Az emlékezés a szövetség megerősítése őseinkkel; ha felismerjük, hogy örökösök vagyunk, van mit folytatnunk, fel tudjuk fedezni ennek az évezrednek a tapasztalatait és különösen azt, amit a jövőbe átvinnünk érdemes – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton Nagykanizsán.
Gulyás Gergely a nagykanizsai önkormányzat augusztus 20-ai megemlékezésén arról beszélt, hogy Szent István viharos, nehéz és ellentmondásos korban államot alapított és országot épített, amely kiállta az idők próbáját. Törvénykönyve történeti alkotmányunk alapja, az általa felállított vármegyerendszer a nevében is folytonosan – 70 esztendőtől eltekintve –, mindig a kor szellemének megfelelően szolgálta a helyi közösségeket – mondta a miniszter.
Szent Istvánnak hatalmas szerepe volt az egyházmegyék megszervezésében, a templomok megépítésében, a kereszténység felvételében, amelyből egyszerre fejlődött ki a magyar és ennek köszönhetően európai kultúránk. Neki köszönhetjük, hogy Magyarország részt vett a keresztény Európa létrehozásában, amelynek egy évezrede részese, még akkor is, ha annak pajzsaként sokszor tűnt úgy, hogy messze került tőle, és elpusztul az idegenek csapásai alatt
– fogalmazott a politikus az MTI tudósítása szerint.
Gulyás Gergely azt mondta: Szent István életművéből és politikai hagyatékából ezer esztendeje élünk mindannyian, „akiknek a magyar állam otthont, házat, hazát jelent”. Amikor közösen emlékezünk az ország születésére, akkor Szent István öröksége azt jelenti, hogy „ma is összetartozunk, mindenkinek otthona ez az ország, aki szüleitől kapta vagy akár maga választotta hazáját”.
Az elmúlt évezredben a magyar állam elég erős volt ahhoz, hogy túlélje a tatár, a török és a szovjet országdúlást, azokat a századokat, amikor Magyarország sorsáról nem Magyarországon döntöttek, túlélte Trianont, ezért „jó okunk van azt remélni, hogy a jelen nehézségei által állított akadályokat is sikerrel leküzdjük” – mondta a tárcavezető. Kifejtette:
egy másik ország államiságát fenyegető háború a szomszédunkban, évtizedek óta nem látott pénzromlás a világban mindenütt, elszabadult energiaárak, gyökeresen átalakuló világpolitikai viszonyok, amelyekről annyit biztosan mondhatunk, hogy nem látunk olyan forgatókönyvet, amelynek Európa nyertese lenne.
Gulyás Gergely szerint Szent István öröksége utat mutat, mert az általa alkotott építmény „túlélt, védelmezett, teret biztosított” még akkor is, ha az épület feletti rendelkezési jogot el akarják vitatni a benne élőktől, ha időnként egy része kigyullad, és újra kell építeni, ha megcsonkították, vagy ha időnként társbérletre kényszerítették a lakóit, akiket a vendégszeretetük ellenére újabban „jogcím nélküli lakáshasználók befogadására” akarnak kényszeríteni.
Országszerte ünnepségeket, kenyérszentelést és számos más rendezvényt tartanak ma, az államalapítás ünnepén, Szent István napja alkalmából.
A központi ünnepség keretében a fővárosban folytatódik a több napon át tartó Szent István-napi fesztivál. Az augusztus 20-ai nemzeti ünnep biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs idén is folyamatosan ülésezik, és az időjárás alakulásának függvényében a programok bármilyen változásáról azonnal tájékoztatja a közvéleményt.
A Parlament előtti Kossuth Lajos téren 8 órakor katonai tiszteletadás mellett, Novák Katalin köztársasági elnök jelenlétében felvonják a nemzeti lobogót. Ezt követi a honvédtisztjelöltek avatása, amelyen Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter mond beszédet.
A várhatóan kedvezőtlen időjárási körülmények miatt viszont a Magyar Honvédség szakértői úgy döntöttek, hogy a délelőtt 9 órára tervezett légi parádé elmarad.
Az Országházban idén is nyílt napot tartanak. Az érdeklődők 10 és 18 óra között megtekinthetik a díszlépcsőházat, a kupolacsarnokot és a Szent Koronát.
Kedves olvasóink!
Indul az Index élő hírfolyama az augusztus 20-i nemzeti ünnepről. Kövessék velünk az államalapítás napjának eseményeit.