Harmadához ért a Kopaszi-gát melletti gigaberuházás

A Dombóvári út, Szerémi út Duna-part, Lágymányosi-öböl által határolt területen folyamatosan zajlik Budapest modern kori történetének legnagyobb városnegyed-fejlesztése, a BudaPart beruházás. Az aktuális állapotokat Schrancz Mihály, a beruházó Property Market Kft. ügyvezetője mutatta be a helyszínen a sajtó képviselői számára. A cég mögött Garancsi István, az állami közbeszerzések egyik nagy nyertese, illetve Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója áll. A HVG arról írt, hogy a lakóparkfejlesztés mögötti céghálóban felbukkant Tiborcz István is.

A találkozási pont a fejlesztés részét képező SHO Beach teraszán volt, Budapest egyetlen olyan Duna-parti strandján, amelyet elkerítettek a lakosság elől, a belépésért pedig fizetni kell. Nem is keveset. Főszezonban 3500 forint péntektől vasárnapig egy felnőttjegy. Erről Schrancz Mihály azt mondta, amikor a területet megvásárolták, már akkor körbe volt kerítve, a kerületi önkormányzat sem kifogásolta eddig a zárt működést. 

Hogy mennyire versenyképesek ezek az árak, arról azt mondta, az volt a céljuk, hogy elsősorban a XI. kerület lakói számára legyen könnyebben elérhető, nekik kedvezményt biztosítanak. (A strand területét hasznosításra egyébként Koltai P. Gábor, Koltai Róbert színész fia kapta meg, aki számos éttermet is sikerrel üzemeltet.)

A zárt strandot már tavaly élesen támadta a kerület korábbi alpolgármestere, Orosz Anna országgyűlési képviselő, azt állítva, hogy a fejlesztő a településrendezési szerződésben írásban vállalta, hogy semmilyen formában nem akadályozza a hozzáférést ehhez a partszakaszhoz. Ezt szerinte a kerületi építési szabályzat vonatkozó üteme is kizárja. Ottjártunkkor mindenesetre a strandnak csak 5-6 látogatója volt.

A Lágymányosi-öblöt közrefogó Kopaszi-gát egyébként kifejezetten igényes közpark benyomását kelti, ami annak köszönhető, hogy más közterületek elsárgult, kiszáradt területeivel ellentétben itt kifogástalan zöld pázsit és láthatóan rendszeresen gondozott, öntözött bokrok fogadják a látogatókat. Ez a bérbe adott ingatlanok és parkolók bevételeiből tartja fenn a beruházó. A tulajdonukban lévő parkba évente nagyjából egymillió látogató jön. Eddig összesen 13,5 hektárt újítottak meg, illetve minőségi karbantartása valósult meg a projektben. A Lágymányosi-öböl vízfelülete (mely szintén a beruházó tulajdonában van már) további 10 hektárral növeli a teljes természetes felületet. 

A „15 perces város”

A helyszínen elhangzott: a fejlesztő a telkek megvásárlásakor érvényes szintterületi mutatóknak megfelelően építi be a területet. Eddig 5 lakóépületben 870 darab lakóingatlant, 40 000 négyzetméter bérbe adható irodaterület és közel 6100 négyzetméter kiskereskedelmi területet adtak át. 

A jelenlegi fejlesztés is rozsdaövezeti kiemeléssel zajlik, ami azt jelenti, hogy a leendő ingatlanvásárlók az itt épült lakások után visszaigényelhetik az áfát, azaz áfamentesen tudnak vásárolni. Ez jelentős vonzerőt képvisel, maga a fejlesztő is több tízezer ember megjelenésével számol. Épp ezzel van problémájuk a helyi civileknek. Mint arról korábban beszámoltunk, az önkormányzatoktól már elvonták az építési engedélyek kiadásának jogkörét, így a fejlesztéseket kísérő lakossági tiltakozásoknak, illetve az abban foglalt javaslatoknak csak akkor tudnának érvényt szerezni, ha szigorítanák a beépítési szabályokat. Ez esetben azonban olyan jelentős kártalanítást kellene  az ingatlanfejlesztő számára megfizetniük, ami jelen körülmények között kigazdálkodhatatlan. Az önkormányzat így legfeljebb a településrendezési szerződésbe beleírt, a beruházó által vállalt közcélú fejlesztésekkel szolgálhatja a helyi lakosok érdekeit. Ezek között szerepel a BudaPart esetében a már említett közpark fenntartása, a zöldfelület fejlesztése, továbbá orvosi rendelő, óvoda és bölcsőde építése, közúthálózat- és közlekedésfejlesztés.

A „15 perces város” koncepciója szerint a mai nagyvárosfejlesztés célja a decentralizáció, egy kompakt város létrehozása, ahol lehetőség szerint közel esik egymáshoz a lakóhely és a munkahely. Azt is jelenti, hogy az itt élők számára a jelzett időn belül az alapvető szolgáltatásokat elérhetővé kell tenni. Ennek megfelelően két bölcsőde, egy óvoda és orvosi rendelő megépítését is vállalta a beruházó. Az első bölcsődét és óvodát idén ősszel, az első orvosi rendelőt pedig az év végén adhatják át – számolt be az ügyvezető igazgató, azt azonban csak kérdésünkre tette hozzá, hogy az elsőként megépített óvodát már eladták, azt a Mol fogja üzemeltetni, a gyermeküket ide beírató szülőknek pedig e szolgáltatásért fizetniük kell. Szécsi Ilona a KörTér civil szervezet részéről erős kétségének adott hangot, hogy vajon a körzetes iskolák fel vannak-e készülve a beköltöző családok gyermekeinek fogadására. Szavai szerint a Soproni úti iskolában már most másfélszer több a gyerek, mint lehetne, ezért a budapartos gyerekeket át kellett irányítani a Bárdos Lajos Általános Iskolába. Az orvosi ellátás biztosítása pedig humán erőforrás oldalról kérdéses, gyermekorvosból és háziorvosból is óriási hiány van ugyanis – hiába épül rendelő, ha nem lesz, aki gyógyítson benne.

Közlekedés egyelőre autóval

Az irodaházak Dombóvári és Budafoki út felé néző frontjain, a földszinten és az első emeleten parkolóházak vannak, ezért nincsenek a környéken felszíni parkolók, nincs átmenő forgalom sem. Ez egyben arra is utal, hogy döntően még mindig autóval lehet csak e zsákutcás végpontot elérni, bár Schrancz Mihály arról is beszélt, hogy a BudaPart megközelítésének könnyítése érdekében a dél-budai buszjáratok útvonalát módosítják, és járatsűrítéssel is igyekeznek javítani a közlekedést. Emellett három új buszjáratot is beindítottak. Emlékeztetett, hogy folyamatos egyeztetések zajlanak a Budai fonódó villamos második ütemének fejlesztéséről, amely a tervek szerint a Gellért tértől a rakpart vonalát követve a Rákóczi hídnál befordulna a Dombóvári útra, és a Budafoki út Etele úti kereszteződéséig közlekedne. Arról nem esett szó, hogy a kormányzat bejelentette: felfüggeszti a még el nem kezdett nagy állami beruházásokat, így nem tudni, ez érinti-e a fonódó második ütemét.

A sajtóközlemény szerint

a Déli Körvasút hálózatfejlesztés építése már folyamatban van, ez utóbbinak köszönhetően a BudaPart is új megállót kap Nádorkert néven.

Hogy mi is valósul meg belőle, azt egyelőre nem tudni, ugyanis a bíróság a civil szervezetek beadványának helyt adva februárban megsemmisítette a Déli Körvasút környezetvédelmi engedélyét.  A Mol Bubi közbringarendszere, illetve az egyik e-roller azonban már elérhető, és a Mol Limóval is folynak a tárgyalások.

A Mol-torony árnyékában

A Mol-székház tornya a fejlesztés legmagasabb épülete. Ez annyiban igaz, hogy a Property Market vásárolta meg a területet, majd a Mol bérbevételi tenderén nyert, így bérbe adta (volna) számára a területet. A tárgyalások során végül a Mol megvásárolta az ingatlant. A 143 méteres torony árnyékában így nem is tűnnek első látásra kiemelkedően magasnak a 14-16 emeletes épületek.

A 2015-ben elindított BudaPart-projekt várhatóan 2030-ra készül el teljesen, ami azt jelenti, hogy 54 hektáron 15 lakóépületben 3000 lakás, 12 irodaházban mintegy 250 000 négyzetméter irodaterület és 23 800 négyzetméter kereskedelmi terület jön létre. Az újbudaiak arra számíthatnak, hogy 25-30 ezer ember jelenik meg új lakóként vagy ingázó munkavállalóként a XI. kerület ezen pontján.

(Borítókép: Szabó Réka / Index)