A kormány félrevezeti a társadalmat a pedagógusok béremelésénél közgazdászok szerint

„2010 tavaszán az akkor felálló kormány még tudta: »a gyerekek jövőjébe való befektetés érték a nemzet számára is«, ezért ígérték meg és vállalták el az oktatás megújítását” – emlékeztetett Mellár Tamás, rögtön hozzátéve, hogy nem így lett.

A Párbeszéd frakciójának képviselője ezután az Európai Bizottság magyar oktatási rendszerről szóló megállapításai közül sorolt fel néhányat.

• Az oktatási rendszer eredményei nem érik el az unió átlagát.
• Az oktatási rendszer nem járul hozzá a társadalmi egyenlőtlenségek mérsékléséhez, a hátrányos helyzetű tanulóknak nincs sok esélyük, hogy felsőbb oktatási lépcsőre kerüljenek.
• Az unióban a magyar tanároknak van a legnagyobb kötelező óraadási kötelezettségük, de a diplomásokhoz viszonyított fizetésük az OECD-országokban a legalacsonyabbak közé tartozik. Elegendő kisegítő személyzet híján a tanároknak sok, nem tanári feladatot is el kell látniuk.
• Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban a tanári fizetések elérik a felsőfokú végzettséggel rendelkezők javadalmazásának 75 százalékát, nálunk ugyanez 58–66 százalék között mozog, és a V4-ek többi tagjához képest a különbség 2018 után ugrásszerűen nőtt.
• A tanárhiány egyre nagyobb problémát jelent (őszre 16 ezerre nőtt a betöltetlen tanári állások száma), főleg a matematikát és a természettudományos ismereteket oktatók körében.
• A tanárok nagy munkaterhelése és alacsony fizetése miatt a pedagógusként végzettek több mint fele más pályán helyezkedik el.

Mellár Tamás hangsúlyozta, hogy ez az állapot tarthatatlan, úgy ítélik meg, hogy a huszonnegyedik órában vannak „azoknak a gyökeres változtatásoknak a meghozatalában, amelyek révén még reményünk lehet arra, hogy Magyarország valóban előremenjen”.

Félrevezetés a kormány kommunikációja?

A képviselő hozzátette, a magyar gazdaság korábbiaknál gyorsabb felzárkózásának egyik záloga, „hogy az oktatási rendszer kiművelt embereket bocsásson ki, versenyképes tudásúakat, a XXI. század kihívásaira rugalmasan alkalmazkodni tudókat”. A közgazdászok a teljes oktatási rendszer mélyreható átalakítását és az oktatásban dolgozók anyagi megbecsülését követelik, azzal pedig nem értenek egyet, hogy a kormány a béremelés nagyobb mértékét az uniós forrásoktól teszi függővé.

Ez a társadalom félrevezetése. A magyar költségvetésben arra van forrás, amire Orbán Viktor és adminisztrációja költeni akar

– szögezték le.

A közgazdászok részletezték, hogy a kormány a választásokra készülve rendkívül kiköltekezett, „ám azt követően 980 milliárd forintos adómegszorítást és szűken szabva 2700 milliárd forintos kiadásszűkítést hajtott végre. Másrészt kb. 1000 milliárd forintra tehető az inflációs többletbevétel. De ha a forrásoknak a költségvetés még mindig híján lenne, javasoljuk azoknak a soha meg nem térülő és/vagy presztízsberuházásoknak a leállítását, mint a Budapest–Belgrád vasút, a Várnegyed építése, a Liget-projekt, továbbá a globális minimumadó bevezetését. Úgy véljük, hogy a környezetszennyező, energiaigényes, ázsiai akkumulátorgyárak építésének extrém mértékű dotálása helyett sokkal inkább a magyar iskolások, diákok érdemelnének támogatást.”

A közgazdászok azt követelik, „ha idénre már nem, a következő évre vállalja fel a kormány – a 2023. évi költségvetés újratervezése során – az oktatási rendszerben dolgozók érdemi bérrendezését”.

Az aláírók névsora: Berlinger Edina, Bihari Péter, Bod Péter Ákos, Bojár Gábor, Chikán Attila, Csaba László, Felcsuti Péter, Győrffy Dóra, Katona Tamás, Király Júlia, László Csaba, Mellár Tamás, Nagy Zoltán, Oblath Gábor, Palócz Éva, Petschnig Mária Zita, Rosta Miklós, Scharle Ágota, Simonovits András, Vértes András.