Így áll Magyarország a klímavédelem terén

Az elmúlt öt évben az Európai Unió lakossága mintegy 33 millió tonna műanyag hulladékot termelt, ennek kevesebb mint 40 százalékát hasznosítják újra, a maradék hulladéklerakókban, föld alatti depókban vagy égetőkben végzi. Magyarországon – az Eurostat 2019-es adatai szerint – a műanyag hulladék 33 százalékát hasznosították újra, ami azt jelenti, hogy a műanyag szemét kétharmada föld alatti lerakókban továbbra is károsítja a környezetet, de a klímavédelem terén is sok kihívás áll még a világ országai előtt, hogy a szén-dioxid-kibocsátást minimalizálják.

Az elért klímavédelmi eredményekkel kapcsolatban Palkovics László technológiai és ipari miniszter elmondta: a KPMG legfrissebb globális kutatása 103 mutató alapján 32 országot vizsgált, ebben az összesítésben a 13. helyen áll az ország a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére tett intézkedések terén. Az ország 34 százalékkal csökkentette a szén-dioxid-kibocsátását 1990 óta, amiben az energiaszektor dekarbonizálása kritikus szerepet játszott.

Magyarország 13. a dekarbonalizálásban 32 szennyező ország közül

A kihívásokról szólva hangsúlyozta: a csapadékeloszlás változik, az átlaghőmérséklet emelkedik, új kórokozók jelennek meg. Emiatt több területen kellett megfogalmazni a feladatokat, a mezőgazdaságban, a vízgazdálkodásban vagy az egészségügy területén. A következő évek technológiai irányait Magyarországon a Klíma és Meteorológia Platform, az Ipar 4.0, az 5G Koalíció, a Mesterséges Intelligencia Koalíció, az Autonóm Gépek Platform vagy a Magyarországi Drón Koalíció vetítik előre.

Magyarország Európában elsőként törvénybe iktatta a 2050-ig kitűzött kibocsátáscsökkentési célokat, folyamatosan felülvizsgálják az elfogadott dokumentumokat, így például a Nemzeti Hidrogénstratégiát vagy a Nemzeti Akkumulátor Iparági Stratégiát.

Palkovics László arról is beszámolt, hogy a környezetügy és a körforgásos gazdaság is a technológiai és ipari tárcához került.

Az energiafüggetlenség a cél

Szót ejtett az ország kiszolgáltatott helyzetéről, arról, hogy a végső energiafelhasználás 35-40 százaléka földgázalapú. A kihívást a lakossági, közületi gázfűtés arányának csökkentése jelenti. Az ukrajnai háború miatt előtérbe került az energiabiztonság, ellátásbiztonság, és Magyarország célja az orosz energiaimporttól való függés csökkentése, végül a függetlenség elérése – hangsúlyozta a miniszter az MTI szerint. 

Három stratégiai célt sorolt fel a miniszter:

• a földgázigény csökkentését az energiamixben,
• az alternatív energiaforrások (biomassza, biogáz, hidrogén) arányának növelését,
• valamint a növekvő villamosenergia-igény és -rugalmasság kiszolgálását.

Hozzátette: átfogó intézkedéssorozattal 2030-ig a magyar földgázfogyasztás számottevően csökkenthető, de csak jelentős elektrifikációval párhuzamosan valósulhat meg. Az ország kitűzte a nettó zéró kibocsátás 2050-es elérését. Az ágazati terv 16 milliárd euró beruházást jelent, ami nagyrészt a villamosenergia-rendszer átalakítására megy, de a részletek kidolgozása még tart.

A Kormányzati válaszok a klíma-, energiapolitikai és fenntarthatósági kihívásokra címmel megtartott előadásában Palkovics László kiemelte: a nemzetközi környezet rendkívül gyorsan változik, az uniós energiaminiszterek tanácsa várhatóan pénteken újabb javaslatokat fogalmaz majd meg.

(Borítókép: Palkovics László technológiai és ipari miniszter beszédet mond a Portfolio gazdasági hírportál fenntarthatósági konferenciáján Budapesten 2022. szeptember 6-án. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)