Ukrán kiképzőmissziót indít az EU, Magyarország nem vesz részt benne

Szijjártó Péter élő bejelentkezésében ismertette, hogy az ülés napirendjén az Ukrajnában zajló háború, valamint a kínai–európai kapcsolatok jövője szerepelt, „a hangulat meglehetősen harcias volt a teremben”, a békeszóra pedig az utolsó felszólalóig kellett várni, aki a magyar külgazdasági és külügyminiszter volt.

Ha a kommunikációs csatornákat Oroszország irányába elzárjuk, akkor még a reményét is elvesszük a békének

– fogalmazott Szijjártó Péter, hozzátéve:  az a magyar kormány álláspontja, hogy minél előbb tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség.

A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy továbbra is Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akciója zajlik, másfél millió embernek biztosítottak ellátást, a szeptemberben megkezdődött tanév során több mint 1200 magyarországi iskolába és óvodába járnak menekült gyerekek.

Hozzájárultak, de nem biztos, hogy legközelebb is így tesznek

Szijjártó Péter leszögezte: kitartanak amellett, hogy nem szállítanak fegyvereket Ukrajnába. Az Európai Unió korábban ötszázmillió eurónként kezdett pénzügyi forrásokat felszabadítani azoknak, akik fegyverekkel is támogatják Ukrajnát.

A miniszter bejelentette: a mai napon hatodik alkalommal született döntés erről, Magyarország is hozzájárult a forrásbiztosításhoz, de Szijjártó Péter jelezte, nem tudja garantálni, hogy ez a következő alkalommal is így lesz, tekintettel arra, hogy az Európai Békekeret, amelyből ezt finanszírozzák, több más fontos célra is tartalmazott pénzügyi előirányzatot, olyan célokra, amelyek korábban az Európát délről megvédeni szükséges akciókhoz voltak hozzárendelve.

Szjjártó Péter szerint az egész kontinens nagy bajban lehet, ha nem tartják meg a forrásokat a délről érkező biztonsági kihívások megelőzéséhez szükséges programokra, ezért azt kérte, hogy az Európai Bizottság mutasson be egy előterjesztést, hogy milyen más biztonsági feladatokat nem tud finanszírozni az EU a fegyverszállítások támogatása miatt. Közölte azt is, hogy ez egy közös uniós forrás, Magyarország tízmillió eurókkal járul hozzá a békekerethez, „ehhez képest azt kell hallgatnunk, hogy Magyarország nem tesz eleget Ukrajna megsegítése érdekében”.

Kiképzőmissziót indít az EU

A külügyminiszterek döntöttek arról is, hogy az Európai Unió kiképzőmissziót indít, az ukrán hadsereg katonáit fogják kiképezni.

Magyarország nem szavazta meg ezt az előterjesztést, egyedüliként a konstruktív tartózkodás lehetőségével éltünk

– jelentette be Szijjártó Péter.

A konstruktív tartózkodás azt jelenti, hogy nem gátolják a többieket a misszió elindításában, de Magyarország önmagára nézve nem tekinti kötelezőnek a döntést, ezt az EU jogszabályai lehetővé teszik. A miniszter világossá tette, hogy nem veszünk részt a misszióban, nem küldünk kiképzőket, és nem is járulunk hozzá a költségekhez. Arról egyesével fognak dönteni, hogy átengednek-e Magyarország területén a misszióhoz kapcsolódó szállítmányokat.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy semmi olyat nem tartanak jó ötletnek, ami eszkalációhoz vezet, ezért sem adták egyetértésüket a misszió létrehozásához.

Nem hajlandók tudomást venni a valóságról?

A külgazdasági és külügyminiszter úgy látja, hogy egyes uniós vezetők nem hajlandók tudomást venni a valóságról a szankciók tekintetében, „tényleg nem tudom, hol élnek, amikor a szankciók sikerességéről beszélnek”. Szijjártó Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi ígéret szerint a szankciós csomagok közelebb visznek a háború végéhez, és térdre kényszerítik az orosz gazdaságot, ehhez képest a háború hosszú hónapok óta zajlik, nem is a vége felé mutat, az európai gazdaság pedig szenved, „a szankciós politika kudarcot vallott”. A miniszter megjegyezte: ezért is van nagy jelentősége a nemzeti konzultációnak; „Brüsszelben és az uniós fővárosokban teljesen elrugaszkodtak az álláspontok a valóságtól” – fogalmazott.

Szijjártó Péter szerint néhány résztvevő már a kilencedik szankciós csomagról és a nukleáris energiát érintő szankciókról is beszélt, de a magyar külügyminiszter egyértelművé tette, hogy ezt nem fogják támogatni.

Jön a gáz a Török Áramlaton

Szijjártó Péter rögzítette: az Északi Áramlat esete után, amelyet döbbenetes terrorcselekménynek nevezett, fontos, hogy a Török Áramlat védelmét komolyan vegyék, a vezeték ellen történő támadást terrortámadásnak vennék.

A tárcavezető kitért arra is, hogy Magyarország felkészülése energiaellátás szempontjából jól halad, a földgáztárolók töltöttségével az éves gázfelhasználás felét fedezni lehet, ez kimagasló adat, miközben a Török Áramlaton hiánytalanul érkezik a megállapodásban rögzített mennyiség.

Racionális, pragmatikus, észszerű együttműködés Kínával

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy az európai gazdaság az elmúlt három évben két mélyütést is elszenvedett, a világjárványt és a háborút. „A következő mélyütésre is komoly törekvések vannak” – folytatta a politikus, aki szerint az EU és Kína gazdasági együttműködését is próbálják aláásni, de az EU „nem engedheti meg magának, hogy hülyének nézzék”, és azt sem, hogy elvágják a Kínával történő gazdasági együttműködés szálait.

A miniszter kiemelte, hogy a magyar kormány Kínával kapcsolatban

a racionális, pragmatikus, észszerű, kölcsönös tiszteleten és előnyökön alapuló együttműködés pártján van.

Szijjártó Péter újságírói kérdésre elmondta, hogy kevés információval rendelkeznek az Európai Bizottság új, dinamikus árplafonra vonatkozó javaslatáról, viszont az eddigiek alapján semmi jót nem vár.

Ezután kifejtette, hogy a mennyiség növekedése tudná lejjebb vinni az árakat, de a bizottság javaslatai eddig nem jelentettek megoldást, a magyar kormány pedig ezután sem fogja támogatni az ársapkát. Az orosz szállítók már jelezték, hogy ársapka esetén leállítják a szállítást az azt alkalmazó országba. A közös beszerzéssel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy ebben az önkéntesség híve, ha valaki részt akar venni benne, vegyen.

Felháborító provokáció a munkácsi turulszobor ügye

A külügyminiszter a munkácsi turulszobor eltávolítását felháborító provokációnak nevezte, és abban reménykedik, hogy a következő időszakban nem történnek hasonlók. Hozzátette: nagyra becsüli a kárpátaljai kormányzó munkásságát, akinek köszönhetően eddig sikerült elejét venni az ilyen eseteknek.

(Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (k) és Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter (j) az EU-tagországok külügyminisztereinek tanácskozásán Luxembourgban 2022. október 17-én. Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand)