Navracsics Tibor egyetért a pedagógusok követeléseivel, és értékelte az Európai Bizottság viszonyát a kormánnyal

Navracsics Tibor az ATV-nek elmondta: minden kormányülés elején áttekintik az inflációs helyzetet, többször szóba került az árplafon kérdése, hogy maximálni kellene egyes termékek árát, amelyek itthon is előállíthatók, és ami nagy mértékben hozzájárul az infláció növekedéséhez, ezért „nagyon könnyen el tudja képzelni”, hogy a szerdai kormányülésen döntés születhet.

A tojás lehetséges ársapkájáról azt mondta, nem ő az előterjesztő, azok a kollégái fognak erről dönteni, akik jobban értenek ehhez. Hozzátette, nehéz időket élünk, ez egész Európára igaz, és mindenki szembesül ezekkel a problémákkal: ő maga is szembesül az emberek hangulatával és az inflációval is.

Jogállamisági kérdés

A Bloomberg uniós tisztviselőkre hivatkozva jelentette, hogy november 22-én dönthet az Európai Bizottság a jogállamisági mechanizmusról, amire Navracsics Tibor azt mondta, „az újságírók általában jobban értesültek, jobban tudják, hogy a Bizottság mit csinál”, de ha így van, az jó hír. Bízik benne, hogy a menetrend szerint tovább tudnak haladni, és az év végére meglesznek azok a megállapodások, amelyek szükségesek ahhoz, hogy Magyarország hozzáférjen az uniós pénzekhez. Az Indexnek is beszélt az uniós pénzekről és a tárgyalásokról. A helyreállítási terv sikere érdekében a magyar kormány 17 vállalást tett az EU felé, ezeket itt részleteztük, de korábban itt is írtunk róluk. 

Szárnyra kapott egy olyan híresztelés, hogy újabb feltételekre számíthat a magyar kormány, amiről a miniszter elmondta, tárgyalnak a bizottsággal, hogy a megfelelő végrehajtás találkozik-e az ő feltételeikkel, itt elképzelhető még módosítás, mivel belefér az időbe. Az újjáépítési alappal kapcsolatos tárgyalásokon kérdések merültek fel az OBH és a Bírói Tanács közötti hatáskörmegoszlásról, de ezek a miniszter szerint inkább csak olyan politikai pontok, amelyeket a bizottság fel akar mutatni az Európai Parlamentnek, hogy „íme, ezt is elértük Magyarországgal szemben”.

Navracsics Tibor szerint széles sávban sikerült kompromisszumok sorozatát elérni, hamarosan megkezdni működését az Integritás Hatóság, már megvannak a vezetői is.

„Nem volt szerencsés” a két magyar bíró találkozása az amerikai nagykövettel

A magyar kormány egy brüsszeli lap szerint bírósági reformot vállalt az Európai Bizottság kérésére azért, hogy hozzájussanak a helyreállítási alap forrásaihoz. Két, hivatalban lévő bíró járt nemrég David Pressmann amerikai nagykövetnél, ami kisebb politikai botrányt kavart: a bírók lemondását követelték a kormánypárti médiában. Navracsics Tibor volt igazságügyi és közigazgatási miniszterként az ügyről úgy vélekedett, sem igazságügyi miniszterként, sem az azt követő időszakban

Ugyanakkor az amerikaiak részéről „nem volt szerencsés lépés”, hiszen egy nagykövetnek is meg kell gondolnia, hogy abban az időszakban, amikor az Európai Bizottság az igazságszolgáltatás függetlensége miatti aggodalmait hangoztatja, az amerikai nagykövet részéről megfelelő-e, hogy azelőtt találkozik a kormány több tagjával vagy vezető politikusokkal, mint a két bíróval, akik „amúgy is általában a hírekben szerepelnek”.

David Cornstein korábbi amerikai nagykövet is találkozott Handó Tündével, azonban erről Navracsics Tibor úgy véli, más a Bírósági Hivatal vezetőjével, és más praktizáló bírákkal találkozni, ezek között van különbség.

Jogos a pedagógusok követelése, elindultak Brüsszelbe

Az Európai Bizottsággal felmerült egy megállapodás, amely szerint a pedagógusok béremelésére 1200 milliárd forintot szánnak, és ebből 630-650 milliárd lenne uniós pénz, így 2025-re a diplomásbér nyolcvan százaléka lenne a fizetésük.

Navracsics Tibor elmondása szerint meg tudja erősíteni, hogy egy társfinanszírozási rendszerben gondolkoznak, amiben a bizottság partner. Hozzátette, a számok nagyjából megállják a helyüket, de még nem zárultak le a tárgyalások.

A kormány egyik vállalása még a nagy inflációs időszak előttről származik: az évenkénti tízszázalékos pedagógusbér-emelés. A másik az EB-vel való együttműködés, ami a helyreállítási alapból és most már jórészt az operatív programokból finanszírozott, az oktatási rendszer reformját célzó projekt lenne, amit a bizottság támogat, ebbe tartozna a béremelés is. Megjegyezte, ő maga pedagóguscsaládból származik, ezért abszolút a béremelés mellett van, jogosnak tartja.

Jelenleg ezt nem lehetne a magyar költségvetésből megvalósítani, ezt látja a bizottság is. Kiemelte, ennek ellenére

A miniszternek személyes ismeretsége van az Európai Parlament kulturális bizottságának vezetőivel, mivel 2014 és 2019 között szorosan dolgozott velük. Erre a személyes jó viszonyra alapozva kérte a találkozót, hogy a Veszprém-Balaton Európa kulturális fővárosa programról tájékoztassa őket, hiszen ez az ő portfóliójukba tartozik, és hogy megelőzze az esetleges félreértéseket. Navracsics Tibor abban bízott, hogy sok mindent meg tudtak tárgyalni „a jó hangulatú találkozón”.

Ha felnőtt emberekről, egyetemistákról van szó, akkor ez rendben van, de ha gyerekeket, középiskolásokat visznek ki tüntetésekre, azzal szemben fenntartásaim vannak, akármelyik oldal is teszi ezt, hiszen ők még más helyzetben vannak

– mondta a hírre, hogy a pedagógus-szakszervezetek elindultak Brüsszelbe diákszervezetek képviselőivel, hogy tárgyaljanak a bizottság tagjaival. Azt mondta, ebben nem lát politikailag kivetnivalót. „Ha tárgyalni akarnak, tárgyaljanak, mindenkinek az a célja, hogy alá lehessen írni azokat a megállapodásokat, amelyek lehetővé teszik a béremelést” – fogalmazott.

Fenntartásokkal kezelik a magyar kormány ígéreteit

A bizalom tekintetében vannak fenntartások, hogy a bizottság valóban elhiszi-e, hogy a kormány a 17 vállalással nem próbálja megtéveszteni őket. A bizalmi index Navracsics Tibor szerint hét-nyolc körüli.

A legkritikusabb pontnak az Integritás Hatóságot nevezte. Mint mondta, ennek óriási jelentősége van. Szerinte az indulás jó volt, sokan azt gondolták az ellenzéki médiában, hogy ez csak egy „paraván”, de ma már látszik, hogy egy valóban független intézmény esélye áll fenn. Úgy gondolja, november 19. döntő fontosságú lesz, hogy sikerül-e egy olyan független intézményt elindítani, amely Brüsszel és Budapest számára is bizalmat ébreszt. Szerinte ez a magyar politikai élet bizalmi szempontjából is fontos lesz.

Korábban Szijjártó Péter külügyminiszter azt mondta, csak közvetlenül adna segítséget Ukrajnának, az unióval közösen nem, ami Navracsics Tibor szerint önmagában nem rombolja a bizalmat.

Még van egy „tétova tapasztalatunk” a közös hitelfelvétellel kapcsolatban, hiszen a helyreállítási alap így jött létre, Magyarország is részt vesz ebben mint garantáló állam, és jelen pillanatban még nem tudja teljes biztonsággal azt mondani, hogy fogják-e látni eredményét ennek a garanciának.

(Borítókép: Navracsics Tibor. Fotó: Vasvári Tamás / MTI)