a mai magyar jogrendbe biztosítja, hogy az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is továbbéljenek.

Az Országgyűlés Magyarország Alaptörvényének tizenegyedik módosításáról szóló indítványt végül 140 igen, 36 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta és bár nem látott kényszerítő okokat, de a köztársasági elnök pénteken alá is írta azt.

Mint a közösségi oldalán kifejtette, „az Alaptörvény jogrendszerünk alapja: mérce az állampolgároknak, köti a törvényhozókat, a bírókat, a Kormányt és a köztársasági elnököt is”. Hozzátette azonban, hogy „értékmérő szerepét akkor tudja maradéktalanul betölteni, ha nincs kitéve folytonos változtatásoknak”. 

Kiemeli ugyanakkor, hogy „mégis előállhat olyan helyzet, melyben változtatni kell rajta”.

Különösen igaz ez február óta, hiszen a háború miatt az ország helyzete és mindennapi életünk körülményei drámaian változnak

– fogalmazott Novák Katalin.

Hivatalossá vált 

A Magyar Közlöny legfrissebb számában pénteken jelent meg a módosítás. Ennek értelmében az Alaptörvény 35. cikk (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek előző általános választását követő ötödik év április, május, június vagy július hónapjában, az európaiparlamenti képviselők választásával egyidejűleg kell megtartani

A 2. és 3. cikk az Alaptörvény „ZÁRÓ ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK” részével foglalkozik, ami a 27. és 28. ponttal egészül ki:

A Magyarország Alaptörvényének tizenegyedik módosításával megállapított 35. cikk (2) bekezdését a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi általános választását követő helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választására is alkalmazni kell azzal, hogy a 35. cikk (3) bekezdésétől eltérően a hivatalban lévő képviselő-testület és polgármester megbízatása 2024. október 1-jéig tart

– rendelkezik a 27. pont.

A vármegyére való utalásként a megyére utaló elnevezés a 2022. december 31-én hatályos jogszabályi rendelkezések szerint az Alaptörvény tizenegyedik módosítása hatálybalépését követően is használható mindaddig, amíg az Alaptörvény szerinti megnevezés használatára való áttérés a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható

– rendelkezik a 28. pont.

A 4. cikk a vármegye elnevezésekre koncentrál, a következőképp:

Az Alaptörvény F) cikk (2) bekezdésében a „megyékre” szövegrész helyébe a „vármegyékre” szöveg, a 17.  cikk (3)  bekezdésében, a 34.  cikk (3) és (4)  bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg, a 32.  cikk (4) és (5)  bekezdésében, a 33.  cikk (2)  bekezdésében a „megyei” szövegrészek helyébe a „vármegyei” szöveg lép

A Magyar Közlönyből az is kiderült, hogy az  Alaptörvény e  módosítása – a  (2)  bekezdésben meghatározott kivétellel – a  kihirdetését követő napon, a 3. és 4. cikk pedig 2023. január 1-jén lép hatályba.

Az Alaptörvény e módosítását az Országgyűlés az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a) pontja és S) cikk (2) bekezdése alapján fogadja el. Az Alaptörvény egységes szerkezetű szövegét az  Alaptörvény e  módosításának hatálybalépését követően haladéktalanul közzé kell tenni a hivatalos lapban

– rendelkezik a Magyar Közlöny.

(Borítókép: Az Országgyűlés plenáris ülése 2022. május 16-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)