Miskolc levágta az aranytojást tojó tyúkját, közel a csőd

Olyan önkormányzati alapszolgáltatások kerülhetnek veszélybe, melyeket más települések foggal-körömmel védenek. Ilyen az óvoda, az idősek otthona, a szociális és egészségügyi ellátás, a közétkeztetés vagy a tömegközlekedés. Veres Pál, a város független polgármestere a szabadeuropa.hu-nak azt mondta, a jövő évi 15 milliárdos költségnövekedés kigazdálkodhatatlan számukra. A távhő ára 3300 forint/GJ volt szeptember végéig, október elsejétől majdnem 31 ezerre drágult. 

ezért kaptak másokhoz képest alacsonyabb átlagárat az energiahivataltól, de az még így is kilencszeres áremelkedést jelent október elseje óta.

A városvezetés kiszállt a bizniszből

Miskolc kiváló adottságokkal rendelkező település. A borsodi megyeszékhely lehetne az első magyar város, amely fűtési igényeit akár önerőből is elláthatná. A jelenlegi fűtési infrastruktúra azt mutatja, hogy a távhőhálózat Miskolc nagyobb részét lefedi, az összes lakótelep és a belváros kapcsolódik hozzá. Az önkormányzat tulajdonában lévő Miskolci Hőszolgáltató Kft. (MIHŐ) számos hőközponttal rendelkezik, a vezetékhálózata látja el a várost – magyarázza a névtelenséget kérő energetikai szakember.

Magát a hőenergiát a MIHŐ (nagyjából felerészben) gázzal működő távfűtőművektől szerzi be, másik részét viszont a magántulajdonban lévő Miskolci Geotermia Zrt.-től (MIGE) vásárolja. Ez utóbbinak köszönhetően a miskolci távfűtéses ingatlanok felét már jelenleg is geotermikus hőenergia fűti. A kormány évekkel ezelőtt – döntően a gázárakra tekintettel – hatósági árassá tette a lakossági távhő árát, a MIGE viszont sokkal alacsonyabb áron állítja elő geotermikus forrásból a hőt, mint amennyiért tőle a MIHŐ megveszi. Ez azt jelenti, hogy a MIGE tulajdonosa, a PannErgy jelentős hasznot realizál a miskolci távhőn. E tőzsdei cég kifejezetten jól teljesít, 1,4 százalékos pluszban van. A Portfolio.hu azt írja róla, hogy miskolci leányvállalata, a MIGE

2022 harmadik negyedévében összesen 86 925 GJ hőenergiát értékesített, ami jelentősen meghaladja a korábbi évek vonatkozó időszaki átlagértékét, és 22 százalékkal erősebb a 2021-es év hasonló időszakában elért hőértékesítésnél, elsősorban a bázisnál kedvezőbb időjárás és a hatékony működés miatt.

A Miskolci Geotermia Zrt. a PannErgy Nyrt. és az önkormányzati MIHŐ közös leányvállalataként jött létre, és kezdte meg a működését 2013-ban. Az átadáskor azt hangsúlyozták, hogy a fejlesztés eredményeként jelentősen csökken Miskolc importgáztól való függősége.

A későbbi évek folyamán lehetőség lett volna a rendszer további bővítésére, hogy minden lakást és intézményt bekössenek a geotermikus távhő hálózatára, ám ezt sem a Kriza Ákos vezette Miskolc, sem az összefogás városvezetői koalíciója nem tette meg. A lakások és közintézmények egy részét ma is a gázzal működő távfűtőmű szolgálja ki, noha a szakértő szerint az eddig kifúrt kutak már most nagyobb kapacitást tennének lehetővé, mint amennyit a borsodi megyeszékhely jelenleg hasznosít. (A másodlagos hő egyáltalán nincs kihasználva, visszasajtolják a földbe, gyakorlatilag elvész.)

Az önkormányzat MIGE Zrt.-ben lévő részesedése köztulajdonnak minősült, mégis megtagadta az önkormányzat az eladási ár közlését. Más forrásból származó információ szerint a geotermikus hőelőállító cégben lévő 10 százalékos részesedését a városvezetés mindössze 200 millió forintért adta el, ami csupán töredéke a valós értékének, így akár a hűtlen kezelés gyanúja is felmerülhet. Az adásvétel nyomán a tőzsdén jegyzett PannErgy Nyrt. lett a MIGE kizárólagos tulajdonosa. Milliárdos éves nyereségének döntő része a MIGE Zrt.-ből származik, az önkormányzat viszont elvesztette annak lehetőségét, hogy érdemi ráhatása legyen a város geotermikus fűtési stratégiájának meghatározására. Korábban egyébként voltak távlati koncepciók, a diósgyőri és a bulgárföldi hőkörzetek geotermikus alapú távhőszolgáltatásra történő rákötésére például van tanulmányterve az önkormányzatnak, de – mint az a lapunknak küldött önkormányzati indoklásból kiderül – milliárdjai viszont nincsenek a megvalósítására. A jelenlegi helyzetben már az alapellátások fenntartására is kormányzati segítséget várnak.

Beütött a krach 

Az ukrajnai háború nyomán és a rá adott uniós szankciók következtében kialakuló energiaválság Miskolcot az átlagos nagyvárosoknál is kiszolgáltatottabb állapotban érte, pedig a felszökő gázárakat épp a geotermikus hőenergia-szolgáltatás fejlesztésével kordában lehetett volna tartani. Ezért is érthetetlen az önkormányzat vezetésének eladásról szóló döntése. 

A miskolctapolcai barlangfürdő bezárását kérdésünkre az önkormányzat részéről azzal indokolták, hogy a mélyből feltörő termálvíz csak 29–32 Celsius-fokos, míg a medencék üzemi hőmérséklete 32–36 fok, a használati meleg víz pedig 40. Bár a hőtechnikai berendezések között vannak hőcserélők, illetve hőszivattyúk is, a szükséges többlethőigényt gázüzemű kazánokkal kell biztosítani. A gáz- és a villamosenergia-árak elszabadulása miatt a Barlangfürdőnél több mint 400 millió forintos többletköltség keletkezik.

A Selyemréti Strandfürdőnek ugyan van egy saját, 42–44 fokos hőmérsékletű termálkútja (a strand energiaigényének kiszolgálására ezt hasznosítani is lehetne), csakhogy ehhez a strand épületgépészeti berendezéseinek korszerűsítésére lett volna szükség, például hőszivattyú alkalmazására. Mivel a fejlesztés elmaradt, ezt a fürdőt is bezárták. A Kemény Dénes Városi Sportuszoda a jó példa, azt ugyanis az avasi rendszerhez kapcsolódó távfűtési hálózat látja el, amely közel 60 százalékban geotermikus hőt hasznosít, ennek megfelelően az uszoda fűtése jelentős mértékben a geotermia adta lehetőségekre támaszkodik, nem is zárták be.

Egyéb, veszni hagyott alternatív energiaforrások

A miskolci önkormányzat még 2011-ben csatlakozott a „Green City” mozgalomhoz, melynek egyik célkitűzése a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése mellett a megújuló energiaforrások hasznosítása volt. Ezzel összhangban az előző városvezetés a Bogáncs utcai rekultivált hulladéklerakó területén egy uniós TOP-pályázat keretében 1 MW kapacitású naperőművet épített, amely a beruházó vállalása szerint összesen hét önkormányzati fenntartású intézmény energiaigényét biztosítja. A 770 millió forintos támogatással létrejött naperőmű azonban egy inverter meghibásodása miatt közel két éve nem működik. Pedig ez az energiaforrás ténylegesen ingyen állna rendelkezésre, mivel – információink szerint – Miskolcnak erre a napelemparkra speciális, egyedi szerződése van, az MVM ugyanis vállalta, hogy az itt megtermelt energiát rendszerhasználati díj megfizetése nélkül biztosítja a miskolci közintézményeknek. 

A gázképződés fenntartásához azonban a hulladékhalmokat locsolni kellett volna, ez pedig az utóbbi időben elmaradt, ebből adódóan a 250 kW-os gázmotor teljesítménye a töredékére esett vissza.

Miskolcon a jelenlegi gazdasági környezetben nem várható a geotermikus hőenergia ellátásának kiterjesztése. Az önkormányzatnál úgy látják, az új kútfúrások beruházási igénye milliárdos nagyságrendű, a távhőhálózat üzemeltetési hőfokának csökkentése pedig csak az ellátott épületek külső hőszigetelésével, a nyílászárók cseréjével és épületgépészeti felújításával, tehát a panelprogram tovább folytatásával valósulhatna meg. 

A fürdők bezárása miatt 110 fős létszámleépítési szándékot jelentett be a város a kormányhivatal felé. A megtakarítások jelentőségét hangsúlyozó önkormányzat az elmúlt hónapokban jelentős mértékben felemelte a városi képviselők és bizottsági tagok fizetését. A döntést a Fidesz képviselői is megszavazták.

Update: A Miskolci hőszolgáltatási Kft. (MIHŐ) cikkünk megjelenését követően jelezte, hogy nem volt lehetőség a teljes távfűtési rendszert rákötni a geotermikus távhő hálózatára. Cikkünkben azt írtuk: „10 százalékos részesedését a városvezetés mindössze 200 millió forintért adta el, ami csupán töredéke a valós értékének, így akár a hűtlen kezelés gyanúja is felmerülhet.” Itt az összeget 185 millió forintra pontosították, továbbá visszautasítják a hűtlen kezelés gyanúját. A részesedés értékesítését megelőzte egy független értékbecslés, amely alapját képezte a tulajdonosi döntéseknek, továbbá a tranzakciókat a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal is jóváhagyta. Tévesen állítottuk, hogy a Bogáncs utcai naperőmű egy inverter meghibásodása miatt nem működik. Valójában egy trafó meghibásodása okozza a kiesést. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a hulladékhasznosítóban, depóniagázzal működtetett gázmotor teljesítménye nem azért esett vissza, mert a hulladékhalmokat locsolni kellett volna (nem kellett, sőt a locsolás környezetvédelmi előírásokba ütközik), hanem azért, mert a hulladékból keletkező biogáz metántartalma 2006 óta folyamatosan csökken.

(Borítókép: Róka László / MTI)