Tabu, ami miatt sok nő szégyenben él

A „menstruációs szegénység” az egész világon létező probléma, emiatt 17 országban már eltörölték a tamponok és betétek jövedéki adóját. Ausztriában 10 százalékra csökkentették ezen higiéniás termékek forgalmi adóját, ez Nagy-Britanniában 5 százalék, de Skócia még tovább lépett az ügyben, ugyanis náluk augusztus 15. óta ingyenesen lehet hozzájutni. Tették mindezt azért, mert egy, a pandémia előtt elvégzett felmérés szerint minden negyedik skót nő tapasztalta meg már élete során, hogy nem volt elég pénze az intim termékek megvásárlásához. Magyarországon becslések szerint több ezer lány és nő számára jelent anyagi gondot a „havibaj”.

Egy nő számára itthon nagyjából ezerötszáz forintba kerül havonta a menzeszhez köthető termékek beszerzése, és mint mindennek, ezek ára is folyamatosan emelkedik. Váradi Mariann, a Magyar Vöröskereszt „Lányból Nővé” programjának koordinátora szerint a több ezer iskoláslány mellett még lehet harmincezer otthontalan nő, akik kénytelenek havi ciklusukat rongyokkal vagy zoknival átvészelni.

A diáklányok rendszeres havi hiányzásának okát kezdték kutatni, ezért a hátrányos helyzetű települések iskoláiban 2019-ben 4300 tinédzser lány bevonásával végeztek anonim felmérést, amely során kiderült, hogy 10 százalékuk tartozik az érintettek körébe. Erre is reagálva kezdték meg piros doboz akciójukat, amely során 19 megyében és a fővárosban közel 24 ezer diáklány számára tettek elérhetővé az egészségügyibetét-csomagokat az oktatási intézmények tanári szobáiban. 

A pandémia alatt a korlátozások miatt ez a lehetőség szünetelt, de a 2021–2022-es tanév kezdetén már 500 iskolába érkezett meg a piros doboz.

„Egyre bővül az erre igényt tartók köre, már az iskolák mellett egyéb szociális intézmények, átmeneti otthonok is kérnek ilyenfajta segítséget tőlünk” – árulta el a programfelelős, aki szerint a civil adományok nem elegendők a probléma felszámolásához. Skóciában az új törvény szerint az önkormányzatok és az oktatási intézmények kötelesek elérhetővé tenni a higiéniás termékeket az erre igényt tartók számára.

Itthon is könnyítené a rászorulók helyzetét a közintézményekben a női mosdókban tamponok, betétek kihelyezése és folyamatos pótlásuk biztosítása

– fejtette ki Váradi Mariann, aki szerint ez csak egy része az összetett problémának. 

Még mindig gondot jelent, hogy ezt a témát tabuként kezeljük, ezért a mélyszegénységben élő lányoknak és nőknek dupla szégyenérzettel jár a havi ciklusuk, egyrészt, amiért nem telik intim betétre, másrészt kellemetlenséggel jár ennek pótlása.

A biztonság pedig minden nőt megilletne

– emelte ki a programkoordinátor, aki hozzátette: a projekt részeként az iskolákba tájékoztató füzet is érkezik a csomagok mellé, és a Magyar Vöröskereszt készített a 6. osztályosok számára oktatóvideót, valamint igény szerint védőnők is érkeztek felvilágosításra. Ennek köszönhetően egy év alatt 24 ezer serdülő lány számára tették elérhetővé a betéteket az oktatási intézményekben.

Szándékukban áll folytatni a kampányt, de egyelőre nem tudják, hogy mennyi pénz fog összegyűlni, valószínűleg a piros dobozok átadása a tavaszi félévre tolódik. A következő oktatóvideó azonban – terveik szerint –  már ősszel elérhető lesz a kamaszok számára, amelyben a témát illető kérdéseiket egy nőgyógyász fogja megválaszolni. Az iskolai kiegészítő felvilágosítást szeretnék a fiúkra is kiterjeszteni, hogy a kislányokat a nehéz napok alatt ne érje megbélyegzés.

Volt olyanra példa, hogy egy diáklánytól elcsenték a zoknit, amit betét hiányában használt testnevelésórára készülve

– mesélte a Lányból Nővé program szakmai vezetője, majd hozzátette: szeretnék elérni, hogy ilyen ne fordulhasson elő, és a társadalom végre a helyén kezelje a menstruációt, pozitív dologként, a termékenység jeleként.

(Borítókép:  In Pictures Ltd. / Corbis / Getty Images)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!