Már a féléves gyereket is megkérdezi a bíróság, melyik szülőjével maradna válás után

Az Index birtokába került levelek alapján a bíró ekkor jelzi a gyermeknek: mikor például arról kérdezgeti, hogy melyik szülővel mennyi időt szeretne tölteni, és ki lássa el a felügyeletét, azzal a gyermek a saját jövőjét tudja befolyásolni. Továbbá a gyermeknek arra is van lehetősége, hogy véleményét postai levélben, e-mailben, videóüzenetben vagy személyesen ossza meg a bírósággal.

Amennyiben a gyermek a személyes meghallgatást választja, a bíró előzetesen azt is tudatja vele, hogy a bíróságon a szülei távollétében fog vele beszélgetni. „Nem vagy köteles a kérdéseimre választ adni, ha azonban válaszolsz, akkor az igazat kell mondanod. Amit nekem elmondasz, azt én a szüleiddel és az őket képviselő ügyvédekkel meg kell, hogy osszam” – idézzük az egyik levélből.

Hirtelen érvényesítettünk egy uniós gyermekjogi rendeletet

Miért és honnan jött mindez? Egy uniós irányelv miatt változott a Polgári törvénykönyv, amely újabban előírja, hogy az éppen zajló gyermekelhelyezési per részeként a bíróságnak értesítenie kell az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket. Egész pontosan az a bíró feladata, hogy informálja a gyermeket: lehetősége van a nyilatkozattételre, arra, hogy kifejtse véleményét az ügyben.

Hogy egész pontosan ki számít ítélőképessége birtokában lévő gyermeknek, az eddigi tapasztalatok alapján úgy tűnik, a fűnyíróelv szerint mindenki. Ugyanis olyan történet is eljutott az Indexhez, amikor a fél- és az egyéves gyermek is megkapta a levelet. Az a szülő által kapott levél is járt a kezünkben, amelyben a bíróság a következőre hívta fel a bontóper al-, illetve felperesét:

(...) a mellékelten megküldött levelet gyermeküknek adják át, és a gyermek által írt válasz bírósághoz való eljuttatásában legyenek a gyermek segítségére. Figyelmezteti a bíróság a feleket, hogy a gyermek nyilatkozatának elmaradása az eljárás elhúzódását eredményezheti.

Lehetőség, nem kötelesség

Az Index kereste az ügyben az Igazságügyi Minisztériumot, amely válaszában kifejtette, hogy a Ptk. szerint 2014 márciusa óta a bíróságnak a szülői felügyeletről szóló perben indokolt esetben vagy a gyermek kérésére közvetlenül vagy szakértőn keresztül meg kell hallgatnia a gyermeket. Illetve a 14. életévét betöltött gyermek elhelyezéséről elvileg csak az ő egyetértésével dönthetnek.

A 2022. augusztus 1-jén hatályba lépett törvénymódosítás e tekintetben semmit nem változtatott a korábbi jogi szabályozáson, azt mindössze annyival egészítette ki, hogy a bíróság kötelezettségévé teszi, hogy értesítse az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket a nyilatkozattétel lehetőségéről. Következésképpen csak a bíró értesítési kötelezettsége újdonság a korábbi szabályozáshoz képest

– szerepel az Igazságügyi Minisztérium rövid indoklásában. A tárca azt is közölte, hogy a Ptk. módosítása értesítés, tájékoztatás a bíróság részéről, amennyiben a gyermek, ha szeretné, kifejtheti a véleményét. Ezt teheti írásban, e-mailben, más elektronikus úton, videóüzenetben, vagy akár le is rajzolhatja, hogy mit szeretne, és mindezt szülei segítségével vagy önállóan is elküldheti a bírónak.

A Ptk. értesítési kötelezettségre vonatkozó rendelkezése a 1111/2019/EU-rendelet hatálybalépésének időpontjához igazodik, amely az Európai Bíróság több évtizedes joggyakorlatára figyelemmel a gyermek véleménynyilvánítási jogának lehetővé tételét írja elő

– tette még hozzá az igazságügyi tárca, hogy értsük az új válási szabályok háttérét.

Benne van a pakliban a gyerekek traumája

Az Index által megkérdezett szakemberek mind rendkívül aggasztónak tartják az új szabályozást, amely bármiféle átmenet nélkül, hirtelen állította kész tények elé a szülőket, a gyerekeket és egyaránt magukat a bíróságokat. A lapunknak nyilatkozó gyermekpszichológus és a SzépenVáljEl Válásközpont alapító-vezetői is attól tartanak, hogy mindez nagy trauma lesz a gyerekek számára.

Többek között azért, mert a bíró levelének megérkezése egyfelől alkalmas lehet arra, hogy felborítsa a szerepeket a családban, és egy olyan felnőtt, érett döntés meghozatalára kényszerítse a gyermeket, amelyre életkorából adóadóan még egyértelműen nincs, nem lehet felkészülve. Ahogy a gyermek úgynevezett lojalitáskonfliktusba is kerülhet, hogy melyik szülőjét válassza.

A gyermekpszichológusokat senki sem kérdezte

Bogár Zsuzsa pszichológus, családterapeuta mindenekelőtt azt kifogásolja, hogy rohamtempóban, érdemi szakmai egyeztetés nélkül vezették be az új szabályozást, anélkül hogy kikérték volna például a pszichológusok véleményét. Így most a bírók gyakorlatilag szabad kezet kaptak, hogy a saját pszichológiai érzékükre hagyatkozva hogyan fogalmazzák meg ezeket a leveleket.

A klienseim által átadott ilyen levelekben találkoztam nem egy megkérdőjelezhető megfogalmazással. Éppen ezért örvendetes lenne, ha a jogalkotó mielőbb fölvenné a kapcsolatot a válás témájában kompetens pszichológusokkal, és egyeztetne velük, hogy az EU-s irányelv hogyan valósulhatna meg úgy, hogy az ne érjen fel egy komoly abúzussal a gyermekek számára

– fogalmazta meg kritikai észrevételeit Bogár Zsuzsa, aki azt is szóvá tette, hogy a bírók a jogszabály-módosítás bevezetése, így a gyerekekkel való levelezés és a kikérdezésük elkezdése előtt nem kaptak érdemi gyermekpszichológiai képzést, megfelelő érzékenyítést.

Az egyéves gyerek is megkapja a bírótól a levelet

Mint említettük, legyen a válófélben lévő szülők gyermeke féléves csecsemő vagy tizenhét éves nagykamasz, ugyanúgy válaszút elé állítja a bíróság. Éppen ezért a szakemberek szerint az szintén feltétlenül finomításra szorul, hogy a gyermek életkorához igazodjon a bírósági levél. Az azonban már bírósága válogatja, hogy a gyermek hogyan mondhat nemet a véleménykifejtés lehetőségére.

Fontos tisztázni, a gyermeknek nem kötelező bemennie a bíróságra, hogy elmondja a bírónak: anya vagy apa. Ugyanakkor tudunk olyan bíróságról, ahol a gyerek a saját kézírásával köteles írásban válaszolni a bíróságnak akkor is, ha nem kíván véleményt nyilvánítani. Gondoljunk bele, könnyen lehet, hogy egy épp csak írni tudó gyerektől várják el a »Kedves Bíró Néni« kezdetű levelet

– mondta el az Indexnek Galambos Balázs mediátor, válási tanácsadó, a SzépenVáljEl Válásközpont alapítója, aki azt is erősen megkérdőjelezi, hogy a bírák jelenleg mennyire lehetnek felkészülve például egy figyelemzavaros, ADHD-s, autista vagy más problémával küzdő, speciális igényű gyerek kezelésére, kikérdezésére.

Mi lesz így a közös megegyezéssel?

A bírói levelek a gyermek életkora mellett különösebben abban sem cizellálnak, hogy a gyermek akkor is ugyanúgy kézhez kapja a levelet, ha a szülők közös megegyezéssel válnak, és váltott gondoskodásban egyeznek meg, vagyis a válás után is egyenrangú félként mindketten egyformán szülői szerepben maradnak, és külön-külön ugyanannyi időt töltenek a gyermekkel.

Bogár Zsuzsa találkozott olyan esettel is, amit egyenesen nonszensznek tart. A szülők a legnagyobb egyetértésben egyeztek meg arról, hogy a közös gyermekük mindkettejüknél egyformán otthon lesz, egy hetet az édesanyánál, egyet az édesapánál töltve. A bíró a levelében mégis azzal szembesítette a gyermeket, hogy eldöntheti: melyik szülője az, akinél lakik, és melyik az, akivel csak találkozik.

Lojalitáskonfliktus, ellennevelés, elidegenítés

Mint állítják az Indexnek nyilatkozó szakemberek, harcos tényállásos bontásnál a bírói levél pedig csak olaj lehet a tűzre, amely (újabb) manipulációs eszközként szolgál a csatázó szülők kezében. Elszabadítva olyan káros jelenségeket, amelyek tovább traumatizálják a válástól többnyire eleve traumatizálódott gyermeket. Ezek többnyire:

• a gyermekben kialakuló lojalitáskonfliktus, amikor a gyermek attól szenved, hogy azt érzi, választania kell a szülei között, vagy ténylegesen ezt is kell tennie, miközben egy gyermeknek joga és elemi szükséglete, hogy mindkét szülőjét szerethesse;
• az ellennevelés, amikor a szülők teljesen más pedagógiai elveket követve egymásnak ellentmondó információkat közölnek a gyermekkel, sőt a legtöbb esetben következetesen lebecsülve, kritizálva, rombolva a gyermek szemében a másik szülő tekintélyét;
• az elidegenítés, amikor az egyik szülő szintén folyamatos szidalmazással, válogatott rágalmakkal megpróbálja a gyermeket elválasztani a másik szülőtől.

Gondoljuk bele, hogy egy vérző szívű, megcsalt, elhagyott anyuka, aki nemrég tudta meg, hogy apuka öt éve titokban hetyeg a titkárnőjével, akivel már össze is költözött, mit élhet át, mikor még azon is gondolkodhat, hogy a bíró levelét hogyan tálalja a gyermeknek... Mit mondjon neki? Készítse fel a tárgyalásra? És ha igen, hogyan? Nagyon magukra hagyták most a szülőket is ezzel az új helyzettel

– hívta fel a figyelmet Herkules Mónika válási tanácsadó az új szabályozásban rejlő aknára. A SzépenVáljEl Válásközpont társalapítója azt sem tartja utolsó szempontnak, hogy az említett példánál maradva mit érezhet apuka, amikor a gyereke azt nyilatkozza a bíróságon, hogy ő anyával szeretne lakni. A szülőnek is ugyanúgy egy életre trauma lehet, hogy rá ott és akkor nemet mondtak.

Van, amit nem a gyerek dönt el

„Mi, pszichológusok nem véletlenül próbáljuk mindig nagyon hangsúlyozni a szülőknek, hogy a válásnál alapvetően a két szülőnek kell megegyeznie a továbbiakról, a kapcsolattartásról. Mert a válás alapvetően párkapcsolati színtéren zajlik: bár befolyásolja a gyermek életét, a válásról szóló és a vele járó döntések súlyát nem szabad a gyermek vállára tenni” – emeli ki Bogár Zsuzsa.

A pszichológus szerint egy válásnál alapvetően férfi és nő, férj és feleség válnak egymástól, nem pedig az apa és az anya. Válás után jó esetben a szülői minőség ugyanúgy megmarad. A gyermek bevonásával azonban teljesen összezavarodhatnak a kompetenciák és a szerepek: egymásba csúszik a házastársi, a szülői és a gyermeki alrendszer, ami a gyermeknél pszichés zavarokhoz vezethet.

Tehát ha a szülők eddig nem tették meg, a bíró ezzel a levéllel parentifikálja, azaz bizonyos értelemben felnőtt, szülői szerepbe kényszeríti a gyermeket: felhúzza egy olyan státuszba, ami számára hatalmas lelki terhet jelent. Ráadásul ezek után nem csupán a döntés, a vele járó bűntudat súlyát is cipelheti magában egy ilyen helyzet után, amikor a szülei közt kell választania

– vonta le a tanulságot Bogár Zsuzsa. A pszichológus, akárcsak az Indexnek nyilatkozó válási tanácsadók bíznak benne, hogy ugyan a gyermekjogok érvényesítése örvendetes dolog, a mostani bírói levelezés rendszere jóval kifinomultabbá, szofisztikáltabbá válik a jövőben, és a jogalkotó és a jogalkalmazók is sokkal kíméletesebben járnak majd el a gyerekek megkérdezésekor.

Ugyan az Index felvette a kapcsolatot az Igazságügyi Minisztériummal, és kapott is választ a kérdéseire az új szabályozással kapcsolatban, a kiegyensúlyozott tájékoztatás jegyében további lehetőséget szeretnénk biztosítani a reakcióra, az Index által megkérdezett szakértők kritikai észrevételeire. Amint megkapjuk a válaszokat, új cikkel jelentkezünk.

(Borítókép: Index)