Nem kötelező meghallgatni a gyereket szülői felügyeleti kérdésekben

Szabó József Tamás, a Fővárosi Törvényszék szóvivője hangsúlyozta, hogy augusztustól hatályos a Polgári törvénykönyv módosítása, amelyet egy európai uniós jogszabály, az úgynevezett Brüsszel II rendelet tett szükségessé. Ez előírja:

Ez viszont nem idézés, a gyereknek nem kell megjelennie a bíróság előtt, pusztán egy tájékoztatóról van szó, amelyben próbálták a gyerekek nyelvére lefordítani a jogi szöveget – hangsúlyozta a szóvivő az értesítésekkel kapcsolatos félreértésekre reflektálva.

Ha ez elmarad, akkor az Európai Unió más tagállamaiban a magyar bíróság ítéleteit nem hajtják végre, vagyis ez a tájékoztató az ítéletek végrehajthatóságának előfeltételét jelenti.

Nincs szabály arra, ki számít beszámítható gyermeknek

Szabó József Tamás azt mondta, nincs pontos szabályozása annak, hogy kit lehet ítélőképessége birtokában álló gyermeknek tekinteni. Hozzátette: azt a kiskorút tekintik ilyennek, aki életkora, értelmi és érzelmi fejlettsége alapján képes a meghallgatásakor felfogni, hogy az őt érintő tények és döntések milyen tartalommal bírnak, és a várható következményekkel is tisztában van.

A bírói döntés nem csak a gyerek véleményén alapul, az egy adalék a többi adat, körülmény mellé, amelyeket mérlegelve a bíróság meghozza a döntését.

Ocskó Katalin is a meghallgatás lehetőségét emelte ki, kitérve az ítélőképesség kérdésére. Bíróként ő is találkozott már olyan nyolcévessel, aki ítélőképessége birtokában volt, de olyan 12 évessel is, akinek nem volt még rálátása a történtekre, és nem tudta felfogni az eljárás lényegét.

Érzékenyítik a bírókat

Mindez a gyermekek jogainak az érvényesülését szolgálja, miközben a bírák évek óta olyan érzékenyítő képzéseken vesznek részt, amelyeken arról van szó, hogy miként kell egy gyermeket meghallgatni.

Sosem kérdezik meg a gyerekektől, hogy kivel szeretne élni, mi legyen a döntés, ki gyakorolja a szülői felügyeletet, kinél helyezzék el

– mondta Ocskó Katalin. Hozzátette: a bíróság szeretné megismerni a gyereket, akinek a jövőjéről dönt.

Az értesítést nem pusztán a gyereknek küldik meg, a szülőket is értesítik róla, mivel a szülő kötelezettsége az együttműködés és a tájékoztatás.

Nyitva áll a jogi ajtó a gyerekek előtt

Az eljárást Ocskó Katalin az MTI szerint jogi ajtónak nevezte, amely nyitva áll a gyerekek előtt. Rámutatott: a gyerekek egyre jogtudatosabbak, van kiskorú, aki maga kér távolságtartást az őt bántalmazó szülőjével szemben.

Nincs alsó életkori határa az értesítési kötelezettségnek, viszont az olvasni még nem tudó kiskorúnak értesítéséről a szülő dönt, mivel a szülő ismeri a gyerekét, tudja, miként lehet elmagyarázni neki ezt a lehetőséget.

A kezdeti tapasztalatokról Ocskó Katalin azt mondta, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróságon – mint a legnagyobb kerületi bíróságon – már több gyermek jelentkezett meghallgatásra.

Alsó korhatár hiányában akár egészen kicsi gyerekek is kaphatnak értesítést, amiről Ocskó Katalin elmondta:

A gyakorlat most van kialakulóban, mindig az adott ügyben kell a bírónak mérlegelnie, van-e lehetőség a gyermek meghallgatására. Nyilvánvaló, hogy egy kétéves gyerekkel nem tud a bíró úgy elbeszélgetni, mint egy 13 évessel. Ha viszont a kisgyereket a családban netán bántalmazták, és megkérik, hogy mutassa meg, hol ütötték meg, azt meg tudja tenni

– fogalmazott Ocskó Katalin bíró.