Indul az országos sztrájk a hazai iskolákban
További Belföld cikkek
- Reagált a kormány a legújabb Magyar Péter-féle hangfelvételre
- Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválon
- A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
- Csaknem húsz éve az Alkotmánybíróság dobta le a „választási atombombát”
Virrasztás, élőlánc, tüntetés, demonstráció – az elmúlt időszakban számtalan módon kifejezték a pedagógusok, a diákok és a szülők, hogy az oktatásban változást szeretnének.
Bár a fő kérés a kormány felé továbbra is a pedagógusbérek rendezése, az érintettek emellett
- a munkaterhek csökkentését,
- szabad tankönyvválasztást,
- a Nemzeti Alaptanterv újragondolását,
- az iskolák állapotának rendbetételét,
- valódi párbeszédet,
- és önálló oktatási minisztériumot követelnek.
A két nagy pedagógus-szakszervezet még tavaly októberben, napra pontosan egy évvel ezelőtt, október 5-én alakított sztrájkbizottságot. Az érdekvédők hónapokon át tárgyaltak – ekkor még – az Emberi Erőforrások Minisztériumával (Emmi), de az általuk kezdeményezett egyeztetések nem vezettek eredményre, így január 31-re figyelmeztető sztrájkot, majd március 16-ra határozatlan ideig tartó munkabeszüntetést hirdettek.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) végül a sztrájkot a választások miatt felfüggesztette, de már a nyáron előrevetítették, hogy amennyiben továbbra sem lesz változás, szeptembertől a tiltakozások tovább folytatódnak.
Ennek megfelelően a Tanítanék Mozgalom szervezésében szeptembertől országszerte polgári engedetlenségi akciók indultak, míg a szakszervezetek szeptember 12-től gördülő sztrájkot hirdettek, a résztvevőktől azt kérték, hogy „használják ki a törvény kiskapuit”.
Mint ismert, ma már jogszabály írja elő a sztrájk alatti, még elégséges szolgáltatási kötelezettséget, vagyis azt, hogy mi az a minimumellátás, amit a tanároknak a munkabeszüntetés ideje alatt is teljesíteni kell.
A szabályok értelmében gyermekfelügyeletet minden, sztrájkkal érintett köznevelési intézményben biztosítani kell, továbbá a tanórák 50 százalékát, érettségiző osztályokban a vizsgatantárgyak óráinak 100 százalékát meg kell tartani.
Az érdekvédők a törvényt az Alkotmánybíróságon is megtámadták, álláspontjuk szerint a jogszabályi előírások ugyanis elveszik a sztrájk érdekérvényesítő erejét, ezért is vált az oktatásban dolgozók mottójává, hogy
„a sztrájk alapjog.”
Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja még szeptember közepén beszélt az Indexnek arról, hogy a gördülő munkabeszüntetés – melynek keretein belül elszórtan, egymástól függetlenül sztrájkoltak a tanárok – önmagában nem elég hatékony, ezért jelöltek ki egy központi sztrájknapot október 5-ére, a pedagógusok világnapjára.
Ehhez a másik szakszervezet, a PSZ ugyanakkor már nem csatlakozott, közleményükben azt írták, hogy egy országos sztrájk megszervezéséhez nem elegendő pár nap. Ettől függetlenül a PDSZ újabb sztrájknapot jelentett be, mégpedig október 14-én, péntekre.
Megváltak a tiltakozó pedagógusoktól
A pedagógusok szeptember eleje óta tartó tiltakozáshullámát a tankerületek sem hagyták szó nélkül, a polgári engedetlenségi akcióban részt vevő tanárok névre szóló fenyegető levelet kaptak, melyben többek között az állt, hogy a cselekedetük „alapot ad a munkáltatói rendkívüli felmentésre”.
A felmentést végül több helyen meg is lépték, elsőként a miskolci Herman Ottó Gimnázium igazgatóhelyettese, Dezsőfi György vesztette el az állását azért, mert az iskola tantestületének 36 tagjával együtt részt vett egy szeptember 5-i polgári engedetlenségi akcióban.
Hasonló okok miatt váltak meg a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium több tanárától, többek között Palya Tamástól is, aki elmondta: az indoklásban nála is a polgári engedetlenségben való részvétele szerepelt, amit a korábbi figyelmeztetés ellenére többször is megtett. Kiemelte, hogy szeptember 9-e óta összesen három ilyen nap volt, ugyanis a tiltakozó tanárok egy-egy napot jelöltek ki az engedetlenségre.
A Kölcsey Ferenc Gimnáziumból kirúgott tanárok ügye miatt péntek este és hétfő reggel is tüntetést tartottak, az iskola épülete előtt diákok, szülők és tanárok tiltakoztak az elbocsátások ellen.
Gulyás Gergely: nem a jó szándék hiányzik
Az Index a múlt heti Kormányinfón Gulyás Gergelyt kérdezte arról, hogy tudnak-e a diákok, szülők, tanárok olyan akciót tartani, amely után a kormány azonnali és jelentős béremelésre tenne ígéretet.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta: nem a jó szándék hiányzik, a pedagógusok valóban magasabb bért érdemelnek, már dolgoznak ezen. A politikus itt arra utalt, hogy a kormány háromszor tízszázalékos pótlékemelést ígért a pedagógusoknak. A miniszter jelezte, hogy szeretnének ennél többet is emelni, de az az uniós forrásoktól is függ.
Gulyás Gergely kitért arra is, hogy a sztrájkkezdeményezéseket közelebbről megnézve, csak köszönetet lehet mondani a pedagógusoknak, ugyanis csak egy kis részük vett részt az akciókban, míg a jogellenes megmozdulásokhoz még ennél is kevesebben csatlakoztak.
„A jogszerű tiltakozás lehetőségei Magyarországon garantáltak, Németországban például nincs is lehetősége a tanároknak sztrájkolni” – tette hozzá a miniszter.
A sztrájk mellett más akciók is lesznek
A munkabeszüntetés után délután is folytatódnak az akciók, a két nagy pedagógus-szakszervezet az Alapvető Jogok Biztosa fővárosi, illetve vidéki kirendeltségeinek nyújtja be az összegyűjtött panaszokat, hogy felhívja a helyi problémákra a figyelmet.
Ezt követően délután 17 órakor hídfoglalás lesz a tanárokért a Grund szervezésében. Az esemény leírásában ismertetik: „Tartsatok velünk október 5-én (szerdán) 17 órától 19 óráig a Margit hídon, hogy újból megmutassuk a kormánynak, hogy a tanárok jelenlegi helyzete tarthatatlan, és hogy joguk van sztrájkolni, hiszen a sztrájk alapjog!”
(Borítókép: Tüntetés 2022. október 5-én. Fotó: Németh Kata / Index)