Páros lábbal szállt bele a Kúria az Országos Bírói Tanácsba

Mindez egy Twitter-bejegyzéssel kezdődött, amelyet David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete osztott meg öt napja. A diplomata arról számolt be, hogy a saját hivatalában fogadta Vasvári Csabát és Matusik Tamást, akik az Országos Bírói Tanács tagjai. Pressman azt írta: a két bíróval arról beszélgetett, hogy az OBT milyen szerepet tölt be a magyar igazságszolgáltatási rendszerben.

A találkozó jelentőségét az adja, hogy a nemrég kinevezett amerikai nagykövet ez ideáig nem találkozott a magyar igazságszolgáltatás semelyik másik képviselőjével. Erre hívta fel a figyelmet Vadász Viktor, az OBT volt tagja is saját Twitter-bejegyzésében (aki jelenleg az Európai Jogi Akadémia igazgatóhelyetteséként dolgozik).

Hozzátette: jelzésértékű az is, hogy az amerikai nagykövet előbb találkozott ezzel a két személlyel, ugyanis a lépés azt a korábbi kijelentést is cáfolja, miszerint az OBT nem lenne több egy „politikailag elkötelezett gittegyletnél”. Az OBT-t idén augusztusban minősítettékaz utóbbi szavakkal a kormánypárti sajtóban, azt követően, hogy Vasvári Csaba a magyar bírósági rendszerről nyilatkozott a The Guardiannek.

Kormánypárti sajtótűz 

A találkozóra a kormánypárti sajtóban azzal reagáltak, hogy a két bíró lemondását követelték. Néző László, a Mediaworks központi szerkesztőségének főszerkesztője a Magyar Nemzetben írt véleménycikket arról, hogy a két bírónak „illene lemondania”, és ezt az írást számos sajtótermék átvette. Néző úgy fogalmazott az amerikai nagykövet hivatalában tartott találkozóról beszélve, hogy 

ilyesmit csak az Egyesült Államok arrogáns, pökhendi, a birodalmi gőgtől felhevült demokrata nagykövetei, ügyvivői engednek meg maguknak, akik úgy viselkednek, mintha »ők sz…rták volna e földet is alánk«.

Azt is kifogásolta, hogy a magyar bírókat az amerikai nagykövetségen fogadták, és azt írta kettejükről, hogy „egy füttyentésre a gazdi lábához szaladnak, s nyilván elpanaszolják neki a dialektikus és történelmi mindenszarizmus összes tételét a diktatúráról, a sajtószabadság hiányáról, de főképpen a magyar igazságügyre nehezedő kormányzati nyomásról, amelynek persze ők, ők ketten mindenképpen hősiesen ellenállnak”. 

Rendben, én készséggel elhiszem, hogy nevezett bírák olyan objektívek és függetlenek, mint a ma született bárány. Akkor már csak az a kérdés, mi a fészkes fenét keresett ez a két ragyogó az amerikai nagykövetnél. Milyen minőségükben, kiknek a megbízásából, felhatalmazásával, és mi volt a céljuk a látogatással? Nem gondolják-e, hogy látogatásukkal éppen ennek a függetlenségnek adtak egy nagy pofont?

– írta a szerző, aki szerint a magyar bírák ezzel a találkozóval kollaboráltak az amerikai nagykövettel. 

Az OBT közleményben reagált

Az Országos Bírói Tanács a fenti cikkre reagálva közleményt adott ki, amelyben azt írták, hogy a bírósági szervezetrendszer évek óta kapcsolatban áll a Budapestre akkreditált nagykövetekkel. 2018. december 18-án például Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) korábbi elnöke, alkotmánybíró is találkozott az Amerikai Egyesült Államok nagykövetével, és akkor megállapodtak abban is, hogy „mindkét fél számára hasznos lenne, ha a jövőben közös képzéseken cserélnék ki […] tapasztalataikat és osztanák meg egymással a jó gyakorlatokat a magyar és amerikai igazságügyi szakemberek”.

Emlékeztettek arra, hogy az OBT-nek is voltak ehhez hasonló találkozói az Egyesült Államok és más országos nagykövetségeivel. Az előző amerikai nagykövettel, David Cornsteinnel is voltak találkozóik még 2019-ben.

A sajtóban megjelent csúsztatásokra tekintettel az OBT utal rá, hogy egy nagykövet nem politikus, hanem a diplomáciai képviselet feje, aki saját államát képviseli egy másik államban. Súlyos hiba lenne összekeverni a politikust a politikai kinevezettel. Utóbbiakkal a bírák maguk is gyakran kapcsolatba kerülnek, figyelemmel arra, hogy a Kúria és az OBH elnöke is az

– zárta közleményét az Országos Bírói Tanács.

A Kúria elnöke is megszólalt

Ezután adott ki egy újabb közleményt a legfelsőbb magyar bíróság, amely több ponton is cáfolta az OBT által leírtakat. A Kúria elnöke, Varga Zs. András azt írta, hogy 

A Kúria elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a metaadatok szerint az ügyben személyesen is érintett Vasvári Csaba szerkesztette az OBT fenti közleményét, majd pontokba szedve foglalta össze, hogy mi mindennel nem ért egyet az állásfoglalásban. 

Egyrészt azt írta, hogy a nagykövetek csak akkor szokták hivatalukban fogadni a bírákat, ha hivatalos találkozóról és nem ünnepi fogadásról van szó.

„Nincs tudomásom arról, hogy az OBT és az Amerikai Egyesült Államok nagykövetének kapcsolata az októberi két OBT-ülés bármelyikén napirenden szerepelt volna. Ezért nincs tudomásom arról, hogy melyik fél kezdeményezte a találkozót, és hogy arra miért a nagykövetség épületében került sor” – írta erről Varga Zs. András, majd hozzátette: 

Arról sincs tudomásom, hogy bárki felhatalmazta volna az OBT tagjait arra, hogy kritikai véleményüket kifejtsék más ország képviselőjének. Mi több, a megbeszélés tartalmáról sincs semmiféle tudomásom. Egyébként is az OBT képviselője a soros elnöke, neki kellett volna felhatalmazást kérnie a találkozóra.

A Kúria elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a követek és nagykövetek olyan politikai szereplők, akik a hatalom részeseiként saját országuk elnökének, miniszterelnökének vagy külügyminiszterének utasítására járnak el. „A »politikai kinevezett« fogalom a magyar jogban nem ismert.”

„Tény, hogy az OBT egyes tagjai más igazságügyi szereplők hitelességének megkérdőjelezése érdekében használják, de ettől még ennek értelmezhető jogi tartalma Magyarországon nincs” – írta a Kúria-elnök az OBT korábbi kijelentésére reagálva.

Varga Zs. András ezután, közleménye legvégén fogalmazta meg a legélesebb kritikát az OBT-vel szemben: 

Visszatetszőnek tartom azt a kísérletet, hogy az OBT az egyes tagjainak közfelháborodásra okot adó viselkedését valótlan és sértő tartalmú közlemény kiadásával kísérelje meg kendőzni. 

A Kúria elnöke a jelek szerint még az OBT-közlemény megjelenése előtt fogalmazta meg az álláspontját, Varga Zs. András ugyanis azzal zárta közleményét: ha az OBT nyilvánosságra hozza a fenti állásfoglalást, ő is ugyanígy tesz a saját álláspontjával, „mivel az igazságszolgáltatás kizárólag csoportérdeket szolgáló lejáratásának felelősségében továbbra sem kívánok osztozni” – írta a Kúria elnöke.