Kiszolgáltatott helyzetben a védett erdők

Megérkezett Magyarország kormányának válasza arra a nyílt levélre, amelyet hat zöld civil szervezet fogalmazott meg a tűzifarendelettel kapcsolatban, és amelyet több mint 110 ezer ember írt alá. Az Agrárminisztérium által jegyzett válasz nem ismeri el, hogy a kormányrendeletben szereplő lazítások hátrányosak az erdők természeti értékeinek védelme szempontjából, ugyanakkor a jogszabály szükség szerinti felülvizsgálatát ígéri. 

A zöld szervezetek álláspontja szerint az ország védett és Natura 2000 területeinek nagy részén már eddig is túlzott intenzitású, vágásterületekkel járó erdőgazdálkodás zajlott. A tűzifa iránti megnövekedett kereslet sem indokolhatja, hogy a korlátozások lazításával a természeti értékek megőrzése a jelenleginél nagyobb mértékben háttérbe szoruljon – írja az Indexhez eljuttatott közleményében a WWF Magyarország.

A veszélyhelyzettel magyarázzák

Az Agrárminisztérium közigazgatásért felelős államtitkárának aláírásával válaszlevél érkezett a hat zöld civil szervezet – a WWF Magyarország, Magyar Természetvédők Szövetsége, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, 10 millió Fa Alapítvány, Greenpeace Magyarország és Levegő Munkacsoport – által indított, a mai napig 112 389 ember és 378 szervezet által aláírt nyílt levélre, amely a kormány tűzifarendeletének visszavonását kérte Magyarország miniszterelnökétől, továbbá számos javaslatot fogalmazott meg az ország energiaellátásának javítására.

A minisztérium levele a rendelet megalkotásának indokaként megnevezi a veszélyhelyzetet, valamint azt, hogy garantálni kell az állampolgárok élet-, egészség-, személyi, vagyon- és jogbiztonságát, továbbá a nemzetgazdaság stabilitásának biztonságát. 

Kiemeli, hogy a szabályozás tekintettel van arra, hogy a megemelkedett tűzifaigény kielégítése ne okozzon visszafordíthatatlan és hosszú távú káros hatást a természeti környezetünkben. Kijelenti, hogy a kormány folyamatosan vizsgálja, szükség van-e még a rendeletben foglaltakra, arányos-e az elérni kívánt céllal, és eléri-e a kívánt társadalmi-gazdasági hatást. Amint az intézkedés feltételei már nem állnak fenn, a kormány haladéktalanul gondoskodik annak visszavonásáról. 

A levél kitér emellett az Agrárminisztérium által kiadott utasításra is, amely egyértelműsíti a kormányrendelet alkalmazásának kereteit a minisztérium által irányított állami erdőgazdálkodók számára.

Nem kellően indokolt

A hat civil szervezet álláspontja szerint a kormányrendeletben szereplő lazítások nem kellően indokoltan és aránytalan mértékben vállalják fel a természeti értékeink hosszú távú károsításának veszélyét védett és Natura 2000 területeken is. Bár az agrárminiszter utasítása a jogszabály egyes elemeinek alkalmazását megtiltja a minisztérium irányítása alá tartozó állami vagyonkezelők számára, a lazítások által megnyitott lehetőségek az egyéb állami intézmények által kezelt, illetve magántulajdonú erdőkben továbbra is fennállnak.

Kifejezetten hosszú távú károkozás kockázatát látják abban, hogy védett és Natura 2000 területeken nem szükséges őshonos fafajokkal felújítani az erdőt, hanem lehetőség van az idegenhonos inváziós fafajokkal történő felújításra és annak fenntartására további évtizedeken át. Mindez még inkább kifogásolhatóvá teszi a védett és Natura 2000 területek kezelésének koncepcióját, ahol eddig is vágásterületekkel járó, intenzív erdőgazdálkodás zajlott. 

A fakitermelés időbeli korlátozásának eltörlése valamennyi erdőterületen rendkívül aggasztó az erdei élővilág, különösen a védett és fokozottan védett, továbbá Natura 2000-es jelölő növény- és állatfajok megőrzése szempontjából

– mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője.

Az energiabiztonság fokozása érdekében érthető, hogy ideiglenesen több tűzifára van szükség, de ez éppúgy biztosítható lenne az alacsonyabb természetességű, védett területen kívüli erdőkből, illetve akár az erdőterületeken kívüli fás területek kitermelésének támogatásával. Ezeket ráadásul sok esetben invazív fajok alkotják.

Ugyanakkor fontosnak tartjuk megjegyezni, hogyha az utóbbi időkben megfelelő hangsúlyt fektettünk volna a lakossági energiahatékonyságra, akkor kevésbé került volna a lakosság ilyen kiszolgáltatott helyzetbe. Ennek korrigálását sosem késő elkezdeni

– tette hozzá Harmat Ádám, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője.

A nyílt levelet megfogalmazó hat környezet- és természetvédelmi szervezet aggodalommal szembesült a kormányrendelet létrejöttének körülményeivel is. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a természeti értékeink jövőjét meghatározó fontos törvények alkalmazását lazító intézkedéseket széles körű szakmai egyeztetések nélkül hozzák meg. 

Felhívják továbbá a kormány figyelmét a védett, illetve Natura 2000 területeken folyó fakitermelés alapvető visszásságaira, különös tekintettel a tar- és végvágásokra, amelyek az esetek többségében nem egyeztethetők össze a védelem céljaival; hatásuk természet-, klíma-, talaj- és vízbázisvédelmi szempontból egyaránt rendkívül káros.