Kiderült, mennyit szán a kormány a pedagógusok béremelésére

Maruzsa Zoltán úgy fogalmazott, hogy „a kormányzat is világosan látja, hogy jelentős béremelésre van szükség a köznevelés világában”. Újdonság, hogy ehhez a 2021–2027-es költségvetési ciklusban uniós források felhasználására is lehetőség van − tette hozzá. 

A Klebelsberg Központ tervezési adata szerint a jelenlegi árakat figyelembe véve csak az iskolák fűtése a tavalyi 26 milliárd forintnál akár 225 milliárd forinttal drágább lehet − jegyezte meg. Ezért véleménye szerint a pedagógusbérek rendezéséhez a nemzeti források mellett szükség van az uniós támogatások bevonására: a tervek szerint ötven–ötven százalékban a hazai és az Európai Unió költségvetéséből mintegy 1200 milliárd forint lesz illetményemelésre fordítható 2025-ig − mondta az államtitkár. Jelezte: a kormány az uniós támogatásért vállalja, hogy a pedagógusok átlagbére ekkorra eléri a diplomásátlagbér nyolcvanszázalékát, és ezt az arányt 2030-ig fent is tartja − írta meg az MTI. 

Számszerűsítve 777 ezer forint a célösszeg az idei 440 ezer forintos pedagógus-átlagkeresethez képest − közölte, hozzátéve: első lépcsőként idén tízszázalékos, majd a már bejelentett emelési mértékekkel lehet kalkulálni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók magasabb aránya miatt és a pályakezdő pedagógusok esetén ennél is nagyobb lesz a béremelés mértéke − tájékoztatott.

Maruzsa Zoltán arra is kitért, hogy ez szerkezetében is új, rugalmasabb, inkább teljesítményalapú, kevésbé a végzettség szintjét és az életkort támogató bérszabályozást tesz szükségessé. Kifejtette: továbbra is kiemelt közoktatási cél marad a digitalizáció, a társadalmi felzárkózás elősegítése, a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése, belső átképzési program elindítása és a továbbképzési rendszer átalakítása.

Katartikus élményekre van szükségünk

Freund Tamás agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke hangsúlyozta: az MTA elkötelezett a közoktatás ügye mellett. Belső világunk és az információrobbanás hatásai a kreatív gondolkodóképesség kialakulására című előadásában az emberi agy felépítését és működését ismertetve arról beszélt: agyunk problémaként szembesül azzal az információs nyomással, amellyel a ma embere nap mint nap találkozik.

Az információrobbanás, a globalizáció egyre kevésbé ad időt és lehetőséget belső világunk bevonására, az érzelmi viszonyulásra − hangsúlyozta. Példaként említette az internetes böngészést, amely idővel céltalanná válik, elvész belőle a motiváció, és képes függőséget okozni.

Ahhoz, hogy ezekkel a negatív hatásokkal agyunk képes legyen megküzdeni, és támogassa kreativitásunkat, belső világunkat katartikus élményt okozó tevékenységekkel kell fejlesztenünk − húzta alá. Ilyenek a művészeti nevelés, a sport, a közösségi alkotó, értékteremtő tevékenységek, amelyekkel gazdagítható belső, érzelmi világunk, lehetővé téve ezzel a hatékony tanulást és a kreatív gondolkodóképességet − mutatott rá Freund Tamás.