- Belföld
- európai parlament
- jogállamiság
- európai unió
- uniós pénz
- gwendoline delbos-corfield
- varga judit
- cseh katalin
- deutsch tamás
- gyöngyösi márton
- ujhelyi istván
- gál kinga
Jön a nagy csörte a kormány és Brüsszel között
További Belföld cikkek
- A dolgozók váratlan élethelyzetei miatt szünetel a fül-orr-gégészeti ügyelet a szekszárdi kórházban
- Tízmillió forintos büntetést kapott a Magyar Vízilabda Szövetség
- A pécsi püspök is bocsánatot kért az egyház által elkövetett bűnökért
- Kövér László szerint a „vérfagyasztó” romániai fejlemények Magyarországon is megismétlődhetnek
- Kommentháború tört ki Gulyás Gergely és Magyar Péter között a miniszter esküvője miatt
Ursula von der Leyen szerdán tartja az Európai Unió helyzetét értékelő beszédét, ez a State of the Union. Az Európai Bizottság elnökét az Európai Parlament képviselőinek felszólalásai követik.
A tervek szerint délután Gwendoline Delbos-Corfield jelentését vitatja meg az Európai Parlament. Júliusban számoltunk be arról, hogy az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) elfogadta a zöldpárti EP-képviselő jelentését, és azt kérik, hogy egyelőre ne hagyják jóvá a magyar helyreállítási tervet, így az ehhez járó forrásokat se folyósítsák.
Az Európai Parlament oldalán elérhető közlemény alapján a Magyarországgal szembeni aggályok közé az alábbiakat sorolták:
- Az alkotmányos és választási rendszer működése,
- az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége és a bírák jogai,
- a korrupció és összeférhetetlenség,
- a magánélet és adatvédelem,
- a véleménynyilvánítás szabadsága, beleértve a médiapluralizmust,
- a tudományos szabadság,
- vallásszabadság,
- gyülekezési szabadság,
- az egyenlő bánásmódhoz való jog, beleértve az LMBTQI-jogokat,
- a kisebbségekhez tartozó személyek, köztük a romák és a zsidók jogai, valamint az e kisebbségek ellen irányuló gyűlöletkeltő kijelentésekkel szembeni védelem,
- a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai,
- gazdasági és szociális jogok állapota.
A LIBE elítéli a magyar kormány „szándékos és rendszerszintű erőfeszítéseit” az uniós alapértékek aláásására, de rögzítik: a határozott uniós fellépés hiánya is hozzájárult, hogy Magyarországon „hibrid rezsim” alakuljon ki. A jelentésben elítélték azt is, hogy az Európai Unió Tanácsa képtelen érdemben előrelépni a demokratikus normákkal szembeni visszaélések elleni küzdelem terén. A képviselők arra szólították fel az Európai Bizottságot, hogy használja ki a rendelkezésére álló valamennyi eszközt, különösen a költségvetési feltételrendszert az európai értékek védelmére.
Alternatív vélemény is volt
Az MTI akkori tudósítása alapján az elfogadott jelentéshez Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti képviselője, Jorge Buxadé Villalba, Jadwiga Wisniewska, Patryk Jaki és Vincenzo Sofo, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR), valamint Jean-Paul Garraud és Annalisa Tardino, az Identitás és Demokrácia (ID) pártcsalád EP-képviselői alternatív véleményt nyújtottak be.
Ebben aláhúzták: a szóban forgó jelentés előfeltétele az objektivitás, az egyértelmű kritériumok alkalmazása és a tények szigorú betartása. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a LIBE-bizottságban megszavazott korábbi dokumentumokhoz hasonlóan a most elfogadott jelentés szubjektív véleményeken és politikailag elfogult kijelentéseken alapul, homályosan megfogalmazott aggályokat tartalmaz, értékítéleteket tükröz és kettős mércét alkalmaz, több esetben olyan ügyeket hoz fel, amelyeket a felelős szervek már régen orvosoltak, vagy amelyek olyan kérdéseket érintenek, amelyek nyilvános viták részét képezik és a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartoznak.
Arra hívták fel a figyelmet, hogy a jelentés előadója, Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti EP-képviselő nem utal a jogállamiság tényleges megsértésére.
A szöveg az általános jogállami helyzet elmarasztalásának jól ismert narratíváját tükrözi, miközben semmilyen konkrét jogsértést nem támaszt alá. Ez a szöveg a föderalista európai politikai pártok újabb kísérlete arra, hogy ideológiai okokból támadják Magyarországot és annak kereszténydemokrata, konzervatív kormányát
– közölték, azzal folytatva, hogy a jelentés az Európai Parlament újabb kiábrándító munkája olyan időben, amikor az Európai Unió egységére nagyobb szükség lenne, mint valaha.
Varga Judit igazságügyi miniszter sem hagyta szó nélkül a jelentést, kifejtette: „Az Európai Parlament eldöntötte, hogy a háborús időkben is inkább a probléma része marad a megoldás helyett, hiszen a magyar baloldallal jó viszonyt ápoló LIBE-bizottság a mai napon megszavazta Gwendoline Delbos-Corfield jelentését, amelyben a hazánknak járó uniós források megvonását követelik. Az EP-nél beakadt a lemez, hiszen a jelentésükben válogatás nélkül visszhangozzák a baloldal unalomig ismételt vagdalkozásait a tények és szakmai érvek figyelembevétele nélkül. Ez a hozzáállás igencsak megkérdőjelezi a LIBE-bizottság és Sargentini utódjának a szakmai felkészültségét. Összegezve: az újdonsült Sargentini Asszony amellett, hogy egyes interjúkban hazugságokat és valótlanságokat terjeszt, még egy korrekt szakmai állásfoglalást sem képes összerakni.”
Készülnek a magyar EP-képviselők
„Az Európai Parlament először készül hivatalosan határozatba foglalni: Magyarország nem teljes értékű demokrácia többé” – írta Facebook-oldalán Cseh Katalin, aki szerint szomorú mérföldkőhöz érkeztünk.
Csütörtökön szavaz az EP plenáris ülése egy, a magyar jogállamiság helyzetéről szóló átfogó értékelésről, amelyben először fogja Magyarországot demokrácia helyett így kategorizálni: »a választási önkényuralom hibrid rezsimje«
– jelezte a Momentum EP-képviselője, hozzátéve: „Persze tudjuk, mi lesz a kormány és a lakájmédia válasza: a jelentés elfogult, az EP-t pedig fel kéne oszlatni. Soros, migráns, dzsender. Nem tudják viszont megmásítani a tényt, hogy 450 millió uniós állampolgár közvetlenül megválasztott parlamentje, az Európai Unió társjogalkotója erre az értékelésre jutott. Akárhonnan nézzük, Orbán Viktor és rendszere Európa szégyenpadján ül.”
Ismét Magyarország elleni rágalmak lesznek terítéken az EP-ben. Mi ki fogunk állni a hazánkért és megcáfoljuk a hazugságokat
– ezek már Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselőjének szavai.
Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője nem tervez finomkodni: „A jogállamisági vitában én is felszólalok majd. Nem tervezek finomkodni, mert itt az ideje a határozott szavaknak. Elég volt abból, hogy miközben a magyar embereket egyre jobban sújtja a válság, Orbánék mindig egy ejnye-bejnyével megússzák a lopást! Garantálni kell, hogy az embereknek járó uniós pénzek valóban az emberekhez jussanak el, a Fidesz pedig hozzá se nyúlhasson azokhoz.”
Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője is posztolt a vitáról, többek között hangsúlyozta: „A Fidesz máris hazaárulásról és nemzetellenes támadásról beszél, holott mindössze a NER bűneinek tényszerű rögzítéséről van szó.”
Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője szeptember 9-én jelentkezett egy közös fotóval Varga Judittal, a következő leírás kíséretében: „12 éve követem testközelből az Európai Parlamentben a Magyarországról szóló vitákat. Jövő héten a plenáris ülés napirendjén újra szerepel Magyarország: támadás, vegzálás, alaptalan vádak. Erre a vitára készültem Varga Judit miniszter asszonnyal.”
(Borítókép: Emberek sétálnak a lépcsőn az Európai Parlament előtt 2022. szeptember 6-án. Fotó: Thierry Monasse/Getty Images)