Személyi változásokkal és új témákkal tér vissza a parlament

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes már júniusban benyújtotta az Országgyűlés 2022. évi őszi ülésszakára vonatkozó törvényalkotási programot, amelyben 14 törvényjavaslat van felsorolva és röviden bemutatva. Ezek a következők:

1. Törvényjavaslat az agrártermékek eredetvédelméről. Többszintű jogszabályi háttér biztosításával, egységes keretek között szabályoznák a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek, a borászati termékek, a szeszes italok és az ízesített borászati termékek eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek, valamint a hagyományosan különleges termékek és a hagyományos kifejezések oltalmát érintő kérdéseket.
2. Módosítanák az adatváltozás-kezelési szolgáltatással összefüggő egyes törvényeket. A cél, hogy biztosítsák a közüzemi szolgáltatók ügyféllel való hatékony kapcsolattartását.
3. Fogyasztóvédelmi módosítások. Uniós irányelveket ültetnek át a fogyasztóvédelemről szóló törvénybe, az egyikkel azt biztosítják, hogy a piacfelügyeleti hatóságok külföldi székhelyű, de magyar fogyasztóknak értékesítő vállalkozásokkal szemben is el tudjanak járni a jövőben.
4. Törvényjavaslat az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól. Ezzel is uniós jogharmonizációs kötelezettséget teljesítenek.
5. Az agrár- és vidékfejlesztési, valamint halászati támogatások felhasználásának szabályai. Ezen a területen korszerű eljárásrendi szabályozást biztosítanának a Közös Agrárpolitika új, 2023–2027 közötti időszakára és az új programra.
6. Egy törvényjavaslattal visszaszorítanák a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen piaci gyakorlatokat.
7. Agrártárgyú törvények módosítása.
8. A szociális igazgatást és a szociális ellátást érintő módosítás.
9. Módosítanák az egyes ingatlan-nyilvántartási és térképészeti tárgyú törvényeket.
10. Törvényjavaslat egyes adótörvények módosításáról.
11. Egyes közlekedési tárgyú törvények módosítása. A törvényjavaslat célja, hogy a helyközi személyszállítási közszolgáltatások, valamint a vasúti pályahálózat megrendelői funkcióinak ellátására a közelmúltban megalakult Nemzeti Közlekedési Központ (NNK), országos közlekedésszervező kerüljön kijelölésre annak érdekében, hogy a közösségi közlekedési közszolgáltatási szektor vállalati szintű egységesítését és integrációját követően az irányítási és kormányzati megrendelői szinten is professzionális, megfelelő szakmai erőforrással rendelkező szervezet működjön.
12. Napirendre kerül a központi költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló.
13. Egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosítása. Uniós irányelvű jogharmonizációs célú átültetés.
14. Egyes hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosítása. A módosítás célja a hulladékgazdálkodás új modelljére történő átállás jogszabályi feltételeinek biztosítása.

Kiegyezni Brüsszellel

„Az Európai Bizottsággal folytatott szakmai viták kézzelfogható közelségbe hozták a megállapodást a Helyreállítási Alap forrásainak lehívásáról, ami nagyon jó eséllyel az év második felében létre is jöhet” – fogalmazott júliusban Varga Judit igazságügyi miniszter, hozzátéve: a folyamatok előmozdítása érdekében az Európai Bizottság javaslatait is figyelembe véve az Igazságügyi Minisztérium két olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amely a megállapodás mielőbbi megszületését segíti elő.

Mindkettő törvényjavaslat címe úgy indul, hogy „az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében”:

• Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításáról,
• Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény és a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény módosításáról.

Varga Judit úgy foglalta össze a két törvényjavaslatot, hogy

a Bizottság ajánlásait elfogadva azon vállalásunknak teszünk eleget, hogy a kormány által kezdeményezett jogalkotást megelőzően időt biztosítunk a társadalmi konzultációra, valamint biztosítjuk, hogy a korrupciós büntetőügyekben az ügyészség nyomozást lezáró döntésével szemben legyen helye bírósági jogorvoslatnak is.

A két törvényjavaslat további részleteiről itt írtunk. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az augusztus 23-i Kormányinfón elárulta, hogy tíz felett lehet a módosított törvények száma, ha sikerül megállapodni az Európai Bizottsággal.

Lázár Jánosék tiszta vizet öntenének a pohárba

Lázár János az új kormány hivatalba lépése óta többször elmondta, hogy új beruházási törvényen dolgoznak. Az építési és beruházási miniszter július végén kifejtette:

Készül egy új, állami beruházások rendjéről szóló törvény is, amely a terveink szerint január elsejétől teljesen új világot teremt Magyarországon az állami, önkormányzati célú beruházások tekintetében. Új beruházási rendszerben, új pályáztatási rendszerben, új tervezési rendszerben, új elszámolási rendszerben új pénzügyi-gazdasági viszonyokat fogunk teremteni, tiszta vizet öntünk a pohárba.

A tárcavezető szerint sokkal átláthatóbb, sokkal egyszerűbb, az állam érdekeit sokkal jobban védő rendszer fog születni.

A legfontosabbnak azt nevezte, hogy az államnak olyan beruházásokat kell most és a jövőben is támogatnia, amelyek a társadalom javát szolgálják, valamint gazdasági növekedést is jelentenek. Lázár Jánosnak az állami beruházásoknál prioritás a pontosabb és precízebb előkészítés, a hatékonyságnövelés, a közérdek jobb védelme.

Ezalatt azt értem, hogy jobban meg kell tervezni, hogy hol építünk iskolát, mekkora iskolát építünk, mekkora uszodát építünk, milyen közinfrastruktúrákat hozunk létre. Tehát alaposabb tervezés, alaposabb előkészítés, és jobb megvalósítás

– részletezte a miniszter.

Személyi változások

Jakab Pétert már az előző ülésszak idején, nyáron leváltották a Jobbik frakciójának éléről. A politikus – aki akkor még a Jobbik elnöke és frakcióvezetője volt – májusban arról beszélt a Magyar Hangnak, hogy változhat a párt parlamenti frakciójának összetétele: „Amikor összeállítottuk a listát, világossá tettem a választmány számára, hogy a választási eredménytől függően a lista összetétele változhat, amennyiben én leszek az elnök, nem mindegy ugyanis, hogy kormánypárti vagy ellenzéki frakciót fogok vezetni. Úgyhogy igen, fogok személyi változásra javaslatot tenni a megfelelő időben.”

A Jobbikot már Gyöngyösi Márton vezeti, a frakcióvezető Lukács László György, de úgy tudjuk, hogy Jakab Péter távozásától függetlenül is megtörténnek ezek a személyi változások a frakcióban.

Jakab Péter a pártból történt kilépése után a mandátumát nem adta vissza, így független képviselőként folytatja, a Jobbik-frakció száma egy fővel csökken.

A Momentum nyáron jelentette be, hogy az elnökség a frakcióval egyeztetve úgy döntött, a párt ideális működése és hatékony munkaszervezése érdekében a tavaszi ülésszakot követően személyi cserét eszközöl a frakció élén. Frakcióvezetővé Gelencsér Ferencet, a Momentum elnökét nevezték ki.

A Párbeszéd április végén, az országgyűlési képviselőcsoportjuk megalakulásakor jelezte azt is, hogy a frakció Szabó Tímea javaslatára – a feladatok hatékony megosztása érdekében – a párt következő tisztújításáig Tordai Bencét választotta frakcióvezetőnek, a frakcióvezető-helyettesi pozíciót Szabó Tímea tölti be. A frakció továbbá úgy döntött, hogy Szabó Tímea társelnöki mandátumának lejárta után, a szeptemberi ülésszak megkezdésétől átveszi a frakcióvezetést, a frakcióvezető-helyettes pedig Tordai Bence lesz. Tordai Bencét azóta a párt társelnökévé választották, a tisztújítás után interjút készítettünk vele.

(Borítókép: Bodnár Patrícia/Index)