Telt ház van a gyermekpszichiátrián, egyre több az önsértő fiatal

Tovább emelkedett hazánkban a pszichiátriai kezelést igénylő gyerekek száma, idén mintegy 8 százalékkal lehet több az ellátandó eset, mint tavaly – jelentette ki az Index megkeresésére Szolnoki Nikolett, a Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház gyermekpszichiáter szakorvosa.

Mint arról korábban beszámoltunk, az intézmény tavaly ősszel is megkongatta a vészharangot, 2021-ben az esetszám ugyanis 40 százalékkal emelkedett, de az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy idén még ennél is több gyermeknek van szüksége segítségre.

A szakember elárulta: az ellátásra jelentkezők nem egyenletesen oszlanak el az évben, gyermekpszichiátriai szempontból ugyanis vannak könnyebb és nehezebb hónapok. Előbbihez tartozik a nyár, a vakáció időszaka, amikor nincs iskola, a stressz kevesebb, a szülők pedig többet vannak szabadságon. A nehezebb hónapok alatt egyértelműen az őszi időszakot kell érteni, közvetlenül az oktatási intézményekbe való visszatérés után mindig megugrik az ellátásra jelentkezők száma.

Ezekben a hetekben jellemzően magatartászavarokkal, fegyelmezési gondokkal és tanulási nehézségekkel találkozunk. Szintén gyakori, hogy a gyermek nem hajlandó iskolába menni, rendszeresen fejfájásra, hányingerre panaszkodik. Fontos látni, hogy a tünetek egy része tudattalanul alakul ki, vagyis az érintettek nem szimulálnak, hanem a belső szorongásuk eljut odáig, hogy az testi tünet formájában is megjelenik

– mondta a szakember.

Kiemelte, hogy tinédzserek különösen sokat szoronganak, hiszen folyamatosan változik a testük, az énképük, a külvilágból érkező visszajelzésekre pedig rendkívül érzékenyek. Ennek következtében nehezen szabályozzák az indulataikat, belső feszültségüket pedig sok esetben önsértéssel vezetik le.

Szolnoki Nikolett jelzése szerint az iskolakezdés és az azzal járó elvárások mellett a gazdasági válság, a szegénység, a háború és a kiszámíthatatlanság sok gyermeket megvisel, családonként eltérő, hogy melyik probléma csúcsosodik ki annyira, hogy az tünetekhez vezessen.

„Ezzel együtt még a koronavírus-járvány is érezteti a hatását. Azok a gyerekek, akiket megviselt a bezártság, máig egy negatív életeseményként gondolnak vissza rá, míg a másik csoport, akik imádtak otthon lenni, még most sem békéltek meg azzal, hogy az iskolába vissza kellett térni” – részletezte a gyermekpszichiáter.

Pszichológus vagy pszichiáter?

A szakorvos beszélt arról is, hogy a szülők számára melyek lehetnek az intő jelek, illetve kitért arra is, hogy mikor és hova érdemes fordulni.

Szolnoki Nikolett úgy véli, hogy a hirtelen változások, az eddigitől eltérő viselkedésformák mindig árulkodók lehetnek, ha a gyermek egyik napról a másikra befordul, bezárkózik, és nyugodt természete ellenére kifejezetten ingerlékeny lesz, akkor joggal gyanakodhatunk arra, hogy valamilyen negatív esemény történt az életében.

Nagyon ritka, hogy egy gyermek épp a jó pillanatban kerül szakemberhez. Előfordul, hogy az aggódó szülők hamarabb hozzák, mint az indokolt lenne, míg a fiatalok egy másik része csak akkor kap segítséget, amikor a probléma már régóta fennáll, így a gyógyulás is nehezebb

– mutatott rá a gyermekpszichiáter. Megjegyezte: az sem mindegy, hogy a gyerekeket hova viszik a szülők, a pedagógiai szakszolgálatok és a pszichológusok helyett sokan ugyanis egyenesen a pszichiátriákat keresik fel, az ott dolgozó szakemberek így még inkább leterheltek, a mindennapokban számos, nem szakorvosi feladatot is ellátnak.

„Minden esetben mérlegelni kell a lehetőségeket, szorongással, hangulati zavarokkal, dadogással, körömrágással pszichológust érdemes felkeresni, önsértés, figyelemzavar, magatartászavar, kényszerek esetén viszont pszichiáterhez kell fordulni” – nyomatékosította Szolnoki Nikolett.

Nem elég a jelenlegi állami finanszírozás

A Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórházban jelenleg is van várólista, de a sürgős eseteket igyekeznek előrevenni. A szakorvos hangsúlyozta, hogy egy-egy ellátásra nemcsak azért kell várni, mert sok a mentális problémával rendelkező gyerek, hanem azért is, mert az ellátó személyzet száma adott, valamint a kórházak által nyújtott szolgáltatások finanszírozottsága is plafonkorláttal működik.

A Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház évek óta messze túl van a finanszírozási plafonján

– jegyezte meg a gyermekpszichiáter.

Az Index korábban részletesen is foglalkozott azzal, hogy hazánkban rendkívül kevés a gyermekpszichiáter, a témában készült cikkünket ide kattintva érheti el.

(Borítókép: Index)