Karácsony Gergelyt nem érdekli, újraválasztják-e, a várost viszont megváltoztatná

Három éve tölti be a főpolgármesteri tisztséget Karácsony Gergely, aki ennek apropóján beszélt a főváros aktuális helyzetéről a Margitszigeten, amiről az MTI adott hírt.

A főpolgármester elmondta, hogy Budapest a magyar GDP 40 százalékát termeli meg, ám „az itt termelt adóforintok” 2-3 százaléka marad csak a fővárosi költségvetésben, ehhez jött még a kormányzati „sarcpolitika”.

Hozzátette: 2022 végéig különböző kormányzati döntések 164 milliárd forintot „vettek ki a főváros zsebéből”, pedig ebből az összegből hétszer fel lehetne újítani a Lánchidat. 

 A főpolgármester beszélt arról is, a nyitott kormányzás jegyében az elmúlt három évben vállalták a társadalmi vitákat, például arról, mire való a város, a közterület, vagy hogy parkolóként használják-e az utat. Megjegyezte: 

A közösségi közlekedés fejlesztésének fontosságáról szólva a komfortosabb és energiahatékonyabb járművek beszerzését nevezte az elsődleges célnak.

Bár nincs annyi fejlesztés, amennyit szeretnének, büszke az elért eredményekre, hogy a 323 intézkedés mindegyike arról szólt, hogy Budapest egy szabad és zöldebb város legyen. Ugyanakkor – mint mondta – nem elégedett. Megítélése szerint lehetett volna több mindent elvégezni, és reményét fejezte ki, hogy lesz olyan időszak, amikor „kevesebb terhet cipelve” többet tehetnek a szabad és zöld Budapestért.

A főpolgármester szerint a zöldpolitikának egyszerre kell képviselnie azokat, akik aggódnak a világért, és azokat, akik aggódnak a hónap végéért, a háborús krízisben is „ebbe az irányba kell menni”.

Az ukrajnai háborúról azt mondta, a kormány a „szürke álláspontot” foglalja el ebben az egyértelmű helyzetben. Nincs olyan dilemma, hogy kicsit visszaveszünk az emberségből, és cserébe jobban járunk, mondjuk, olcsó orosz gázt szerzünk – jelentette ki.

Felidézte, hogy a magyar történelemben sokszor előfordult, hogy a vezetők egy ilyen helyzetben a rossz oldalra álltak, és ilyenkor mindig rosszul is jártak.

Megjegyezte, a fosszilis energia kizsákmányolja a természetet, és ha autoriter kezébe kerül, az a saját hatalmi céljaira használja, a modern kor háborúi összefüggtek az olajjal, a gázzal és a szénnel. Ugyanakkor – jegyezte meg – „megújuló energiából még senki nem finanszírozott háborút”.

 „Világos, mit akarunk 2030-ig, de ehhez túl kell élni 2023-at” – mondta.

Megjegyezte, a főváros szerint nem megoldás az energiaválságra az intézménybezárás, ezért arra törekszenek, hogy érdemben tudják csökkenteni az energiafelhasználást anélkül, hogy az mélyítené a válságot.

Ezért lekapcsolják a díszkivilágítást, bevezették a rezsitámogatást, minden fővárosi intézmény és cég dolgozója megkapja a rendkívüli rezsitámogatást, és budapesti közösségi melegedőprogramot indítanak, kifejezetten nyitva tartják az intézményeiket a hideg napok idején.

Ha túléljük 2023-at, akkor megnyerjük 2024-et, és lehet Budapest szolidáris, zöld város, ahol fűre lépni szabad

– mondta Karácsony Gergely, kiemelve, hogy Budapestnek meg kell maradnia szolidáris közösségnek. 

Budapest lejtmenetben

A Fidesz közleményben reagált a főpolgármester által elmondottakra. Azt írták, Karácsony Gergely elmúlt három éves teljesítménye megmutatta, hogy mire képes a baloldal, amikor felelősséget kell vállalniuk egy város vezetéséért.

Az előző ciklusban, Tarlós István városvezetése alatt indult beruházásokat, például a Lánchíd, a Blaha Lujza tér vagy a Széna tér rekonstrukcióját a mai napig nem fejezték be. Budapest fejlesztéséhez felelős és hozzáértő vezetőkre lenne szükség, ez bizonytalaníthatta el Karácsony Gergely szövetségeseit abban, hogy újraindulását támogassák.