Pártalapítás helyett új módszerrel épít bázist a magyar politika

Miután Ujhelyi István bejelentette, hogy elindul az MSZP társelnöki pozíciójáért – azóta visszalépett –, lapunknak adott interjújában kifejtette, hogy elindítaná az esélykörök országos mozgalmát, amelyről így fogalmazott:

Nem hinném, hogy az emberek ma pártalapszervezetekben gondolkodnak, még ha aktív támogatói is a baloldalnak. Ezért szeretném az esélykörök országos mozgalmát elindítani, amely akár a legkisebb településeken is egy-két emberrel létrejöhet. A helyi közösség problémáival foglalkozna, az ottani kéréseket, javaslatokat juttatná el az országos hálózatba, amely meghallgatná azt is, ha programjavaslataik, kérdéseik és kéréseik vannak. Sokszor fordítva ültünk a lovon: elvittük a politikai üzeneteket és javaslatokat, de visszafelé már ritkábban fogadtuk be. Ezen is változtatni akarok. Egy nagy országos mozgalommá – sok-sok létrejövő kis civil esélykörrel – bővíteném a pártot, amit a javaslatom szerint Esély – Magyar Szociáldemokraták Pártközösségének szeretnék hívni, de nincs semmi kőbe vésve.

Az LMP a fakitermelést megkönnyítő rendeletre adott válaszként indított megyei alapon erdővédő köröket. A körök riadóláncként működnek, ahova az indokolatlan fakivágásokat be lehet jelenteni, az eseteket szakértők segítségével vizsgálják majd. Ungár Péter, a párt társelnöke augusztus 20-án arról számolt be, hogy egy hét alatt több mint ötezer ember csatlakozott az országos erdővédő hálózathoz.

Orbán Viktorék polgári körei

Orbán Viktor a 2002-es, elveszített választás után tartott beszédében, amelyben többek között kijelentette, hogy „a haza nem lehet ellenzékben”, polgári körök megalakítását kérte.

Arra kérem önöket, hogy a következő három hónapban hozzanak létre kis, néhány emberből álló csoportokat, baráti csapatokat, polgári köröket. Nem jogi formákra, hanem együttlétre, összefogásra, készenlétre van szükség. Most arra van szükség, hogy százszámra alakuljanak polgári körök és társaságok. Az erőnk, amely a sokaságban van, akkor valódi erő, ha képesek vagyunk magunkat megszervezni. Erőnk csak akkor valódi erő, ha képesek vagyunk megteremteni és megszervezni a polgári Magyarország nyilvánosságát. Ezért arra kérem önöket, hogy a reményeim szerint százszámra létrejövő polgári körök jelentkezzenek a Demokrácia Központ ismert telefonszámain. Tudnunk kell egymásról, hogy ha a sorsunk úgy hozza, hogy mozdulnunk kell, akkor egyszerre mozdulhassunk.

2002-ben több mint tizenegyezer polgári kört regisztráltak, a jelszó „Készenlét és mozdulás, ha eljön az idő” volt. Schmitt Pál akkor úgy jellemezte a szerveződést, hogy „a polgári körök selyemháló a nemzet testén”. A polgári körök csúcsa a Szövetség a Nemzetért Polgári Kör volt, ebben vett részt Orbán Viktor, és tagja volt a Jobbik későbbi elnöke, miniszterelnök-jelöltje, Vona Gábor is.

A polgári körök hitvallása című dokumentumban mások mellett célként jelölték meg a nemzeti érdekek védelmét a politikai intézményrendszerrel párhuzamos szerveződési formában.

Hende Csaba, a polgári körök volt koordinátora 2014-ben világossá tette, hogy a polgári körök mozgalma nem veszett el, csak átalakult, olyan új egyesületek jöttek létre, amelyek aktívan részt vesznek a települések helyi közéletében. „Megmaradt a szellem, tudunk együtt mozdulni, ha kell” – húzta alá a politikus, hozzátéve, hogy mindaz, amit együtt átéltek, megtettek a nemzetért, örökre összekapcsolja őket.

Kövér László úgy látja, hogy a polgári körök mozgalma európai szinten is egyedülálló politikai innováció volt, és ez adta az erőt, hogy szembe lehessen szállni „a nyugati világ politikai életét kivásárolni akaró gazdasági érdekcsoportok” nyomásgyakorlásával.

A házelnök ugyanazon a 2014-es rendezvényen, ahol Hende Csaba felszólalt, elmondta: „A polgári körök eszmeisége vitte ki az embereket az utcára, a Békemenetekre is, amikor ezek a háttérhatalmak, semmibe véve a választók akaratát, idő előtt meg akarták buktatni a választott kormányt.”

A polgári körök története mindannyiunk története, életünk egy fontos, sorsfordító állomása lett

– hangsúlyozta Kövér László a Polgárok Házában, kiemelve: a mozgalom legfontosabb üzenete az volt és az marad, hogy a politikában is „meg kell maradnia a léleknek: ebben az értelemben mindannyian, akik a nemzet és a szabadság ügyéért dolgozunk, polgári körösök vagyunk”.

Márki-Zay Péterék Kossuth Körei

A Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom Kossuth Körökre keresztelte a saját hálózatát. Az MMM-től megtudtuk, hogy Magyarországon 103 településen működnek csoportjaik, legnagyobb létszámmal a fővárosban vannak jelen, de vannak Kossuth Körök az ország nyugati, keleti, északi és déli felén egyaránt. Külföldön három nagyvárosban van Kossuth Kör: Londonban, Berlinben és Münchenben.

Az MMM lapunknak adott válaszaiból kiderül, hogy az április 3-i választás óta több mint háromezer új tag regisztrált a Kossuth Körökbe, így a taglétszám meghaladja a tízezer főt.

Természetesen a választások utáni apátia a régi tagjaink között is megjelent, de ennek ellenére is öt-nyolcszáz aktivistával tudunk heti szinten önkéntes tevékenységet végezni, ami országos szinten is kiemelkedő teljesítmény.

Az aktivisták kampányokban betöltött szerepével és súlyával a választások előtt részletesen is foglalkoztunk ebben a cikkben.

A Kiss Balázs, a Mindenki Magyarországa Mozgalom közösségépítésért felelős alelnöke által jegyzett válaszokban kifejtették: az a céljuk, hogy „a becsületes magyarok összefogásával elérjük, hogy közös hazánk újra demokratikus, európai jogállam legyen”. Politikai otthont nyújtanak azoknak a „változást akaró demokratáknak” is, akiket a pártok nem tudnak megszólítani.

Meggyőződésünk, hogy a céljainkat csak hiteles szereplőkkel tudjuk elérni, ezért a hiteles alternatíva felépítését tűztük a zászlónkra. Ennek érdekében, a Szeretemország program keretében az alábbi tevékenységeket végezzük: tüntetéseket szervezünk, és felhívjuk a figyelmet az Orbán-rendszer hazugságaira, kiállunk a rendszer áldozatai mellett, amivel példát szeretnénk mutatni, hogy milyen fontos a szolidaritás egymás iránt.

Ezek mellett a fiatalok közéleti felkészítésére szabadegyetemet és oktatásokat szerveznek, segítik a hiteles jelöltek felkutatását, és támogatják indulásukat az önkormányzati választásokon. Szerepet vállalnak a Nyomtass Te is! országos terjesztésében, és saját helyi kiadványokkal is informálják a lakosságot.

Vannak szemétszedési, ruhagyűjtési, valamint játszótér-felújítási kezdeményezéseik, ételosztást is szerveznek. Van Mama tábora is, ahol a nagymamáknak és unokáknak szerveznek közösségi programokat.

Jelenleg két, prioritást élvező folyamaton dolgoznak. Az egyik, hogy szakértők bevonásával „valódi rezsicsökkentő javaslatcsomagot” állítanak össze, ezen az utolsó simításokat végzik. A másik, hogy Mindenki Szabadegyeteme néven közéleti oktatássorozatot indítanak, az első alkalom szeptember elején lesz Pilismaróton.

A Momentum Klímakörei

A Momentum még 2020-ban jelentette be Klímakörök indítását. A párttól megtudtuk, hogy 2020 kora tavaszán mintegy tíz településen vagy régióban indultak Klímakörök (Debrecen, Szombathely, több budapesti kerület, Pest megye esetében megyei Klímakör), viszont a járványhelyzet miatti lezárások idején a személyes összejövetelek helyett a szakpolitikai fejlődésre helyezték a hangsúlyt, létrejött egy mindmáig működő, ezerfős szakpolitikai fórum.

A Momentum helyi szervezetei azóta is számos településen indítottak a Klímakörökhöz kapcsolódó kezdeményezést, valamint a párt ifjúsági szervezetének, a TizenX-nek is saját klímaköre van.

A Klímakör központi csapatának elsődleges célja a Momentum zöld szakpolitikájának erősítése, a helyi szervezetek segítségével pedig környezetvédelmi és klímavédelmi figyelemfelkeltő akciókat szerveznek. A Klímakörök szervezésében már két erdőültetési akció is lezajlott, szerveztek országos szemétszedő akciót, de képviselik a Momentumot szakmai fórumokon, tanulmánykötetek készítésekor is

– részletezték kérdésünkre a párt részéről.

A Klímakörök aktívak voltak a közelmúlt ügyeiben is. A teljesség igénye nélkül: a Sajó szennyezésével kapcsolatban helyi politikusokkal, aktivistákkal és Donáth Annával bejárták a helyszínt, és igyekeztek tájékoztatni a folyó mentén élő lakosokat. Az aszály miatt Újbudán kétszer is részt vettek, valamint segítettek a közösségi locsolás szervezésében. A Klímakörök részt vettek az erdőrendelet elleni tüntetéseken, kiegészülve a Momentum és a TizenX politikusaival, aktivistáival.

A párt viszont leszögezte, hogy nem kizárólag Momentum-tagok vannak a Klímakörökben.

A Klímakörök alapvetően önállóan működő közösség, saját ötletekkel, közösségépítő programokkal, beszélgetésekkel – ahhoz, hogy valaki a tagja legyen vagy az eseményeire becsatlakozzon, egyáltalán nem feltétel a Momentum-tagság, sőt több olyan tagja is van a csoportnak, akik a napi politikától inkább távol tartják magukat, de a környezetünk kérdése fontos számukra, és a Klímakörök közösségében találták meg azt a csapatot, ahol azt érzik, tudnak ezért valamit tenni.

A magyar közéletben nemcsak különböző körök, hanem új pártok is rendszeresen feltűnnek, a 2010 utáni pártalapításokkal itt foglalkoztunk részletesen.

(Borítókép: Index)