Tíz évre titkosította a kormány, hogy mi alapján döntött az operatív törzs a pandémia alatt

D MTI20210423002
2022.09.20. 11:46
Az operatív törzs döntéseinek alapját képező adatok nem ismerhetők meg, nem másolhatók le, de még bírósági eljárásban sem csatolhatók – erről döntött a kormány az információszabadságról szóló törvényre hivatkozva. Idevonatkozó rendeletük már a Magyar Közlönyben is megjelent.

Rendeletet alkotott a kormány arról, hogy a veszélyhelyzet alatt létrehozott operatív törzs és annak munkacsoportja „feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat” nem számít nyilvánosnak, a megismerésére irányuló igény elutasítható.

Az operatív törzs döntéseivel összefüggő titkosítási botrány még januárban robbant ki, amikor a hvg.hu közérdekű adatigényléssel az operatív törzs összes üléséről készült jegyzőkönyv vagy feljegyzés, jelentés kiadását kérte – hiába. Mint kiderült, az, hogy mit mérlegel és mi alapján dönt a testület, legkorábban 2030-ban lesz megismerhető, mivel az ülések dokumentumai tíz évig nem nyilvánosak.

A mostani kormányrendelet az információszabadságról szóló törvényre hivatkozva lényegében ezt erősítette meg. A Magyar Közlönyben kitértek továbbá arra is, hogy az operatív törzs által kezelt adatok

  • közigazgatási hatósági vagy bírósági eljárásban sem csatolhatók,
  • azokról másolat nem készíthető,
  • „azok – legfeljebb az eljárás sikeres lefolytatásához szükséges mértékben – kizárólag az adatot kezelő közfeladatot ellátó szervnek az adatkezelés helyszínéül szolgáló helyiségében tekinthetők meg”.

A szabályt már a folyamatban lévő eljárásoknál is alkalmazni kell.

A rendelet hétfő este 23 órakor hatályba is lépett.

Járvány után háborús veszélyhelyzet

Mint ismert, a kormány a koronavírus magyarországi megjelenése után, 2020. március 11-én hirdetett veszélyhelyzetet, majd a járvány későbbi hullámaira hivatkozva azt újra és újra meghosszabbította, a pandémia miatt elrendelt különleges jogrend 2022. május 31-én szűnt meg.

Nem sokkal előtte, május 24-én azonban a kormány bejelentette: az orosz–ukrán háborúra hivatkozva ismét veszélyhelyzetet hirdetnek. Ahhoz viszont, hogy ezt megtehessék, módosítani kellett az Alaptörvényt, hiszen az új szabályozás adott lehetőséget arra, hogy a kormány háborús helyzet, fegyveres konfliktus vagy humanitárius katasztrófa esetén is veszélyhelyzetet hirdethessen.

(Borítókép:  Orbán Viktor miniszterelnök, Pintér Sándor belügyminiszter és Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere [szemben, j–b] a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ülésén a Belügyminisztériumban 2021. április 23-án.  Fotó:  Fischer Zoltán / MTI)